Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 19. szám

Budapest, 18?8. péntek, marcz. 8. 19. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Színdarab jogosulatlan előadása. — Keresk. döntvények — Semmitőszék s legf. Itélőszéktől. Jogeset, Valamely színdarab jogosulatlan szinrehozalala állal a szerzőnek, vagy jogulódjánuh okozott joghátrány tekintetében az illető színház, vagy színtársulat igazgatója tartozik felelő séggel, illetőleg kártérítéssel, — de egyedül s kizárólag csak is az, — és nem azon művész is, ki a színtársulat igazgatójával kötött szerződéses viszonyánál fogva a darab czimszerepében fellépett. Báró Jósika Kálmán, előbb a „Magyar Állam-' politikai lap fő munkatársa, jelenben a ,Korona' szerkesztője, évek el:itt ,S a 1 o m e' drámát irt, s minthogy köztudomásilag folytonos pénzzavarban létezik, annak tulajdonjogát 1872. sept. 24 kelt szerződéssel bizonyos pesti lakosnak Barabás Györgynek 400 ftért eladta örök áron akkép, hogy minden a nemzeti szinház, valamint bármely más szinházaktól nyerendő irói, vagy jogdiját Barabásra átruházza, — a darab feletti teljes rendelkezési és elárusitási joggal, és pedig Barabás utódaira is kiterjedőleg. Történt ezután, mikép Gyöngyösi Mátrai Laura szinésznő az országba vendég szereplésekre menvén, állítólag a ,Salome' darabot az előadhatási jog megszerzése s Barabás beegyezése nélkül a vidékre magával vitte, és azt több helyütt előadta. Ennek folytán Barabás minf Jósika jogutódja — a barátságos egyezkedés nem sikerülvén, 1876. jun. 3. a bpesti VI. VII. ker. jbiróság előtt nevezett Mátra[y Laura ellen 50 frt, mint a dráma jogosulatlan előadásáért járó kárpótlási ös-zeg fizetésére sommás pert inditott. A jbiróság 1876. jun. 14. — 19764. sz. a. hozott Ítélettel felperest keresetével elutasította s a perköltségben marasztalta; „mert eltekintve attól hogy az Orsz. birói Értek. 25. §. s az osztrák polg. tkönyv 72. függelékének 8. 31. 32. §§-ból következtetve és felperes irói (ész szüleményei^ tulajdonának megsértése folytán — az egyátalán nem igazoltatván, hogy a színdarab alperesnő igazgatósága vagy felelősége alatt adatott volna elő — csak a keresetlevélben érintett szinmü előadatása, illetve a darabot színre hozott színigazgató ellenében volna jogositva fellépni; — eltekintve továbbá attól, hogy felperes jogelőde a szerző B. alatti levele figyelembe vételével, alperesnő még az esetre sem tartathatnék jogsértőnek, ha a mü közvetlen ő álta'a hozatott volna színre, a mennyiben a szerző az előadási jogot tőle meg nem tagadta; s igazolást nem nyert miként alperesnő a mü felperesnek történt eladásáról tudomással birt volna, — a kereset azért volt eluta^itaniló, mert az azzal érvényesítetni szándékolt követelés honi törvényeinken alapuló jogalappal vagy jogczimmel nem bir." A kir. tábla — hová felperes felebbezett — 1876. okt. 4-kén 33íiG0. sz. a. a jbiróság ítéletét helyben hagyta; „mert azon joghátrány tekintetében, mely valamely színdarab jogosulatlan szinrehozatala által a szerzőnek okoztatott, felelőséggel a szinészeti vállalat természetéből folyólag, egyedül s kizárólag a színháznak, illetve a színtársulatnak a jogositlan szinrehozatalt eszközlő és az abból nyert jövedelmet élvező igazgatója tartozik;* „mert felperes nemcsak nem bizonyította, de még nem is állította, hogy b. Jósika Kálmánnak tulajdonjogilag felperesre ruházott ,Salome' czimü drámája jogositlan előadásakor, alperes az előadást eszközlő szinház vagy szintársulat igazgatója lett volna ;" „mert alperesnek azon általa is beismert ténye, mely szerint ő a kérdéses drámának jogositlanul eszközlött előadásakor a czimszerepben, mint vendég több izben fellépet, — arra, hogy tőle, mint egyedül a színigazgatóval szerződött művésztől, a vele közvetlen jogviszonyban nem álló felperes, a jogositlan előadásból származott joghátrányért elégtételt követelhessen, — egyátalán semmi jogos alapot nem nyújt;* „mert ezek szerint felperes jelen — alperes ellenében kereshetőség hiányából nem érvényesíthető keresetével helyesen utasíttatott el." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból helyben hagyta. (1878. febr. 5. — 1074. sz. a.) Kereskedelem jog;i döntvények. A kereskedői könyvek megvizsgálása után külön észrevételezési tárgyatásnak helye nincsen. A bpesti ,központi Ipartársulat hitelintézet' — Ráth Károly kereskedő mint egyenes adós és Ráth Mór bej. kereskedő és özv. Ráth Strohbenz Josefin háztulajdonos mint készfizető kezesek ellen — 2000 frt fizetésére 1877. okt. 20. a bpesti váltó mint keresk. tszékhez keresetet adott be — 1876. évben 1-ső r. alperes részére 2-od 3-ad r. alperes készfizetői kezeskedése mellett nyitott s élvezett 8000 frtnyi folyó számlabeli hitel alapján — mely 4 részletben évnegyedenkint lett volna visszafizetendő. A tárgyalás, könyvek vizsgálata, illetőleg szemle megtartása után — A bpesti keresk. tszék 1878. jan. 11. — 1550. sz. a. ítélettel alpereseket, mint egyenes adóst s készfizető kezeseket egyetemlegesen elmarasztalta a keresetben. Ez ellen Ráth Mór és Ráth Josefin marasztalt kezesek semm. panaszt adtak be; melynek lényege abban öszpontosul, mikép felperes könyveire szemle rendel19