Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 4. szám

14 minthogy a legfelsőbb fórumon ® nagyobb számot képezik azon tarák, kik alig képesek egyébre, mint apróságok elintézésére, vagy az alsóbb bírósági ítéletek indokaiból1, való helybenhagyására. Az alaposan, tüzetesen kidolgozott indokolások valóban kis számot képviselnek —majdnem ritkaságoknak tekinthetők; ujfáinkon megszámlálhatván azon urakat, kiktől olyanokat várhatunk. Ennek folytán a mull évben is találkoztunk ítéletekkel, melyek egymásnak ellenmondottak, még számosabakkal, melyek a kritikai czáfólainak kitéve voltak. Meglátszott az, azon ügyvizsgálatoknál is, melyek tisztán az alaki jog kérdéseire vonatkoznak) — a nagy sietség, túlságos munkásság jelzett következményei itt sem maradhatván el. Az első bíróságoknál annálkevésbé tett az Ítéleti alaposság haladást; miről, ugy hisszük, alig is lehet szó akkor, midőn a bírói határozatok s intézkedéseknek fele, részint megsemmisíttetik, részint megváltoztattadk. Sajnálattal mondjuk ki azon tapasztalatunkat, mikép ily törvénykezési állapotot, ily bíráskodási tényeket egy műveltebb európai államban sem lehet észlelni. A túlfeszitett muukásságnak is megvannak tehát — a jogéletben is, saját árnyoldalai. Midiin dicséreteket hangoztatunk a felett, hogy a bíróságok lent és fent oly nagy erőfeszítést fejtettek ki, oly nagy elintézési számot képesek felmutatni, oly sokat referáltak, s annyira apasztották a hátralékok özönét: megjelenik előttünk azon szomorú tapasztalat,mikép az leginkább csak a judicatura alaposságának rovására térténhetett, — sok volt — az igaz — de kevés jó, a mi előállitatott. Jogeset. A hitbizomány tényleges birtokosa jogosítva levén az ahhoz tartozó ingatlanokat saját személyében, vagy más által az állag rongálása s veszélyeztetése nélkül használni, — az, ki azoknak birtoklásába a tényleges hitbizományos egyenes akaratából jutott — nem jogos alaponi birtoklónak, azokat csellel elfoglalónak nem tekintethetik. — Ily birtokló ellenében a zárlatnak helye nincs, főkép ha az ingatlanok állagának rongálása, értékének veszélyeztetése kimutatva nincs. Ellenben a hitbizomány gondnoka jogosítva van nemcsak ily birtokos, hanem maga a hitbizomány éhezője ellen is a bírói zár elrendelését kérni, midőn a hitbizomány állaga lényegesen rongállatik, vagy veszélyeztetik. Gróf Andrássy Manó mint a gr. Andrássy Györgyféle hitbizomány gondnoka — az Engel Jakab által birtokolt románfalvi 1 sz. telekjben foglalt kastélyra, angolkertre, bútorokra s ezen birtokhoz tartozó erdőségre — zárlat elrendelését kérelmezte. A zárlati kér vényben előadatik: mikép gr. Andrássy György 1872. évben elhalt, — s halála előtt a románfalvi jószágból hitbizományt alapított, melyhez az 1. sz. telekjben foglalt ingatlanság, földek, kastély az abban létező bútorokkal, angol kert, g erdőség tartozik.— 1873. évben Engel Jakab előbb nyitrai lakos, az emiitett javak birotklását csellel, álúton magához ragadta, azokat elfoglalta s azóta bitorolja— mi alatt a kastélyt s kertet elrongálta, az erdőt kiirtotta, s elpusztította a hitbizomány tetemes kárára. A rimaszombatitszék, mint(c. alatt 1875. évből) hitbizományi bíróság utasította Andrássy Manót mint hitbizományi gondnokot a törvényes intézkedések megtételére a foglalás és károsítás ellenében, minek folytán az kiment a jószágra és a helyszínén közjegyző által constatáltattá a fentebbi