Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 31. szám
Budapest, 1879. péntek, április 25. 31. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Visszapill. budget vitára. IV. — Jogeset: Színlelt adásvételi ügylet, — Keresk. döntv. Visszapillantás az igazságügyi budget vitára. IV. A bírósági rendszerünk és szervezetünk, ugy ahogy az jelenleg van, — mint már fejtegettük — teljességgel nem felel meg a közvetlenségi rendszer kellékeinek, s igényeinek; miért ennek behozatalával az is gyökeres átalakítás alá veendő lenne. Nem foglalkozhatunk most ezen átalakítás részleteivel, — de elég is kiemelnünk, mikép a közvetlen tárgyalások a bíróságok jelen területi felosztása, személyzete és száma mellett czélszerüen, kielégitöleg nem alkalmazhatók. — Számosb tőrvényszékünk oly nagy területtel bir, mikép azon kellő* gyorsasággal, tetemes idő s költségveszteség nélkül a szóbeli törvénykezés nem gyakorolható. — A birói személyzet sok helyütt szaporítandó lenne, mert a közvetlenül a bíróság előtt lefolytató tárgyalás több biró alkalmazását szükségeli — hacsak a restantiákat még magasbra, az ügy elintézését még hosszabb időre emelni nem akarnók, mint azok a jelen írásbeliségnél divatoznak. — Alig kerülhető el az is, hogy az elnökök ne szaporitassanak. — A helyiségek számának s terjemének pedig okvetlenül nagyobbnak kellene lenni. stb. stb. És most kérdjük : van e komolyan gondolkozó államférfiú, törvényhozó akár a képviselőházban, akár másut, ki magára válalná a felelőséget, hogy ezen átalakítások költségei államunk jelenlegi pénzügyi állásában fedezhetők, elviselhetők lennének? Sőt lehet-e képzelni is, hogy az állami pénzügy, mely a lehető legrosszabb lábon áll, közel jövőben oly javulást nyerhessen, mikép ezen ujabb és pedig nem csekély terjemtí terheket, a vagyon állapot megrázkódtatása nélkül elviselhesse? És ebből is látható, mikép könnyebb a képviselőház padjain, valamely fényes hangzatu határozati javaslatban, a közvetlenség reform jelszavát proelamálni — mint annak kivitelét, a számítás ridegsége mellett eszközlésbe venni. És pedig annálinkább, minthogy ezen közvetlenül és szorosan a kivitelre vonatkozó költségek — nézetünk szerint — még nem lennének az egyedüliek, melyek előfordulhatnak. Nevezetesen mi nem tudjuk feltételezni, hogy a közvetlenség polgárjogi törvénykezésünkben életbeléptethető lenne — a bűnvádi esküdtszék intézményének együttes létesítése nélkül. — Ez rendesen igy van minden államban, mely ezen gyökeres reform terére lépett, — sőtt sokkal több eset az, hogy a jury előbb bevitetett, s a polgárjogi közvetlenség azt csak később követte. De a dolog természetében is fekszik, hogy ha a magánjogi . törvénykezés a közvetlenség rendszerére fektettetik: a "bűnvádi ügyekben szintén —sőt még annál inkább — érvényesítessék a közvetlenség; mi csakis az esküdtszéki rendszerben lehet tökéletesen, kielégitöleg kivihető; a mit t. j. a néhány évtized előtt divatba jött német rendszer : írásbeliség szóbeli végtárgyalással — legtávolabbról sem pótolhat. Már most könnyen elgondolhatni, hogy ezen bűnvádi intézmény — különben szükségessé vállandott behozatala — a szervezés költségeit mennyivel szaporítaná. Mert akár az angol rendszert fogadnók el, mely a jury t egyes bíróság elvére fektette, —akár a continentális rendszert, mely az esküdtek testülete fölébe több tagból álló bíróságot állit: a közreműködő erők szaporítása s ezzel a kiadások nagyobbodása minden esetben szükségessé váland; •— mellőzve más mellékes költségeket, melyek szintén elkerülhetlenül elŐállanak. Azonban ezzel még nincs vége a költség és terhek szaporodásának. Azt mondottuk fentebbiekben, hogy a közvetlenség megállapitására, az egész bírósági rendszer átalakítása szükségeltetnék. De ezzel nem mondottunk meg mindent, a teljes valóságot nem fejeztük ki. Helyesebben azt kell állítanunk, hogy azon gyökeres jogi reform tökéletes s alapos keresztülvitelére: az egész törvénykezési rendszer átalakítandó lenne. Nemcsak a szorosan vett bírósági szervek, melyekről eddig szóltunk, hanem a törvénykezésnek minden más közegei, összes tényezői is, melyek lényeges hivatással bírnak, uj alakot, uj rendezést igényelnének. Azt talán felesleges is fejtegetni, mikép a közvetlenség mellett, az Írásbeliség felebbezési rendszere helyt nem foglalhat. Három fórumon keresztül nem lehet tárgyalni s a bizonyítási eljárást érvényesíteni. Itt észszerűen csak a semmitőszéki rendszer alkalmazható. Mi pedig épen most készülünk az önálló semmitőszéket megszüntetni, De önmagában a felebbezési jog sem alkalmazható közvetlenségnél oly terjedelemben, melyben az jelenleg érvényesíthető. — A feltörvényszékeken, melyeknek száma csaknem közelíthetné meg az alsó törvényszékek számát, valódi közvetlen tárgyalásoknál, lehetetlenség lenue meggyőzni szon ügy halmaz elintézését, mely korlátlan, vagy csak csekély mérvben is korlátozott felebbviteli jog gyakorlata mellett azokhoz tereltetnék. Ez a közvetlenség legfőbb érdekeit, a gyorsaságot és olcsóságot eo ipso megsemmisítené. A felebbezési jog korlátozásához, a feltörvényszékeknél felléphető ügyvédek ujabb rendezése is járulna. Különben az ügyvédek tekintetéből csak röviden annyi legyen most megjegyezve, mikép a jelenlegi korlátlanság s a szakképzettség jelen fokozata mellett, a közvetlenség üdvös hasznait aligha nyerhetnők el. — E részről is roppant nehézségek állnak a közvetlenség behozatalának útjában. — A legkisebb, minek történnie kellene az, hogy alapos és szigorú egyetemi tanrendszer alkalmazása után, a lehető legszigorúbb ügyvédi vizsgá31