Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 12. szám

46 beli jogerőre emelkedett ítélet oly ítélt dolognak tekintendő, mely külön perújítás nélkül viszonkövetelésként még az ellenfél által az anyapert megújító perben sem érvényesíthető." A bpesti kir. tábla a tszék ítéletét — 1877. jun. 25. — 13357. sz. a. — megváltoztatván a legf. ítélőszék 1874. május 24. — 4411. sz. ítéletének hatályon kívül helyezésével — újított alperest nyugdíj iránti követelésétől elmozdította s 60 frt perköltségben marasztalta. Indokok: „Előre bocsátásával, hogy az alapperben az alp. nyugdíj intézet által, a nyugdíj követelés ellenében fel sem hozott azon körülmény, mintha felperes a nyugdíj járulékot pontosan nem fizette volna — az ujitott per folyamán 14. sz. sG. a. okmányokkal, melyek szerint a kiszámított járulék ujitott alperes fizetéséből időnkéut levonatott, s hivatalának megszűnténél törlesztetlenül maradt rész pedig nyugdijából kifizettetett, — megczáfolva van; s igy újító felperesnek erre állapított azon állítása, mintha a nem fizetés miatt ujitott alperesnek nyugdíjhoz joga nem lenne, vagy az megszűnt volna, miudea alapot nélkülözvén, —jelen perben egyedül azon körülmény döntő: váljon ujitott alperesnek a nyugdíj intézetbe felvétele — tekintettel a 35 évet túlhaladott koránál fogva szükséges korengedélyt és az idegen pályáknál töltött szolgálati időnek betudását illetőleg szükséges jóváhagyásra, a felekre nézve szerződést képező alapszabályok értelmében megtörtént-e? s ehhez képest ujitott alperes nyugdíjhoz jogot szerzett-e?" „Erre nézve az alapszab. 6.8. §§-szai azt rendelvén, hogy ily egyének a nyugdíj intézetbe csak a közlekedési ministeriumnak a pénzügyi min. beleegyezése mellett hozandó határozata folytán vétessenek fel: habár el is kell ismerni, hogy az alapper 4. sz. csatolmánya szerint ujitott alperes a nyugdij intézetbe felvétetének jóváhagyása iránt, a nyugdij intézet részéről a ministeriumhoz javas lat tétetett; sőt az is kétségtelen, hogy a m. k. államvasutak igazgató tanácsa által 12. sz. szerint ujitott alperesnek nyugdij intézetbei felvétele elfogadtatván, jóváhagyás végett a ministeriumhoz szorgalmazás is intéztetett; mintán azonban Gorove J. volt. közlekedési — Kerkápolyi volt pénzügyi ministereknek az ujitott per eorán kivett tanuzásukkal megczáfolva van azon feltevés, mintha az alapperbeli 14. sz. névsorra irt megjegyzés ministeri jóváhagyó határozatot képezne. — s mintha a felvételt illetőleg a ministeriurn részéről a jóváhagyás megadatott volna; — miután továbbá a m. k. államvasutak igazg. tanácsa, a ministeriumtól 5. sz. szerint reá ruházott jóváhagyási jogot csak 1872. marcz. lő. után gyakorolhatván, a C. szerint már hivatalától 1871. decz. 26kán felmentett ujitott alperesnek nyugdij intézetbe feiv tele iránt nem is határozhatott s igy az A. alatti okmány erre vonatkozó jóváhagyó határozat nélkül adatott volna ki — ezeknél fogva alperest elmozdítani stb. kellett." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az 1-ső bír. Ítéletet hagyta halyben oly hoz/.áaadással, hogy az alapperben 1874. május 28. — 4411. sz. a hozott legf. Itélőszéki Ítélet továbbra is joghatályában fentartatik s ujitó felperes 31 frt 50 kr. felebbezési költségben marasztatik. Indokok: „Ujitott perben eldöntés tárgyát egyedül azon kérdés képezi: váljon az alapperben hozott jogerejü ítélet alapját, az ujitott perben felhozott ujabbi bizonyítékok, az alapperben felhozottakkal együttesen megdöntik-e vagy sem?" „Már pedig az alapperben 1874. máj. 28. — 4411. sz. a. hozott harmadbirósági ítélet alapját — az 1-sö bíróság által helyesen 'felhozott okok szerint, a jelen ujitott perben az ujitó fél által felhozott bizonyítékok, az alapperben felhozottakat nem döntik meg — különösen nem döntetik meg a 3-ad bírósági ítéletnek az 5. sz. a. miuisteri leiratra s a 12. sz. igazgatói tanács határozatára fektetett alapja} minthogy az ujabbi adatok által sem lett igazolva, hogy ujitott alperesnek, a nyugdij intézetbe leendő felvételére irányzott kérvénye az 5. sz. mtnisteri rendelet következtében tárgyalás alá vétetett, és hogy arra nézve kizáró határozat hozatott légyen. — Ily határozat pedig, melynek hozatalára az igazgató tanács az 5. sz. min. rendelet végszavai szerint világosan utalva volt — a fenforgó körülmények közt annál is inkább hozandó lett volna, minthogy ily'kizáró határozat hiányából az igazgatótanács 12. sz. a. határozatának hatályban maradására alapos következtetés vonható." (1878. január 16. — 11618. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Midőn az áruk utánvét mellett vasulrai feladása, nem a feladó tulajdonaként, hanem valamely gyár képviseletében, mint ennek főraktárnoka által eszközöltetett; egyedül azon alapon, mert a feladási vevény nevére szól s ennek, ugy az utánveti igazolványnak birtokában van, — a feladó nincs arra jogosítva, hogy a vasuttársulatlól, az ez állal azon gyár elleneben érvényesíthetett megtartási jog alapján visszatartott utánvét kifizetéséi saját személyében követelhesse. A bizományost megillető zálogjogot nem érvényesítheti, ki csak az áruk elhelyezésére gondozására s elszállítására a gyár által megbízott raktárnoknak tekinthető. Ily megbízott által lelett óvadék biztosítására kézi zálogul a raktárban létező áruk jelöltetvén ki, — általa ezen zálogjog a kezei közül kiadott árukra s azok vételárára nem érvényesíthető. Mejisels J. czég — ,Magyar Észak-keleti vasút társulat' — e. 627 frt 67 kr. iránt a bpesti váltó keresk. tszék előtt pert inditott. A keresk. tszék 1877. jun. 27. — 52845. sz. a. ítélettel alperest a kereseti összegben, perinditástóli kamataiban s 28 frt perköltségben marasztalta, — felperest azonban kötelezvén egyidejűleg a feladási vevényt (D.) alperesnek felmutatni s az eredeti utánvéti igazolványt alperes részére kiszolgáltatni — következő indokolással: „Alperes marasztalandó volt, mert beismerte, hogy a felperes által ls76. okt. 31. s»ját neve alatt feladott üvegárukért Lászki N.-től a 627 frt 67 krnyi utánvételi ussz-eget felvette, s hogy a vasút üzleti szabályok értelmében alp. vasuttársulat az utánvéti összegeket, a feladási vevény felmutatása s az utánvéti igazolvány visszaadása mellett, a mindenkori feladónak kiszolgáltatni tartozik ;•« „mert beismerte alperes, hogy neki felperes ellenében semmi követelése nincs;" „mert alperes sem vonja kétségbe, de különben ís felperes az E. a. közjegyzői okirattal igazolta, hogy ő mint az ervinshalmi üveggyár bizományosa, a nevezett üveggyár részéről raktárában elhelyezett árukra, 5000 frt óvadéka erejéig kézi záloggal bir; azt pedig, hogy