Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 9. szám

35 határidő alatt lefizették e; mert ennek ellenkezője a felszólamlásra hozott határozatban fel nem hozatott.u (1878. január 24. — 2. sz. a.) 3. A válaszlók névjegyzéke a községi előjáróságnak csak egy nappal a felszólamlást határidő lejarta előtt küldetoén meg : a felszólamlás visszautasítására elégséges okul nem szolgálhat azon körülmény, hogy a felszólamlás nem a községi elöjáróságnál nyújtatott be. Szirmay Ödön Zemplénmegye eidőbényei lakos birtokos az itteni választók névjegyzékéből kihagyatván felszólamlott. A Zemplénmegye közp. választmánya 1877. nov. 28. — 42. sz. határozatával annak helyt nem adott; mert felszólamlási kérvényét a megyei alispánhoz és nem az 1874. 33. t. cz. 46. §-ban kijelölt községi előjarósághoz nyújtotta be, és mert kérvényében s adókönyvecskéjével önmaga beismerte, hogy 1876. évi adóját 1 77. jun. 28. s nov. 13-kán fizette le és pedig a névjegyzék kiigazítása után is csak részben törlesztette. Felebbezéssel élvén — A m. k. C u r i a a közp. választmány határozatát megváltoztatta s felebbezó't az erdó'bényei választók névjegyzékébe felvétetni rendelte; „mert a közp. választmány 1877. decz. 13. kelt, a felebbezést felterjesztő jelentésében hallgatással mellőzte felebbező félnek azon állítását, miszerint a választók névjegyzéke a községi előjáróságnak csak egy nappal a felszólamlási határidő lejárta előtt küldetett meg: azon állítás tehát valónak levén tartandó, — nem szolgálhatott a felszólamlás elutasítására elegendő okul azon körülmény, miszerint a felszólamlás az 1874. 33. t. cz. 46. §. ellenére nem a községi előjáróságnál nyújtatott be." „A mi pedig az adó lefizetésének idejét illeti, a határozat azon indokát, mintha felebbező 1876. évi adóját 1877. jun. 28. s nov. 13-kán fizette volna le, megczáfolja az adókönyv s a B. tabella, melyek szerint a fizetés 1876ben történt.* „Végre, minthogy felebbező félnek 1876. évi adója B. tabella szerint 1476 frt 17 krttesz, melyből 3. •/. szerint törölt 206 frt 53 kr. levonásával, — 1269 frt 64 kr. marad, — ennek lerovására pedig összesen 1309 frt 54 kr. fizetetvén — a megtámadott határozat azon indoka sem tekintethetett mérvadónak, miszerint felebbező fél 187G. évi adójával is hátralékban maradt." (1878. janur 24.— 3. sz. a.) Váltójogi esetek. A biztosítás elrendelésére szükséges veszély valószínűsége igazoltnak nem tekinthető oly körülmény állal, mely már a hitelezést megelőzőleg, a váltó kiállítása előtt fenforgott. Berger J. Adolf — Monté Dego Albert e. 120 frt váltó tartozás iránt pert folytatván, ennek folyamában az eljáró bpesti váltó tszékhez, a követelés veszélyeztetése alapján biztosítás elrendeléseért folyamodott. A váltó tsz ék 187 7. decz. 5. — 101724. sz. végzésével azt visszautasította; mert a felmutatott okmány, mely a veszélyeztetést igazolhatná, 1877. okt. 19kén kelt, — a váltó pedig, mely pereltetik 1877. nov. l-jén, s igy a váltónál régibb keletű levén, a váltó eljár. 29. §-ban kimondott azon elvnél fogva, hogy biztositásnak csak a váltó elfogalása után eszközölt végrehajtásból folyólag lehet helye, — a veszély igazolásának alapjául nem vehető. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az, hogy a beperelt váltó követelés az alatt is, mig véghatározat hozatik, veszélyeztetve van, nem tekinthető valószínűvé tettnek oly körülmény által, mely már a hitelezést megelőzőleg fenforgott; minthogy okszerűen azt kell feltenni, hogy panaszttevő adósának biztosíték nélkül nem hitelezett volna, ha a már előbb létezett, általa tehát ismerhetett körülmény miatt a hitelezett összeget veszélyezettnek tartja." (1877. decz. 29. — 27228. sz. a.) A kiskorú ellen eszközölt végrehajtás meg nem semmisíthető, ha mint vendéglős a kocsmai üzlet birtokában találtatott, s nem is igazoltatott, hogy azon üzlete gyámi kezelés alatt állana. Laczkó Adolf — Strausz Fülöp vendéglős e. 458 frt 25 kr. váltó tartozás iránt a bpesti váltó tszék előtt pert indítván, tárgyalás folyamán a felek egyességre léptek, melyet a biróság 1877. jul. 13. — 59726. sz. végzésével elintézett. Alperes nem fizetvén, illetőleg a birói egyesség feltételeit nem teljesítvén, annak alapján felperes kielég. végrehajtásért folyamodott,— minek a váltó tszék 1877. — 66319. sz. a. helyt adott. — Es a kielég. végrehajtást alperes kocsmai helyiségében foganatositatta. Alperes, ugy gyámja Schlesinger Benjámin semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert, alperes a végrehajtás alkalmával a vendéglős üzlet birtokában találtatván, — és igy habár még nem nagykorú is, az ezen üzlet folytatása tekintetéből felválalt terhek kielégítése e vagyonból eszközölhető levén; de az sem igazoltatván, hogy ezen üzletet a gyám kezelné; — a végrehajtás megsemmisítésére törvényesen elégséges ok fen nem forog." (1877. decz. 29. — 25799. sz. a.) A bérbeadónak a bérlő ellen intézett foglalásról és árverésről nem értesítése, azon eljárás megsemmisítését nem vonhatja maga után, ha tulajdoni igényének bejelentésében akadályozva nem volt. Mngában az, hogy a törvényes zálogjoggal biztosított hitelező a végrehajtási eljárásról nem értesíttetett, felfüggesztő hatályú semm. panaszt nem állapithat meg. Vinter Mór — Weiss Kállmán e. 8510 frt iránti váltó perében marasztaló itélet hozatván, az eljáró s.-a.-uj hel yi tszék mint váltó biróság által biztositás rendeltetett, mely a tokaji jbiróság által foganatosíttatott ; később pedig felperes kérelmére az árverési határnap is kitüzetett. Az árverés megtartatván, a bejött összeg végrehajtatónak ki nem adatván, birói letétbe helyeztetett, a melyre a kincstár részéről elsőbbségi igény jelentetett be. A tokaji kincstári uradalmi ügyészség a végreh. eljárás, s a később megtartott árverés ellen két rendbeli semm. panaszt adott be azon alapon, mert a végrehajtás alá került fél a kincstár bérlője, s a bérlemény tárgyát, képező birtokon foganatosított végrehajtásról a bérbeadó eleve nem értesíttetett. 9*