tényeket. (Z). alatt)— bizonyítványt állitatván ki F. alatt, mely szerint Engel Jakab serami vagyonnal sem bir — egyszersmind azt megintette (E. alatt) a jószág elhagyására — minek azonban si kere nem lett. Ennek folytán Engel Jakab ellen a zárlat 1877. évi 10,000 sz. végzéssel elrendeltetett, foganatosítására közjegyző kiküldetett és ez azt 1877. májusban foganatosította — különösen az erdőségre, az itt levágva talált fára, a kastélyra s bútoraira, angol kertre, ugy a mint kérelmezve voil. Engel Jakab ez ellen 1874. május 14. kifogásokat adott be, kapcsolatban a netalán okozott kár elleni biztosítéki kérelmével, — előadván: mikép ő a románfalvi uradalmat gróf Andrássy Dienestől -r- György gróf általános örrökösétől megvette s az neki 1874. évben át is adatott. — Andrássy Dienes mint általános örökös s a hitbizományi javak egyedüli birtokosa azokat jóhiszemüleg adta el, — támaszkodva az 1. 2. sz. alatti végrendeletre és pótlékára, melyeket az összes örökösök elfogadtak. E végrendeletben az örökös társak kielégítése végett megengedtetett a románfalvi jószág eladhatási, — de ehhez 3 levél tauuságaként a testvérek is hozzájárultak. Megjegyeztetvén, mikép ezen jószág A. B. kivonatok szerint még mindig Andrássy György nevén áll — hitbizományi megs -oritás nélkül, — miért az szabad rendelkezésűnek vétethetett, — de Engel arra már 50,000 frtot le is fizetett. És ha bitorlásról szó lehetne, a miatt csakis Andrássy Dienes emelhetne panaszt, — a várományosok nevében pedig a hitbizományi gondnok csak akkor, ha a jószág állaga lenne veszélyeztetve — mi pedig itt fenn nem forog, E felett a jkönyvi tárgyalás megtartása után — a nyitrai tszék 1878, april 12. — 9408. sz. a. végzésével a zárlatot feloldotta: „Mert az elrendelt zárlat azon vélelemre állapittatik, hogy panaszlottnak tettleges birtoka nem jogos alapon nyugszik, s hogy felperesnek ahhoz jogos igénye van ; és ezen vélelem a zárlati kérvény bizonyítékai s előadásai szerint indokolt volt, mert az A. B. C. alatti közokiratok azt tanúsították, hogy a lezároltatni kért fekvőségek csakugyan a hitbizományt alapító néhai gr, Andrássy György nevére telekköny vezvék; alperes tényleges birtoklását, illetőleg pedig felperes azt adta elő, miszerint panaszlott azon fekvőségeket csellel álutakon, betolakodólag foglalta el és bitorolja; ily esetben pedig maga a hitbizományi gondnok is fel van jogosítva a hitbizományi vagyont attól, ki azt elfoglalja, eltitkolja, visszakövetelni, és pedig a dolog természete szerint polgári perúton s bíróság előtt, „Ezekben kifogásolónak azon panasza, mintha a zárlatot rendelő végzés már eredetileg helytelen és semmis lett volna, teljes czáfolatára talál ugyan; „ánide a zárlat elrendelésének alapját képezett fenti vélelem a kifogásokban s tárgyaláskor kifejtett bizonyíték által megdöntetvén, minden hatályát veszíti. — Annak kiemelése mellett, mikép a C. S. K. L., valamint 1, 2. 7. sz. okmányok bizonyságaként s a felek kijelentései szerint gr. Andrássy György általános örököse saz általa állapított hitbizomány kizárólagos tényleges birtokosa egyetlen fia: gr. Andrássy Dienes. „Yalótlannak bizonyul ugyanis felperes abbeli előadása, mintha alperes csellel, álúton a zárlati birtokba betolakodott vagy azt elfoglalta volna, mert Rutkóvszky G. M. és Latkóczy János tanuknak maga a hitbizományos által zárt szenvedőhöz intézett 3. 9. 10. 11 levelei-