Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 47. szám

187 „mert a kereset tárgyát állítólag tartozatlan fizetés visszakövetelése képezvén, — miután a fizetés nem a bíróság területén törtónt, az elsó bíróság-helyesen mondotta ki magát illetéktelennek.'^lSTa. jun. 19. —11963. sz. a.) Azon o#, hogy egy gyen fsivül a közkereseti társaság többi tagjai a társasági vagyont egy alakítandó részvénytársaságra átruházni akarják, de még át nem ruházták — nem szolgálhat alapul a létező társ jogviszony felbontására. Az, hogy a társaság egyik tagja, többi beleegyezése nélkül, annak üzletkörével azonos asphalt bánya kutatási engedélyt eszközölt ki saját maga részére, s arra alkalmas területeket szerzett, — kizáratását vonhatja maga után, habár asphaltot tényleg még elo nem állított. Orlei Lajos — az,Első magyar asphalt vállalat' stb. közkereseti társaság ellen abpesti keresk. tszék előtt — a társas viszony felbontása (ker. t. 109. §. 2. 3. 4.) és felperes 2/a4-részlet vagyonületőségének az 1877-ki mérleg alapján természetben vagy 5360 frt 78 kr. értékben kiadatása iránt pert indított, melyben 1878. július 29. — 55638. sz. a. hozott ítéletet a kir. tábla megváltoztatván, meghagyására a kijelölt szempontok alapján a keresk. tszék ujabban következő ítéletet hozott: „Felperes keresetével elutasitatik és 82 frt perköltség fizetésére köteleztetik. Ellenben alperes viszonkeresetónek helyadatván, felperes nevezett közkereseti társaságból kizáratik oly kijelentéssel, hogy a részére a társasági vagyonból járó illetmény alp. társaság által a keresk. törv. 105. §. 106 §. szabályozta eljárás s irányelvek értelmében kielégítendő. Felperesi ügyvéd dija s költségei 150 — alperesié 169 frtban állapitatnak meg. Indokok: „A kir. táblának idézett ítélete szerint alp. társaság jogilag fennállónak tekintendő s ugy a kereset, mint a viszonkereset is az ezekben felhozott ténybeli adatok alapján bírálandó meg. — Ezen utasítás teljesítésében a tszék teljesen figyelmen kívül hagyandónak találta ezúttal azon ténykörülményeket, melyek elóbbi ítéletében ezen tszéket a kereset s viszonkereset feltétlen elutasítására vezették. — Az okok, melyek ezen bíróságot ezúttal egy teljes joghatállyal fennálló társasági viszony szí-m előtt tartása mellett, felp. kereset elutasítására — ellenben a viszonkereseti kérelemnek módosított alakbani megítélésére vezették — a következők: „A felperes által a ker. törv. 100. §. 2. 3. 4. pontjára állapított feloszlatási kérelem, ha teljesítetnék is, korántsem vonhatja még maga után közvetlenül a felperes által fóczélul hangoztatott azon következményt, hogy egyúttal a társasági vagyonból neki járó jutalék természetben vagy pénzértékileg és számszerűleg meghatározva megítéltessék s ennek kiadására alperes köteleztessék. „Mellőzve ugyanis azt, hogy a természetbeni vagyonrész kiadatását czélzó kérelem a keresk. törv. 69. s Í06.§. alapján, de a dolog természeténél fogva is általában helytelen: a közkereseti társaságnak a keresk. törv. akár 98, akár 100. §. esetében bekövetkező feloszlása folytán, égyébkénti közös megállapodás hiányában, a ker. t. 108. §. szerint felszámolásnak van helye. — Eszerint tehát felperes kielégítendő vagyon illetőségére nézve, ha a feloszlás kimondatnék, — csak a felszámolás bevárandó eredménye (112 — 117. 