Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 36. szám

142 nak többek közt, mint valami gyárczikkek az egyes munkások között, csak az alkalmazandó minta kiadásával a nélkül azonban, hogy előlegesen megállapitatnának az irányelvek, melyekre kellene az egész miinek, minden részeiben fektetve lenni. Innen az, bogy a szervezés az alkatrészek kiszaggatásával, 8Őt felforgatásával hézagosan, töredékesen eszközöltetik.--Innenaz,hogy javaslatok jelennek mégoly tökéletlenül, oly primitív alakban, mikép azok a külön bizottságokban, vagy képviselőházban egészen újra átdolgozandók. Innen az, mikép törvényhozás elébe hozatik egy nagy mű anélkül, hogy a S'.ükségképi kiegészítéséül szolgáló részekről egyidejűleg gondoskodva lenne stb. stb. Nem folytatjuk tovább eodificationális miseriáink sorozatát, melyek veres fonalként húzódnak keresztül 12 évi eljárásunkon. Azt azonban senkisem tagadhatja, mikép ezen rendszertelenség, ezen felületesség, ezen valódi megrendelt vásári munkát képező törvénygyártás elő nem fordulhatand, ha már 12 év előtt létesitettünk volna a codificatióra egy állandó s külön szakközeget. Jogeset. Gr. Eszterházy József utáni törvényes öröködés. (Vége). A kir. tábla 1877. jan. 29. — 58007. sz. a. az 1873-ki ítélete kiegészítéséül hozott Ítéletével a tszék Ítéletét hhagyta. Indokok: Jóllehet E. József végrendelete 7. pontjában akkép rendelkezett, hogy az általa Nyéken visszaváltott érdemdijazati birtokok özvegye halála után 2. 3. 4-cd r. alperesek közt os/tassanak meg, és ehbezképest alperesek az örökhagyó nyéki ősi birtokára, nézve a kereset ellenében azon kifogással éltek, hogy a mennyiben a törvényes örökösök a hagyományokat, kiegyenlíteni tartoznak, az örökhagyó által Nyéken visszaváltott érdemdijazási javak, eredetükre való tekintet nélkül a végrendelet értelmében neki kátengedendók,--egyszersmind azt kérték, bogy felperesek törv. örökjoga a nyéki ősi javakra is csak oly korlátozással ítéltessék meg, miszerint a végrendelet összes intézkedései pontosan foganatositassanak s minden hagyomány kielégitessék. „Jóllehot továbbá a végrendelet emiitett intézkedését felperesek többé azon alapon, miszerint a kérdéses ér iemdijazási javaknak Ősi s öröklött voltánál fogva, a végrendelet alkotásakori törvények értelmében még akkor is semmis, ha a visszaváltás örökhagyó által eszközöltetett volna, meg nem támadhatják, — miután 1. r. felperes a végrendelet érvénytelenítésére a javak ősisége alapján is intézett keresetével érdemi okokból is jogerejüleg elutaztatott, s ily kérelem perújítás nélkül elő nem terjesztethetett, — 2. r. felperesnek a végrendelet, félretétele iránti keresetjoga pedig jelen keresete megindításakor az ősis pat. 9. §. szerint már elenyészett: „Mindazáltal az alábbi okokból hhagyandó volt az első bir. fenti határozata, melyei örökhagyó e<_'ész nyéki birtoka tartozmányaival. az özvegyi jog fen tartása mellett, felpereseknek megítéltetett. „Nevezetesen: mert felperesek válasziratukban határozott tagadással nem éltek azon tényre nézve, miszerint Nyéken örökhagyó által visszaváltott érdemdijazási javak is léteztek, — s ebből valamint a végrendelet 7. ugy az osztály levél 19. pontjából e/.en javak fennléte volt következtethető. Az 1873. évi 33683. sz. táblai ítélettel1 pót eljárás rendeltetvén a végett, hogy örökhagyónak érdemdijazásokból általa visszaváltott, ugy