Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 38. szám

150 sultsága, hogy a város által netán beszedett perköltségek kiadatását követelhesse, megállapitatott, azt pedig, hogy mely perekben s mi folyt be perköltségek cziména városi pénztárba, — illetőleg mi hajtatott be azóta a városi közegek által, egyedül alperes mutathatja ki, — az első bir. végzést stb. stb. „Felperes egyéb kereseti kérelmének helytadni, s különösen a B. a jegyzékben foglalt kimutatásra alperest szoritani nem lehetett, mert a C. s D. alatti Ítéletekben felperes jogosultsága a kereseti kérelem többi részeire kí nem terjed ;s mert a ^.alattiban foglalt követelésre nézve, melyben csak munkadijak vannak felsorolva, D. a. itélet szerint kérelmével elutasitátott; de nem lehetett alperes városnak a 13. 14. 15. s 17. ugy a 18—42. sz. a. mellékletekre állapitott kifogásainak sem helátadni, mert azokat az A. alatti egyes tételeinél beadandó kimutatásában érvényesítheti. „Végre a számadási kimutatás bemutatására 90 napi határidő azért adatott, mert annak elkészitése több időt vehet igénybe." (1879. apr. 21. — 3485. sz. a.) Kercskericlemjogi döntvények. A részvény jegyek elsőbbségének megállapítására folytatott perben nem szükséges\ hogy a biróság hivatalból az elsőbbség arányának meghatározásába bocsátkozzék.—Az^hogy a közgyűlési határozat megsemmisítésének következményei, csak az azt keresettel megtámadó részvényesekre szorítkoznak, — magából a törvény rendeletéből önként folyik. Sivó Józsefné és Szűcs Lajosné — aPéesi kőszénbánya részvény-társaság e. részvényjegyek elsőbbségének megállapitása s az osztalék kiadása iránt a pécsi tszék mint keresk. bírósághoz 1878. decz. 20. rendes keresetlevelet adott be. — A lényeges kérdés a körülforgott, hogy az 1874. jan. 1. kibocsátott 125 darab biztosított részvény jegyek a többi rész vényjegy ékkel szemben birnak-e előjogokkal, s hogy az 187G.jun. 1. közgyűlés határozata, mely ezen részvényjegyek átváltoztatására vonatkozik — ellenkezik-e a kötvénnyel s alapszabályokkal. A tszék 187.). febr. 13. — 1552. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperesi keresetnek részben helytadván, kötelezte alperest a felperesek birtokában levő 536 572. stb. stb. 400 frtról s más kettőnek 200 s egynek 100 írtról szóló részvény jegyeknek a réssvényszöveg határain belőli elsőbbségi jogát t. i. hogy feloszlatás vagyis eladás esetén mindenekelőtt kifizetendók s ezen jegyek további érvényes fennállását — elismerni; miért is az 1876. július 1. tartott közgyűlés határozata, ezen részvényjegyek átváltoztatására nézve ezennel megsemmisitetik. Felperesek azonban azon kérelmükkel, hogy alperes társulat azok után 1876. évtől az osztalék kifizetésére köteleztessék — elmozditatnak. Lényegileg, mert a részvényjegyek szövege világosan megadja a kérdéses — kereseti előjogot ; tehát az 1876-ki határozat, mely az átváltoztatással azon előjogot eltörülte — törvénytelen. Az osztalék nem Ítéltetett meg, mert a részvényekben világosan ,411, hogy a régibb 5U0 db részvényekkel haszon tekintetében egyenlők — tehát külön osztalék nem köttetett ki; s ezen jegyek a ker. törvben körülirt elsőbbségi kötvények jellegével s természetével nem is bírnak. Alperes s e m m. panaszt adott adott be; mert az itélet nem végrehajtható, minthogy meg nem határozta, hogy a kifizetés mikép s mily arányban eszközöltessék; továbbá, mert határozottan ki nem mondatott, mikép a közgyűlési határozat megsemmisítése az összes biztosított részvényjegyekre, vagy csak aperbeniekre vonatkozik-e? és mert a tszék ítéleti indokaiban részint az 1863 : 54; tezikk rendelkezéseinek, részint az 1875:37. tezikk 174. §. határozatának oly magyarázatát adta, mely a törvény szellemével s a törvényhozás intentiójával ellenkezik. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jelen per egyedül a felperesi rész vény jegyek elsőbbségének megállapitása iránt folytatatván, az eljáró biróság helyesen szorítkozott ezen kérdés átalánosságbani eldöntésére, —- különösen pedig nem volt oka az elsőbbség arányának meghatározásába hivatalból bocsátkozni, — mely az illető részvényjegyek tartalmából önként következik. „mert arra nézve, hogy a közgyűlési határozat megsemmisítésének következményei csak azon részvényesekre szorítkoznak, a kik azt keresettel megtámadták: szemben a keresk. törv. 174. §. rendelkezésével kétség fenn nem forog, s azért a bíróságnak e tekintetben tüzetesebben rendelkeznie nem kellett; „s mert az, hogy az Ítéletben a közgyűlés napja június helyettjul. 1-jére tétetett, oly nyilvánvaló tolhiba, melynek kiigazitása a perr. 258. §. értelmében eszközlendó." (1879. apr. 23. — 8294. sz. a.) Biztosítási ügyekre vonatkozólag, a keresk. törv. 476. §-sza nem értelmezhető akként, mintha a szerződő feleknek nem állana jogukban a szerződéiben akár a káreset bejelentésének határidejét közelebbről meghatározni, akár a késedelmes bejelentés következményeit ellérőleg megállapítani. Fülöp József — „T i s z a" bizt. társulat e. 100 frt iránt a debreczeni j b i r ó s ág n ál pert indított, metynek letárgyalása után — a j biróság 1878. május 23. — 6116. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította s 10 frt iránt 15 kr. perköltségben marasztalta következő indokokból: „A felek egymásiránti jogaik s kötelezettségeik elbírálásánál, egyedüli irányadóul, az A. a. kötvény, illetőleg feltételei szolgálván, — miután a feltételek 7. §. b. pont szerint a tűzeset biztosított részéről, a biztosító társulatnak 24 óra alatt mulhatlanul bejelentendő, s ha ennek eleget nem tesz, a 13. §. szerint összes kárpótlási igényét elveszti. Miután felperes azt, hogy ezen bejelentési kötelezettségének eleget tett volna, semmivel sem bizonyította, — sőt az e tekintetben ellene bizonyító tanú Patkó Károly vallomására tett észrevételezéskor maga beismeri, hogy azon kötelezettségének eleget nem tett; azon mentsége pedig, hogy a kötvény eltévedvén, ezokból nem tehetett eleget kötelezettségének, birói figyelembe vehető nem volt, nemcsak azért, mert nincs igazolva, — de azért sem, mert a tűz, illetve a káreset bejelentéséhez a kötvényre magára nincs szükség, s igy annak kéznél nem létele, a bejelentésre nézve phisikai lehetetlenséget egyátalán nem képez; miért elutasítandó volt, és pedig annálinkább, mert az állítólagos kár értéke sincs általa bizonyítva." A kir. tábla 1878. decz. 18. — 4795. sz. a. az első biróság ítéletét megváltoztatta s alperest a keresetben, kamatok s 15 frt 55 kr. perbeli s 6 frt 65 kr. felebbezési költségekben elmarasztalta; „mert a keresk. törv. 472. §. szerint a biztos, szerződés feltételei a felek kölcsönös jogaira s kötelezettsó-