118. §§.) lehetvén mérvadó: azon kereseti kérelem, mely ezen vagyonilletőség pénzbeli értékének az 1877-ki mérleg alapján inegállapitatását s kiadatását czélozza, — nem kevésbé helytelen s teljesíthetién. „Ha tehátt ezekszerint a felperesi keresetnek a feloszlás kimondásához kötött leglényegesebb feltevése nem valósitható: a feloszlás kimondásának, a keresetben felhozottak alapján annyival kevésbé lehetne helye, — és az ellentétes túlnyomó érdekeknek számbavételével — értelme, minél bizonyosabb az, hogy a ker. törv. 100. §. az itt példaszerüleg felsorolt feloszlási okok valóságos fenforgása esetében sem teszi kötelességévé a bíróságnak a feloszlás kimondását, hanem e részben teljes discretionális hatalmat ád a bíróságnak, — „szabad belátására" bkza azt épen úgy, mint a 103. §. szintén a bíróság belátására bizza a feloszlás helyett: az „illető tag kizárását" kimondhatni. „Miután pedig e biróság különben is a keresetben felhozott okokat sem elegendőknek, sem indokoltaknak nem tartja arra nézve, hogy azok alapján a feloszlást kimondhatná: a keresetet,— egyebektől eltekintve már ezokbóí is elutasitandónak tartja, annyival is inkább, mert az alább felsorolt okok, melyek a bíróságot felperes kizárására indították, egyszersmind indirecte a feloszlás ellen is harazolnak. „A mi pedig az alp. társaság által, illetőleg miután a társaság többi bejegyzett beltagjai egyénileg is perbe állottak, — a többi összes beltagok által ellenbeszédileg előterjesztett kizáratási kérelmet illeti, — e részben mindenekelőtt figyelembe veendő: hogy 1. A kizáratás a többi összes beltagok által egy — vagyonilag is csekélyebb mérvben érdekelt tag ellen egyetértőleg kéretik; 2. Oly törvényes ok, mely az egyes tagnak a 103. s 104. §. alapján, a többiek egyetértő indítványára kizáratását vonja maga után , valóban fenforog azáltal, hogy felperes a társaság érdekeinek s a ker. törv. 74. — 75. §§-szainak világos megsértésével, a társaság bányatelepeinek közelében, a többi tagok beegyezése nélkül saját részére szabad kutatási jogot szerzett s bányaterületeket haszonbérbe vett s az ekkép szerzett jogait a társaság felhívására is vonakodott a társaságnak átengedni, — noha ezen ügyletek világosan a társaság üzletkörébe estek.— 3. Azon körülmény is, hogy felperes a társaságból már i 1878. apr. 11. napjával kilépett ; azáltal tehát, hogy felperes ezúttal kizáratik, csak egyedül azon jogkövetkezményeket kénytelen eltűrni, melyek ugyanazonosak önkéntes kilépésének égyébkénti jogkövetkezményeivel; miután a ker. t. 105.§. első bekezdése értelmében, a kilépés vagy kizáratás következményei — t. i. a vagyon tis/.tábahozatala és kielégítés s ennek módozatai egyenlőképen vannak a 105. §. által szabályozva.£i A kir. tábla f. év febr. 17. — i 64. sz. a. az első bíróság ítéletét felperest keresetével elutasító s perköltségben marasztaló részében indokolásánál fogva és még azért is hhagyta; „mert a keresetlevél 9. pontjában felhozott azon ok, hogy alperes czégnek felperesen kívül többi tagjai a társasági vagyont más — t. i. egy alakítandó részvénytársaságra akarják átruházni — a társasági jogviszony felbontására alapul nem szolgálhat, mivel a társasági vagyon más társaságra a keresetlevél benyújtása idejében még tényleg átruházva nem volt. „Felperesnek a társaságból kizáratását kimondó részében azonban megváltoztattatik s alperes viszonkeresetével hasonlókép elutasitatik; ,.mert azon körülmény, hogy felperes asphalt bánya kutatása m igának engedélyt eszközölt ki s illetve, hogy 47*