azonkivüli egyéb nyéki birtokai elkülönítve megjelöltessenek: ezen pót tárgyalásnál törvényszerű bizonyítás útján kiderítetett, hogy mindazon korábbi érdemdijazási birtokok, melyek örökhagyó öröklött nyéki javaiban foglaltatnak, még az örökösödését megelőző időkben váltattak vissza, s hogy annálfogva az egész jószág olynemü, melyben örökhagyó által visszaváltott inscriptiók nem léteznek. „Mert az alperesek előadásaként 23/4 telekből s tartozmányaiból állott s az y. a. okiratban nevezett egyének s családok birtokába jutott érdemdijazási javak, a D. — H. alatti eredeti okiratok s azok eredeti csatolmányai szerint az illető birtokosoktól felszámolás után örökhagyó attyának gr. Esterházy Ferencznek életében mind visszaváltattak, — egyszersmind egy részük addigi birtokosainak haszonbérbe adatván, csupán némely épületek értékének megtérítése hagyatott fenn a haszonbérlet megszűnte idejére. — A Sárkány-Aradiféle l/t teleknyi érdemdíjnak Eszterházy Ferencz által történt visszaváltását alperesek is beismerik, a többiekre nézve pedig saját 5. sz. a. okiratuk is, mely ellenük teljesen bizonyit, azt igazolja, hogy örökhagyó azokból, már mint az ő örökösödése előtt haszonbérbe adott javakból húzott jövedelmet. — Végre a 6. sz. a. számadási kivonat sem vonatkozik egyébre, minthogy örökhagyó azon haszonbérlők közül háromnak épületeik becsárát megtérítette; ez okirat azonban felperesek keresete ellenében tekintetbe nem vétethetett, mert alperesek nem az épületek megtérítési összegét, hanem magokat a kiváltott érlemdijas bel- s kül birtokokat vették igénybe, s különben is azon okirat tagadott valódisága s tartalmának bizonyítására mitsem hoztak fel. Ily körülmények közt, miután az örökhagyó e javak egyrészét haszonbérletből vette vissza, helyesen mellőztetett a visszavétel idejére nézve alperesileg ajánlt, de a kiváltás tényére nem döntő tanubizonyitás. A legf. ítélőszék a 2-od bíróság 1873. nov. 19. — 33683. sz. a. ítéletét felebbezett részeiben, valamint 1877. jan. 29. — 58007. sz. a. hozott pótitéletét is helybenhagyta. Indokolás. „A 33683. sz. 2-od bir. Ítélet különösen a felperesek által keresetbe vett 60032 pfrt 16 krra — továbbá 8\000 és 5750 váltófrtra — valamint 26703 v. frtnyi pénztári maradványra és 169303 v. frtl8krnyi ősi tőkékekre nézve az 1873. — 5372. sz. első bir. Ítéletben felhozott okokból, — a b, alatti mellékletnek 6. 7. 15. 16. 17. 20. 22. 23. 24. 28. és 29-ik lapján gr. Eszterházy József nevére jegyzett tárgyakat illetőleg pedig azért hagyatott helyben, mivel ezen tárgyak az ingatlan javaknak osztálykori jövedelmeiből gr. Eszterházy József részére jutott osztalékot képezték, mely osztalék mint jövedelem nevezett gr. Eszterházy Józsefnek szabad renpelkezés alá tartozó tulajdonává vált, és ősi természetűnek nem tekinthető. „Továbbá az F. alatti gr. Eszterházy József által 1845-ben alkotott, s ennek osztályos testvérei u. m. gr. Eszterházy Mihály s Károly előtt ünnepélyesen kihirdetett végrendeletben foglalt azon intézkedést illetőleg, melyszerint végrendelkező adóságai s terheinek fizetésére törvényes örököseit kötelezte, a bivatolt 33683. sz. 2-od bir. ítélet azért hagyatik helyben; mivel igaz ugyan, hogy az emiitett intézkedés által az ősi örökség terhelve lett, s hogy a. végrendelet ellen gr. Eszterházy Mihály ,s Károly a kihirdetéskor minden jogaikat fentartották;