Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 26. szám

103 tározott bizonyítékok nem merültek fel, melyek ezen vádlott bűnösségét a hamis bankók készítésére nézve kétségen kivül helyeznék — vádlott az ellene emelt vád alól stb. stb. felmerülendő volt." A kir. tábla 1879. decz. 10.—36495. sz. a. helybenhagyta a ts,:ék ítéletét azon változtatással: hogy Csernyák a hamis bankjegy készítés bünrészességének vádja alól bizonyítékok hiányából mentetik fel, — Szabó és Fehér büntetése pedig 1 — 1 évi börtönre leszállitatik — következő indokolással: „Csernyák irányában azon körülmény, hogy a hamis bankjegy készítésével gyanúsított Balogh György nála szállást kért és nyert, egyéb terhelő adat hiányában arra nézve, mintha Balog által elkövetett bankó hamisításban részes volna, jogos gyanú okot nem képezvén, — egyéb terhelő körülmények pedig ellene a tárgyalásnál ki nem deritetvén — őt felmenteni kellett stb. „Fehér és Szabó büntetése leszállítandó, a túinyomólag enyhítő körülmények következtében." (Vége köv.) Semmitöszéki döntvények. A perlekedő feleknek tanukkal való szembesítése polgári perekben egyátalában nem alkalmazható s rendelhető el. Haischman K. — Reinprecht Anna s társa e. bizonyos sorsjegyek tulajdonjogának megítélése iránt a pozsonyi tszé k előtt pert folytatván — a tsz ék 1878. nov. 6. — 23203. sz. végzésével felperes azon ismételve előadott kérelmének,hogy Reinprecht Anna Qhaas Ottó tanúval szembesítéssé k, helytadott, arra határnapot tűzött ki, és Reinprecht Annának személyes megjelenését, illetve megidéztetését elrendelte. Alperes Reinprecht Anna ezen végzés e. se mm. panaszt adott be. A Semmit ős'4 ék a neheztelt végzést megsemmisítette (perr. 297. §. 1. p.) „mert rendes eljárásban a felek személyes megjelenésre nem kötelezhetők; — a feleknek a tanukkal való szembesítésének pedig a polgári perekben egyátalában helye nincs. „Eszerint a tszék perrend ellenesen rendelte el a panaszttevő alperes személyes megjelenését, s annak Quaas Ottó tanuvali szembesítését." (1879. febr. 13.—364. sz. a.) Valamely község által eloálall adómennyiség nem az adó pénztárba, hanem egyenesen azon községnek levén megtérítendő, melynek a határában levő erdő használatért az adó aránylagos részének fizetése köteleztetett s iyy az azok közti jogügylet szerződési jogviszonyt képezvén, az innen kifolyó kötelezettség teljesítése iránti kereset nem közig, útra, hanem a bíróságok hatáskörébe tartozik — habár a közigazgatási ulon leendő behajlás fenn lett tartva. Sarkaitza község — Bucsum község e. 74 frt iránt a sarkadi jbiróság előtt sommás pert indított, mert alperes a felperes község határában fekvő erdő* has/.nálata után az arra kivetetett közadónak alperes által elválalt aránylagos részét megfizetni vonakodott. A jbiróság 1878. nov. 21. — 3780. sz. a. magát ez ügyben illetéktelennek mondotta ki, miután a kereset adótartozásra vonatkozik, melynek behajtása közigazgatási, útra van sorolva. Felperes semm. panaszára — A Semmitősz ék a neheztelt végzést megsemmisítette, (297. §. 5. p.) s a biróságot illetékesnek kimondotta ; „mert habár az 1873. évben a szolgabíró által felvett jkönyv szrrint fenn is lett tartva az, hogyha alperes község a sarkaitzai határban levő erdőre kirótt adónak, melyet Sarkaitza község egyrészben maga fizet, elválalt aránylagos részét felperesnek megtéríteni elmulasztaná, ez rajta közigazgatási úton vétessék meg, — tekintve mégis, hogy az alperes által elválalt adómennyiségnek lefizetése nem az adópénztárba történik, hanem egyenesen felperesnek térítendő meg; és eszerint a két fél között az 1873. évi jkönyvben szabályozott jogügylet szerződési jogviszonyt képez, melyből kifolyó kötelezettségnek teljesítése bírói úton követelhető, — a bíróság az illetőségi, helyesebben hatáskörre vonatkozó törvényt helytelenül alkalmazta, midőn magát illetéktelennek mondotta ki,— miértis stb." (1879. febr. 26. — 26349. sz. a.) Ázon kérdés, váljon alperes marasztalható-e a kereseti összegben, habár azt mint ügyvéd (ele képviseletében vette fel, érdemi kérdést képezvén, s igy a kir. tábla is, midőn utóbbi körülmény folytán felperest elutasította, érdemileg határozván, — alaki törvénysértés nem forog fenn, midőn a legf. ítélőszék a kir. táblai Ítélet megváltoztatásával alperest a kereseti összegnek birói kézbe való letételében elmarasztalta. • Reviczky Sándor — Tánczos Miklós pesti ügyvéd e. 463 frt 79 kr. fizetésére a bpesti tszék előtt pert indított azon alapon, mert alperes, ki mint ügyvéd képvisslte őtet, tudta és megbizáza nélkül azon összeget az állampénztárból felvette s megtartotta. A tszék 1878. márczius 12. — 3243. sz. a. alperest, felperes keresketőségi jogának megállapítása mellett, elmarasztalta. A kir. tábla 1878. május 27. — 22504. sz. alatt felperest keresetével elutasította, mivel alperes a kereseti összeg felvételénél mint ügyvéd járt el. A legfőbb ítélőszék 1878. okt. 23. — 9278. sz. a. megváltoztatván a kir. tábla ítéletét, az első bíróságét hagyta helyben indokaiból s még azért is: mert a kereset arra levén állapítva, hogy alperes a felperesnek tudta s akarata ellenére az állampénztárból 468 frt 29 krral többet vett fel, mint a mennyi B. szerint és tekintettel a C. és D. alatt már elébb nyugtatott összegekre megbízóját illette volna; minthogy eszerint a tartozatlan fizetés alperes kezéhez került; azt pedig, hogy ezen összeget Kohn Dávidnak átadta volna, mivel sem igazolta, — ezen ténykörülmény önmagában megállapítja a közte s felperes közti kötelmi jogviszonyt, s ennélfogva felperes kereshetőségi jogát e perbe ni alperes irányában. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszékazt elvetette ; „mert azon kérdés: váljon a perbe idézett alperes marasztalható-e a keresetbe vett követelésben, — habára keresetbe vett összeget ügyfele részére vette fel — érdemi kérdés, s nem oly kifogás, mely felett az ügy érdemének elbírálása előtt külön határozat hozandó, s eszerint a kir. tábla is az ügy érdemét döntvén el, midőn az alperest a miatt, mivel a keresetbevett összeg felvételénél mint ügyvéd járt el, a kereset alól fel mentette, — nem forog fenn alaki törvénysértés a legfőbb ítélőszék azon ítéletében, melyszerint a kir. tábla Ítélete megváltoztatásával alperest az e. foly. törvényszék ité26*