Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 26. szám

Budapest, 1879. péntek, április 4. 26. szám. Huszonegyedik évfolyam. CSARNO Tartalom: A telekk. rendt. 4. §-szához. — Hamis bankó készítés.—Semmit, döntvények. ftfnlt napokban a január-marcziusi előfizetési időszak már lejárván.tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — jWagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Észrevételek a telekk. rendt. 4. §-ának alkalmazása felett. A Törvényszéki Csarnok f. évi márczius 21-én megjelent 22-ik számában, egy a legfőbb törvényszéken f. évi évi febr. lT-én 14112/878. sz. alatt — a telekk. rendt. 4. §-a alapján elbírált jogesetet közöl, melyre bátorságot veszek magamnak nébány szerény megjegyzést koczkáztatni. Előre keli bocsájtanom, mikép a vélemény szabad nyilvánításával összeegyeztethetőnek tartom, hogy a legfőbb törvényszék egyes nagyobb fontosságú, a vagyonés jogbiztonságot közelről érintő határozatai, legfőbb Törvényszékünket méltán megillető tisztelet mellett is — nyilvánosan érdeklődés tárgyává tétessenek; mert a legfőbb törvényszék is mint véges emberi észszel bíró lények testülete nincs kivéve a tévedés lehetősége alól, mely tévedés hasonló esetbeni ismétlését csak kölcsönös felvilágosítás utján lehet elmellőzni. Ezen felfogásból kiindulva, bátorkodom az idéztem legfőbb törvényszéki Ítélethez szóllani, mely meggyőződésem szerint határozott tévedésen alapszik. A való tényálladékot kell azonban előre bocsájtanom, hogy az általam jelzett tévedést constatáljam. Veszprém megyébe kebelezett n. Tevel községben mintegy 140 hold földterület van, mely a helyszínelés alkalmával az egyes birtokosok nevére — t. i. kiknek birtokában a helyszíneléskor találtattak „Zins Grund" (bérföld) megjeleléssel vétetett fel az illető telekjkönyvekbe, a nélkül, hogy a földtulajdonosa a telekkönyvben előfordulna; s miután a telekkönyvek — habár az úrbéri szabályozás és birtok rendezés ottan még 1868. évben befejeztetett — máig sem lettek átalakítva, mindég a régi t. i. a helyszineléskori állapotban vannak, mégis azon különbséggel, hogy alig van egy kettő, mely zálogjoggal terhelve nem volna A n. teveli 39. sz. tjkben bizonyos Herber János és Magdolna hitesek nevére volt néhány részlet ingatlan hason módon felvéve, melyek a pápai kir. járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak 1875. évi 7518. sz. alatt kelt végzése folytán 1876. évi febr. hó 7-én — miután törvényes időben igény senki által sem emeltetett —nyilvános árverésen eladattak. Meg kell itt az igazság kedveért azt is jegyezném, hogy az eljáró kir. járásbíróság árverési hirdetményében arról, hogy az árverés alá bocsájtatott ingatlan „bérföld* volna — tehát hogy az, végrehajtást szenvedettek korlátlan tulajdonát nem képezné, egy árva szó sincs. Az árverésen Stern Ármin pápai lakos a 995. és 1394. hr. számú ingatlanokat mint legtöbbet igérő megvevén, miután a vétel árt teljesen kifizette, az általa megvett ingatlan tulajdonjoga nevére átiratott, minek megtörténtével 3597/876. sz. alatt az általa megvett ingatlauság bírói átadását kérelmezte, mi el is rendeltetvén foganatositatott. Ezen birtokba vezetési actus után lépett fel a zirczi apátság mint a kérdéses ingatlan állítólagos tulajdonosa, és a birtokba vezetés ellen semmiségi panaszt emelt, minek következtében a nagyméltóságú m. kir. Curia mint Semmitőszék 16620/876. sz? alatt kelt határozatával a birtokba vezetést rendelő végzést és az ennek alapján eszközlött birtokba vezetési eljárást megsemmisítette az indokból: „mert a birtokost, Jegyen birtoklásának czime akár milyen, birtokából peres eljárás s Ítélet nélkül kihelyezni nem lehet." Ezután Stern Ármin, — miután az általa lefizetett vételár már a jelzálogos hitelezők közt tényleg felosztva lett, — kénytelen volt a keserű almába harapni, és a zirczi apátság ellen, az általa nyilvános árverésen megvett ingatlan bír tokrész kiadása iránt a veszprémi kir. törvényszék előtt rendes pert tett folyamatba, melynek miként lett elbírálása a 22. s/imu lap első oldalán olvasható. A perben felperes hivatkozott a nyilvános bírói árverésen szerzett jogára és azon körülményre, hogy alperes a hivatalos lapban is nyilvánosságra hozott árverési hirdetés daczára a tkrdtás 466. illetve 433. §-a értelmében tulajdoni igénykeresetót nem érvényesítette. Alperes ellenben védekezett az ellenirata mellett 1. 2. és 3. sz. alatt bemutatott, az úrbéri perben kelt Ítéletekre, a nélkül azonban, hogy a telekk. rendt. 4-ik §-áról csak említést is tett volna. (Vége köv.) S z. János. Hamis bankjegy.készítés s terjesztés. Büntetőjogi eset. Kis Imre s érdektársai e. hamis 10 forintos bankjegy készítés s terjesztés bünrészességi vádjára a bpesti tszék előtt per inditatott. Kis Imre 54 éves vagyontalan földmives, ki már két ízben büntetve s Illaván volt. — Társai: Szabó 26