Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 77. szám

308 kikötve, s elválalva — miért a követelés még idő előtti. A kir. tábla 1877. decz. 28. - 6155. sz. a. az ügy érdemébe bocsátkozott, miután az időelóttiség fenforgásáfc el nem ismerte, s igy az ügy érdeme felett hozott Ítéletet. A legf. ítélőszék a 304. §. alapján felterjesztette; A Semmitőszék a kir. tábla Ítéletét hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) s az első bíróságot az ügy érdeme feletti ítélet hozatalra utasitotta; „mert az első bíróság felperest keresetével mint időelőttivel utasítván el, s a kereseti követelés érdemleges elbírálását mellőzvén, az ligy érdemében ehő bírósági ítélet nem létezik ; a másod bíróság tehát az által, hogy az első bíróság által eldöntött kérdésen túl menve, az ügy érdemébeu is ítélt, a perrend szabályaiba ütközőleg határozóit." (1878. aug. 27. — 13209. s/. a.) A Keresel-, mely szerződés meg nem tartásából származott kártérítési igény czimén támasztatott, a bíróságok elébe s polgári per útjára tartozik, habár a keresettel megtámadott alperesek mint az izraelita hitközség képviselői lettek beperelve. Weisz Jakab — Reiner Jakab s Schvarcz J. e. 300 fit iránt az egri j bíróság előtt sommás pert indított, melyben a birói illetőség kifogásoltatott. A jbiróság f. év június 27. — 6519. sz. a. végzésével bírói illetékesség hiányából felperest elutasította; tekintve hogy alperesek mint a mező-tárkányi izraelita hitközség előjárói, ezen minőségükből kifolyó eljárás folytán vonattak perbe; oly esetekben pedig, midőn a község, mint jogi személy ellen támasztatik követelés, ennek behajtása mindenekelőtt közigazgatási úton szorgalmazandó; az pedig, hogy felperes azt közigazgatási úton eredménytelenül megkísértette volna, nem is állítja, — miért stb. stb. Felperes se mm. panaszára — A Semmitőszék annak helyt adott s a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) sa jbiróságot hatáskörének megállapítása mellett az ügy érdemleges tárgyalására s elintézésére utasitotta; „tekint\e hogy a per a kereseti szerződés meg nem tartásából származott kártérítési igény czimén van indítva, ily természetű igények pedig, tekintet nélkül a peres fehk közt létrejött szerződésnek alapul szolgált jogviszonyra, — polgári per útjára tartoznak." (1878. augustus 28. — 15235. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból. A bpesti ügyvédi kamara hivatalos helyiségeit a IV. kerület kalap-utczai 9-ik számú házba helyezé át; beadványok folyó hó 10-től már az uj helyiségben fogadtatnak el. A bpesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint dr. Török Ferencz budapesti ügyvéd ós kamarai tag elhalálozáza folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részéről gondnokul Dedinszky Kálmán bpesti ügyvéd és kamkrai tag neveztetett ki. — Tollasi Károly sz.-endrei ügyvéd és kamarai tag, lakást Szt.-Endréről Budapestre tette át. A Szombathelyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hrabovszky Sámuel felső-eőri lakos a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag fölvétetett. Áthelyezés. Az igazságügyminister Himíy Lajos zalaegerszegi kir. törvényszéki aljegyzőt saját kérelmére a nagykanizsai kir. törvényszékhez helyezte át. Kinevezések. Az igazságügyminister Bujkovszky Mihály, Korpoua sz. kir. városa polgármesterét és Bory Arnold városi tanácsost nevezett város területére békebirákká nevezte ki. Bogvay Ödön komáromi kir. alügyészt hason minőségben a győri kir. ügyészséghez helyezte át. 0 Felsége a phillppopelisi és sophiai czimzetes alkonsulatusoknak valóságos konsulátusokká átalakítása alkalmából, Ci u g ri a János nádorfehérvári cs. és kir. konsulnak a philippopelisi cs. és kir. konsulátus vezetésével való megbízását jóváhagyta; — továbbá Waldhart József konsuli czimmel és jeléggel felruházott alkonsult, a sophiai cs. és kir. konsolátus vezetőjét, ezen állomásra valóságos konsullá legkegyelmesebben kinevezte. Kitüntetések. A király Zsula János nagyhalmágyi községi bírónak, e minőségben tett jeles szolgálati elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet, Lyubojevics Miklós szent endrei járásbirósági hivatalszolgának, több embernek saját élete veszélyeztetése mellett a hullámokból történt megmentéseért, az ezüstérdemkeresztet adományozta. Átkeblezés. Nógrádmegyében Haláp, Herencsény és Surány községek a szécsényi szolgabírói járásból a balassa-gyarmatiba, — Csitár és Fliny községek pedig ugyanazon járásból a szécsényi szolgabirói járásba kebeleztettek á*. Körrendelet az iskolai alap-vagyon gyarapítása tárgyában az összes első folyamodásu kir. törvényszékek elnökeinek. Az 1868: XXXVIII. tcz. 39. §-szának intézkedésénél fogva az iskolai alapvagyon gyarapítása végett, mindenütt, ahol a tagosítás és legelő-elkülönités még ezentúl fog keresztül vitetni, azon alkalommal a már fenálló vagy netán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülönittetik. Hogy a vallás- és közoktatásügyi ministerur a községi iskolai alapvagyon állagának csonkitlan fentartása- és jövedelmeinek a kitűzött czélra leendő fordíttatására a kellő felügyeletet gyakorolhassa, felhívom Elnök urat: intézkedjék, hogy ezen rendeletem vétele után keresztül viendő tigositás és legelőelkülönités által eredő ily iskolai alapvagyon keletkezéséről nevezett minister úrhoz esetről esetre jelentés tétessék. Budapesten, 1878. évi september hó 15-én 26138. sz. a. Az igazságügyminister rendeletéből. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.