Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 17. szám

66 sitandó, mert ez esetben valamely ingatlan birtok iránti alapjog forogván kérdésben, annak érvényesítése nem tartozbatik a sommás visszahelyezés útjára . . . stb. Lehetetlen tehát — igy végzik alperesek felebbviteli beadványukat, — hogy mert több izbeu megengedtük, miszerint felperes egy, a saját kényelmünkre, saját földünkön, magunk által készített dülő-úton szekerével járhasson, ő már most ezen puszta engedelemnél fogva, elbirtoklási és szolgalmi jogczim nélkül, jogosítva lehessen bennünket kizárólagos tulajdonunk törvényszerű élvezetében korlátozni, s midőn mi saját érdekünkben jobbnak látjuk ez utat, mely kizárólag a miénk — fölszántani, bennünket e szándékunk kivitelében megakadályozni, — s lehetetlen, hogy mert tulajdonunk tekintetében torvény engedte jogunkkal éltünk, e miatt felperes javára még perköltségekben is marasztaltassuuk." Kérik ennélfogva, az első birósági ítélet megváltoztatásával, felperes elutasítását. (Folyt, köv.) Kereskedelem jo^i döntvény. A legf. Itélöszéktől. Az illetéktelen de a biztosítási szerződésben kikötött bírósághoz beadott, s visszautasított kereset is félbenszakasztja az elévülési időt — melynek eltelte a kereseti jog elenyésztél vonná maga után. A bizt. szerződés hatályára, csak a koczkázatra, vagy is a biztosítás elválalására kiható körülmények elhallgatása gyakorolhat befolyási, milyennek nem tekinthető az, hogy a biztosítótt terményre az illető zálog vagy tulajdoni joggal bir te, vagy öt egy harmadik, a zálogjogban megelőzte e? A biztosítási jelek elmulasztása a szerződés hatályát csak okkor szüntethetné meg, ha a biztosító társulat igazolná, hogy a tüz szándékos gyújtásból eredt, s hogy valószínű, mikép a jelek használása állal a gyújtás elhárítható lelt volna. A biztositott s leégett termény piaczi árának meghatározására csak azok helyéhez legközelebb eső piacz árjegyzéke szolgálhat alapul. Czech János — az ,Enrópa' biztosító társulat e. 1877. febr. l-jén 3240 frt 83 kr. fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. jul. 27. — 60265. sz. a. alperest 2527 frt 85 kr. — s perkezdéstőli kamataiban — bírói kézhez leendő letéteményezése mellett — elmarasztalta következő indokokból: „Alperes a biztosítási szerződés létrejöttét beismeri s csak azon kifogással él, hogy felperes kereseti joga az átal. feltételek 12. §-ként elenyészett; hogy a 7. §. szerint a hatósági bizonyítványt 14 nap alatt be nem mutatta ; hogy a 4. §-ként a birtokviszonyt hűn elő nem adta s igy a szerződés (12. §. a. b.) hatályát vesztette; továbbá hogy a bizt. különös feltételekhez képest a boglyákat biztosítási jelszámokkal el nem látta; végre hogy a kár nagyságát tartozott volna kimutatni." „Ezen kifogások meg nem álhatnak; mert alperes maga beismeri, hogy azon levél, melyben felperes követelése elutasittatott — 1875. uov. 6-án kelt, keresete pedig 1876. marcz. 