Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 18. szám

71 „A kiskorú által kötött terhes szerződés, illetve, a 24-ik év előtt vállalt kötelezettség fenn­álló törvények értelmében joghatálylyal — rendszerint — nem birs az abból származott követelés törvény utján nem érvényesíthető." „A kiskorúak rendelkezési képességét korlátozó áta­lános szabály alól az 1872. VIII. t. cz. 2. §-sza az ott megjelölt feltételek mellett az iparosokra s ezekkel hason tekintet alá eső kereskedőkre nézve kivételt tesz ugyan, de ezen kivétel fenforgása minden egyes esetben perrend­szerüleg bizonyitandó. — A bizonyítási kötelezettség a kivételes szabály természetéből folyólag mindig azt terheli, ki az átalános szabálylyal szemben a kivétel fenforgását vitatja." „Alperes a per során határozottan tagadta, hogy ő a kérdéses kötelezettség elválalásakor kereskedő lett volna. — Ezen ámbár csak a viszonválaszban foglalt ta­gadás pedig kellő helyen felhozottnak tekintendő, mivel felperes bank alperes állítólagos kereskedői minőségére csak az elleniratilag emelt kiskorusági kifogás megdön­tése végett és csak is válaszában hivatkozott. — Jelen perben tehát alperes tsgadásával szemben felperes bank tartozott bizonyitani, hogy alperes a B. levél kibocsátá­sakor, illetve a jelen kereset alapjául szolgáló kötelezett­ség elvállalásakor, beigazolt kiskorúsága daczára, az 1840. 16. t. cz. s az 1872. VIII. cz. rendeleteinek megfelelő mó­don önálló kereskedői jogositványnyal bírt; felperes azonban ez irányban a bizonyitást meg sem kísérletté." „A kivételt képező kereskedői minőség bizonyításá­nak elmulasztásából, a kiskorúak rendelkezési képessé­gét korlátozó átalános szabály feltétlen alkalmazandósága következik; — ezen átalános szabály szerint pedig alpe­res a kiskorúságban elvállalt kötelezettségből eredt köve­telés fizetésére nem kötelezhető." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének meg­változtatásával az elsó bíróságét indokaiból s még azért is hagyta helyben ;a „mert felperes már keresetlevelében alperest keres­kedőnek tüntette fel, s alperes ezen kereskedői minőségét elleniratában nem tagadta, — a viszonválaszban felho­zott e részbeni tagadása pedig mint elkésett már bírói figyelembe nem jöhet s mivel különben is alperes B. alatti levelének tanúsága szerint saját vagyonnal birván, cse­lekvési képessége ez által is kétségtelennek tűnik fel." (1878. febr. 4. — 22. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A kereset egyedül a bérfizetés nélkül elfoglalva tartott szállás elhagyására intéztetvén, s 300 frt értéket nem halad­ván, egyes bíróság illetősége előtt sommás eljárásnak van helye. Tóth László — Csernovics Péter e. ki­lakoltatás iránt a n.-váradi jbiróság előtt sommás pert indított, melyben a bírói illetőség kifogásoltatott. A n.-váradi jbiróság 1877. nov. 15. kelt vég­zésével illetéktelenségét kimondotta; mert jelen kereset sommás visszahelyezésinek, vagy a kereseti alapul be­ügyelt örök adásvevési szerződés szerint bérleti viszony­ból kifolyónak nem tekinthető; — e nélkül pedig a fek­vőség eladását képező, sőt erre vonatkozólag a tulajdon­nak elbirálására is vonatkozó keresetet sommás eljárás alá vonni nem lehet. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmi­sítette (297. §. 5. p.), „mert a jelen kereset tárgya sem tulajdoni, sem bér­leti viszonyra nem vonatkozváa, hanem egyedül az alpe­res által bérfizetés nélkül elfoglalva tartott szállás elha­gyására levén intézve, — mely tárgya a keresetnek a perr. 93. §. a. p. szerint — a 300 ftot meg nem halad­ván — sommás eljárás, s a dolog természete szerint is a jbiróság illetőségéhez tartozik, „mert a mennyiben bér fizetés mellett tartaná a la­kást, a perr. 93. §. e. p. szerint akkor is a sommás eljá­rás alá tartoznék; ez esetben tehát midőn beismerőleg fizetés nélkül használja alperes a lakást, — annál inkább ugyanazon eljárás alá kell a keresetnek tartoznia." (1S78. jan. 29. — 27032. sz. a.) A vizsgáló bíró bűnügyekben tett intézkedései nem tekint­hetők oly jogérvényes birói határozatnak, melynek alapján vég­rehajtás elrendelhető lenne, Stern Áron — Kohn Berkó e. kielégítési vég­rehajtás elrendeléseért folyamodott a munkácsi jbi­rósághoz, — a vizsgáló bíró azon végzése alapján, melylyel a Kohn ellen lefolyt bűnvádi perben Stern Áron részére 5 frt tanuzási dij rendeltetett. A jbiróság még 1876. sept. 18. hozott végzésé­vel a végrehajtást elrendelte, s azt 1876. decz. 4-kén fo­ganatosította. Alperes semm. panaszt adott be, mely 1877. okt. 23-kán rendeltetett felterjesztetni. A Semmitőszék a végreh. végzést következmé­nyével együtt megsemmisítette; „tekintve, hogy végrehajtás csupán polgári vagy bűnügyi uton hozott s jogerőre emelkedett birói határo­zatok alapján rendelhető el, s foganatosítható; a vizsgáló bírónak hátirati intézkedését azonban a most emiitett bi­rói jogérvényes határozatot pótlónak venni nem lehet." (1877. decz. 28. — 24065. sz. a.) Az igazolási kérelemnek hely adandó, ha az ügyvéd a viszonválasz beadásában akadályozva volt, a mennyiben a válaszban /elhozott okmányok és eskü szöveg iránt a felével való személyes értekezés szükségessé vált. Ozv. Pantocsek Vinczentía — Pantocsek Czeczil s érdektársai e. bizonyos hagyatékra vonatko­zólag 10134 frt 64 kr. iránt a posonyi tszék előtt pert indított. Alperesek a viszonválasz beadhatására — ügyvédi informatió kieszkőzölhetése végett, négy izben vettek igénybe halasztást, de azt még akkor sem adták be. — Ezen mulasztás helyrehozására igazolási kérelmet adtak be. A tszék 1877. nov. 14. kelt végzésével annak helyt nem adott, s a mulasztást nem igazoltnak mondotta ki — a fent emiitett |ténykörülmény alapján. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését^ megsemmisí­tette (297. §. 17. p.) s az igazoló fél által felhívott tanuk kihallgattatását elrendelte; „mert a felperesi válaszban előadott okmányok és szövegezett eskü, az alperesi ügyvédnek feléveli sze­mélyes újólagos értekezését szükségessé tevén, — a meny­nyiben ez irányban az ügyvéd csakugyan akadályozva volt, s a periratot e miatt be nem adhatta, — igazolási kérelme alaposnak mutatkozik." (1878. jan. 22. — 26598. sz. a.) 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom