Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 46. szám

184 zeteken kivül semmiféle üzleti könyvet nem vezetett: részint a Holteman kárára elkövetett csalás bűntettével, részint az 1840:22. tezikk 130. §. e. s a bej. kereskedőkre vonatkozó b. pontjába ütköző hamis bukással lön vádolva, — mely vád alapossága Holteman, s Grün L. vallomásai, ugy Schmidt Samunak vádlotthoz irt levele s a kihallgatott tanuk vallomásai által, — melyek egybevetése nagyon valószínűvé teszi azt, hogy vádlott, ki önbeismerése szerint is nagyobb értékű pipa árukkal távo?ott Hamburgból, vagyonát csalárd módon hamburgi lakásáról titokban elcsenipészte, s így valamint házi gazdáját ugy csődhitelezőit is szándékosan s jogtalan módon megkárosítani iparkodott — hathatósan támogattatik ugyan: minthogy azonban vádlott tagadása ellenében azt, hogy hamburgi lakásában a holmik eltávolításával gyanusitott Grün Lázár s Sehmid Samu csakugyan vádlott Schmidt Mór megbízásából s ennek tudta s beegyezésével, vagy talán saját érdekből s haszonból működtek-e? továbbá, ha váljon a Bpestre érkezett holmik a csődnyitás elótt vagy után érkeztek s váljon azok bukott Schmidt Mór vagy neje tulajdonát képezték e? — most már minden kétséget kizáró módon bebizonyítani nem lehetett ; azt. j pedig, hogy vádlott mint kereskedő Hamburgban, honi törvényeink szerinti jelentőséggel az ottani váltótszéknél bejegyezve lett volna, a csődiratok sem igazolják : „mindezeknélfogva vádlottat a csalás s hamis bukás vádja alól tényálladék meg nem állapithatása — a tett esküje daczára Hamburgbóli elszökése tekintetében pedig, mivel ez törvényeink szerint fenyítő útra nem tartozik, tényálladék hiányából felmenteni; — ellenben az 1840: 22. tezikk 131. §. a. p. szerint a vétkes bukásban bűnösnek kimondani kellett; mert vádlott saját előadása szerint is oly jelentékeny forgalmi üzletet vitt s oly tetemes öszszegü váltót hozott forgalomba, mikép nemcsak a hamburgi, hanem honi törvényeink szerint is köteles lett volna czégét bejegyeztetni s rendes keres, könyveket vezetni, mit ő elmulasztott, s ezen mulasztása menthetőnek egyátatalán el nem fogadható. „4. Mayer Károly panasza szerint 1877. sept. 20. csődállását elhalgatva azon ürügy alatr, hogy egy báró részére bort akar venni, rövid időre szóló hitel mellett 280 márkáért 2 hordó bort vett át s ezeket midőn Hamburgból megszökött, Bécsbe szállította, hol rendőrileg le is foglaltattak s beegyezésével letartóztatása után panaszosnak visszaadattak. Miután pedig vádlott határozottan azt állítja, hogy e/.en bort Mayertól bizományba kapta s ez ellenében panaszos előadásán kivül más bizonyíték nem létezik, s miután vádlott csőd bejutása közismereti dolog; de különben mint bukottnak a kereskedés üzésére a csődtömeg könyvelőjétől Írásbeli engedélye volt, — e pontra nézve tényálladék hiányából felmentendő. „5. Nuits Péter, továbbá a panaszos felek s vádlott előadásai alapján igazolva van, hogy vádlott, 1877. októberben Bécsben Nuits Pétertől megfelelő árakon imitált türkiseket vett, és ezeket Brüsselben s a vidéken Hermánus Ferencz, Croseman, Dufour, Kerels s több másoknak jobhára ékszerészeknek kínált s vádlott előadása szerint körülbelül 50 °/0 nyereséggel adott el. Á vevők egyrésze hit alatt azt állítja, hogy vádlott ezen türkiseket mint valódiakat bocsátotta áruba, — sőt Croseman állítása szerint ily minőségű ékszerekre szóllott is vádlott számlája. Minthogy azonban a Croseman s vádlott közt megkötött ügylet, e felek megegyezése folytán kölcsönös visszaadás által megszüntettetett s az említett számla beszerezhető nem volt; vádlott pedig határozottan tagadja, hogy Ő a türkiseket valódiaknak, vagyis perzsaiaknak bárki előtt állította, vagy mint ilyeneket árusította volna — e részben a csalás vádja alól, tényálladék meg nem állapithatása miatt annyival inkább felmentendő volt, — mert feltehető, hogy a panaszos vevők, mint ékszerészek a türkisök minőségét felismerték, s a vevők nagy része panaszt sem emelt, — sőt oda nyilatkozott, hogy hiszen vádlott által a türkisekért oly ár követeltetett, melynek alacsonyságánál fogva mindenki tudhatta, hogy azok valódi perzsa türkisek nem lehetnek. „A büntetés kimérésénél, enyhítő körülmény hiányában, súlyosítóul vétetett: a bűnhalmaz, vádlott felette rovott előélete s felderített szokásos cselekményeinek a vagyon biztosságra való veszélyes volta.a (Vége köv.) Kinevezések* Az igazságügyministeT, Horváth József jászberényi kir, törvényszéki díjtalan irodagyakornokot, ugyanezen kir. törvényszékhez, Varga József zalaegerszegi kir. járásbirósági dijnokot, az alsó-lendvai kir. járásbírósághoz Írnokká, és S c h ö nt a g Mór liptó-szent-miklósi lakost, a liptó-ujvári kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. — Továbbá az igazságügyminister Hajnik Bélát b.-gyulai törvényszékhez aljegyzővé, Nagy Miklóst a tordai Kordé Ignáczol a marczali járásbírósághoz Írnokoknak nevezte ki; — végre az igazságügyminister, Varga Ignácz lipótvári kir. orsz. fegyintézeti tiszti Írnokot, ezen, eddig ideiglenes minőségben viselt hivatalában, végleg megerősítette. Kitüntetések. A király Á r v a y József nagy-oroszi mezővárosi jegyzőnek, 42 évi hü és buzgó szolgálatért, a korona ezüst érdemkeresztet, Szlanecz Ferencz fővárosi nyugalmazott kézbesítőnek pedig, 35 évi buzgó működéséért, az ezüst érdemkeresztet, Dániel János királyi tanácsos és torontálmegyei, valamint Simon Gyula királyi tanácsos és mosonmegyei alispánoknak, buzgó szolgálataik elismeréséül, a Ill-d osztálya vaskoronarendet adományozta. Semmitöszéki tanácsok jun. 24 skov. napjain. I. Tanács. Elnök: PerczelBéla; Bírák: Soltész, Babos, Masierevic, Gallu, Sánta. II. Tanács. Elnök:T6th Lőrincz; Birák: Láday, Osvald, Németh Miklós, Lacza. III. Tanács. Elnök • Szabó Imre; Birák-. Manoilovich, Beke, Szloboda, Elekes, Oberschall. IV. Tanács. Elnök: Soltész ; Birák: Vértessy, Mersics, Nagy Samu, Lehoczky, Kis. V. Tanács. Elnök: Vértessy; Birák: Pápay, Rauchofíer, Barta, Csoók. Bejelentetett összesen: 5 i4ügy — ezek közt 10 kereskedelmi,— 17 a kir. táblák és 13 a legf. Ítélőszék ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.