2-kán tehát a jogvesztési határidőn belől adatott be, s ennek illetőség hiányában lett elutasítása után, alperes beismeréseként is, attól számított 6 hó alatt ezen bíróságnál benyujtatott. — Az 1-ső kereset nem illetékes bírósághoz adatott ugyan be, de a kereseti jog elenyésztére nézve szerződésileg megállapított időt a nem illetékes, de a D. a. szerződésben (13. §.) kikötött bíróságnál, a bpesti kir. tszéknél beadott kereset mindenesetre megszakítja; mert ezen, épen az alperesi átal. feltételek 18. §-szán alapuló tévedés alperes előnyére nem szolgálhat. — Ezen keresettel megszakított jogvesztési határidő végre kezdetét csak akkor vette, midiin ezen kereset jogérvényesen elutasittatott; ettől száotitott 6 hó alatt pedig, alperes beismeréseként is, az illetékes biróságnál beadatott. — Tehát felperes kereseti joga el nem enyészett ;" „mert azt, hogy a bizt. feltételek 7. §. által kivánt hatósági bizonyítvány alperesnek kellő időben megküldetett, — bizonyitja alperesnek 1875. okt. 3-kán — tehát a tüz eset után 15 napra ke t (J. a.) levele, — minek ellenében alperes azt, hogy az másról szóllana, nem igazolta;" „mert a biztosított által netán elhalgatott körülmények közül, a bizt. szerződés hatályára befolyást csak azok gyakorolhatnak, melyek a koczkázatra, s igy a biztosítás elválalására kihatással lennének. A birtok viszony alperes szerint is csak annyiban bir arra befolyással, a mennyiben a végrehajtásilag lefoglalt termésre a tulajdonos kevesebb gondot fordit, mintha azok lefoglalva nem lennének; felperes azonban a 2. sz. a. ajánlatban előadta, hogy a termésre zálogjoggal bir— tehát a biztosítás elválására befolyással biró körülményt felfedezte. Azon e perben különben is el nem bírálható körülmény tehát, hogy felperes a gabonára zálog vagy tulajdonjoggal bir t-e s b. Rösner József felperest megelőzőleg arra szerzett-e zálogjogot'.'' a koczkázásra s biztositás elválalására jelen esetben semmi befolyást sem gyakorolhatott, s így a szerződés hatályára kihatással nem is lehet „mert alperes szerint is a biztosítási jellel való ellátás, a bosszúból való felgyujtás elhárítása miatt szükséges ; ezen különös feltételnek tehát nyomatéka csak akkor lenne, ha alperes egyszersmind igazolná, hogy a tüz szándékos gyújtás folytán történt, s valószinüvé tenné, hogy a gyújtás a biztositási jellel elhárítható lett volna; de ezt alperes maga sem állítja; e nélkül pedig a szerződés ezen intézkedésének oly nyomatékot tulajdonítani, hogy elmulasztása miatt a szerződés hatályát veszti — mi szerződésileg kikötve nem is volt — nem lehet." „Végre mert a bizt. szerződésben kitett mennyiség s értékkel szemben azt, hogy felperest nem ennyi, hanem kevesebb kár érte, az ált. feltételek 9. §-nak értelme, de a dolog természete szerint is, alperes tartozik igazolni. Miután pedig ezt alperes nem tette, — a 7. sz. alattinak kiállítóit tanukként kihallgatatni nem kérte, a felperesileg kifogásolt ezen okmány pedig bizonyítékot nem képez; miután a B. a. jkönyvben foglalt becsérték a kár mennyiség alapjául nem vétethetett, mert felperes előadása szerint ebben az összes biztositott buza s rozs felvéve nincs; alperes pedig a kár mennyiség megállapítására egyébb adatot fel nem hozott: annálfogva a kár mennyiség megállapításánál alapul a D. a. biztos, kötvényt kellett venni. — Eszerint a biztositott buza s rozi 3240 frt 83 krra értékeltetett, s tekintve, hogy csepléss költség s rostálási hulladék czimén alperes szerint levonásba veendő 22°/0-kot felperes a válaszban nem kifogásolta — a biztositási összeg 22°/0-kát — 712 frt 98 krt — a 3240 frt 83 krból leszámítani s alperest 2527 frt 85 kr. fizetésére kötelezni kellett." „De ezen összegnek csak letéteményezésére lehetett alperest kötelezni, mert az b. Rösner javára letiltatott s a