Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 97. szám

— részint a viszonválaszirathoz 5, sz. a. résziut pedig a telekkönyvi állapottal tett beismerés, csatolt okmány, megczátolva van. A kir. tábla 1878. febr. 4. — 2733. sz. a. az első bíróság ítéletét helybenhagyta, a perujitási kérdésben mint nem felebbezettet érintetlenül hagyván — következő indokokból: „Elutasitandók voltak felperesek perujitási keresetükkel 1. Mert a legfőbb ítélőszék alapperbeni Ítéletével kimondotta, h»gy azon körülmény: váljon felperesek kereseti joga a törvényes örökösödés vagy a kir. törvényesités rendén áliapittatik-e meg, az ügyre befolyással nincs s hogy felpereseket mint egyenes leszármazó örökösöket mindkét, esetben az alapperben szerzeménynek állított birtokra nézve az örökösödés megilleti, s csakis a folytathatóság kérdésében keletkezett jogerejü határozatra való tekintetből vezetethetett vissza az ügy felperesek által 1854. april 30-án beadott kereset tárgyára s jogalapjára. — Nem áll tehát ujitó felperesnek állítása, hogy felpere sek örökösödési joggal nem birnak, mert ebbeli joguk kétségtelenül bebizonyitatott. 2. „Mert továbbá, ha bebizonyitottnak vétetnék is ujitó felperesnek azon állítása, melyszerint Menszáros László több rendbeli adósságai folytán eszközlött elmarasztalás és végrehajtás következtében ujitó felperesre eső 170 i frt 45 krt ujitó felperes férje fizette ki; — ebbeli ténye az alapperbeni ítélet hatályon kivül helyezésére indokul nem szolgálhat azért, mert ujitó felperes az alapperben ily viszonkeresettel nem élt; az tehát legfeljebb külön pertárgyát képezheti. 3. „Mert azon körülmény, hogy a közepesi ingatlanok Menszáros László adósságai miatt bírói végrehajtás utján eladattak, az alapperben hozott Ítéletnek a peres felek közötti érvényességére befolyással annálfogva nem bir, mivel az alapperbeni kereset 1859. okt. 17. lett beadva, s ekkor a C. telekkönyv tanúsága szerint a kérdéses ingatlanok alperesek nevén állottak, azokra a végreh. zálogjog sem volt akkor bekebelezve; s mivel továbbá az ingatlanok egyrésze 1863. márcz. 6. — tehát a per folyama alatt — a többi része 1869. május 14-kén — tebá' a per befejezése után árvereztetett el. — Mar pedig a per folyama alatt történt birtok változásaz ügy érdemleges elintézésére befolyással nembirhat, — s valamint felperesek jogosan intézhették keresetüket, akkor alperesek birtokában levő közepesi fekvőségek iránt öröködési joguk megállapítására s a javak biadására: ugy a biróságoknak, az öröködési jog megállapítása után, törvényszerűen a kere set megindításakor létezett állapotra való tekintettel, alpereseket a közepesi ingatlanok kiadására kötelezni kellett. Azon jogviszonyok, melyek a per folyama alatt s utána történt birtokváltozások következtében a felek közt támadtak, külön kereset tárgyát képezhetik ugyan, de a határozott tényleges alapra fektetett alapkereset elbírálásánál tekintetbe nem jöhettek. 4. „Mert ujitó felperes abbeli kifogása, hogy a közepesi ingatlan birtokában nem volt, s annak hasznaiban, sem az úrbéri kármentesítésben nem részesült, szintén helyesen mellőztetett; mert eltekintve attól, hogy a birtokra nyitó felperes is telekk. tulajdonos s igy jogszerű birtokosként jelentkezvén, azt hogy ó vagy társai melyik megyében élt ebbeli jogával, — a birtokot igénylő kutatni vagy bizonyitani nem tartozik: „az alapperben történt egyetemleges marasztalásától ujitó felperes e perben azért sem mentethetik fel, mert az :í86 egyetemlegesség kérdése ujitó felperes és marasztalt többi társai közötti jogviszonyokra is kiterjed, s az utóbbiak meghallgatása nélkül el sem intézhető. 5. „A perköltségekre nézve hhagyanló volt, mert nyertes felek azt nem felebbezték." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét helybenhagyta. — „Indokok: 1. Felperes perujitási keresetét arra állapítja, hogy az alapperbeli legf. ítélőszék Ítéletében a Közepes birtok ujitott alpereseknek kir. törvényesités alapján, mint Menszáros László szerzeménye ítéltetvén oda, — jelen perben az alapperbeli ítéletek hatályon kivül helyezését azon körülmény bizonyítása által kivánják kieszközölni: hogy Közepes nem volt Menszáros L;í<zló szerzeménye, — de ha az volt is, annak értéke hagyatéki adóság fizetése által felemésztetvén,s/er/.eménvi minőségét elveszté, s ennek folytán ujitott alpereseknek megitélhető sem volt. „Azonban az 1810. decz. 19. — 3364. sz. legf. itélőszéki itélerben ha'ározottnn kimondatott: hogy azon körülmény, ha váljon felperesek kereseti joga a törvényes öröködés, vagy kir. törvényesités rendjén alapiltatik-e meg. befolyással uincsen, a mennyiben az itéletbeni birtokok 8 járulékaikra nézve mindkét esetben felpereseket, mint egyenes leszármazó örökösöket az örökösödés megilleti; eszerint ujitott alpereseknek Közepes mint egyenes leszármazó örökösöknek törvényes születésük, vagy kir. törvénycsitetésükre, a jó-zág ősi vagy szerzeményi minőségére való tekintet nélkül ítéltetett oda, — a felperesi perujitási kereset, alapjául vett feltevés nem állván, az ennek czáfolatára felhozott bizonyitékai már ez okból sem dönthetik meg az alapp. legf. itélöszéki itélet hatályát; de különben is a kiűzetett 26380 frt 26\L kr. adóságnak Közepes értékébe való beszámítása c-ak kifolyása lehetne az eltörlött ősiségi jogintézmény azon elvének, mely szerint az örökhagyó után maradt terhek előzetesena szerzeményi vagyonból fizetessenek, s a mennyiben az ősiekből már kifizetettek, az ősi vagyon a visszafizetés által kiegészitessék: ilyféle kereseteknek azonban az ősis pat. 10. §. szerint nincs helye. 2. .,Nem ítélhető meg ezen kereset azon alapon sem, hogy Közepes 1863. s LJO'9. évben Menszáros László adóságai törlesztésére birói uton elárvereztetett, s hogy alperesek a perfeljegyzés törlésébe beleegyeztek; mert mind az árverés, mind a perfeljegyzés törlése a per folyama alatt történvén^ — a keresel elbírálásánál pedig csak az annak megindításakor fennállott állapot levén irányadó, — később törtenetekre perujitási alapítani nem lehet. 3. ,,A haszonvétekre nézve a kereset elutasítandó, mert az alapp. legfőbb itélőszéki itélet a főtárgyra nézve is hatályában fentartatott." (1678. nov. 6. — 6336. sz. a.) Kereskedelem váltójogi döntvények. A perr, 35 §-a alkalmazást nem nyerhet, ha a felek közt szerződési viszony nem létezett, — melyet vulamely kereskedőnek hiteladás végetti puszta ajánlása nem pótolhat. Kanitz Ignác z bpesti czég — Hofbauer Laios kaposvári kereskedő e. 569 frt fizetésére f. év június 28. a bpesti kereskedelmi tszék előtt pert indított, — keresetlevelében előadván: mikép alperessel több év óta üzleti összeköttetésben álván, midőn ez 1877. júliusban