Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 85. szám

340 zendö gondnok által képviselendök, — ezen törvény életbelépte után tett ügygondnoki kinevezés a kiskorúak képviseletére tör­vényszerűnek többé nem tekinthetőd Haiser János tiszti ügyész mint Angyal József kiskorú gyermekei részére kinevezett ügygondnok — am. k. kincstár mint foglaltató s Angyal József mint végrehajtást szenvedett fél ellen a b.-gyarmati jbiró^ágnál igényi ert tett folyamatba. Megjegytztetik, mikép ezen igényper már 1876. év­ben Auguszt Klek közgyám képviseletében mcginditatott, s a jbiróság 1876. nov. 14. — 9251. sz. végzésével felpe­res tulajdoni igényét megállapította. — A Semmitöszék azonban 1-ső r. alperes panaszára — 1877. márcz. 7. — 1693. sz. határozatával a neheztelt végzést megsemmisít­vén, a bíróságot utasitotta, hogy a kiskorúak ré­szére ügygondnokot rendeljen s azt szabály­szerűen idéztesse,— azon indokból, mert a közgyám nincs hivatva a kiskorúak perbeli képviseletére, hacsak az illető gyámhatóságtól arra külön megbízást nem nyer. Ezen meghagyás folytán a jbiróság 4211. sz. végzése alapján hivatalból eljárt s f. év június 12. — 5602. sz. a. végzést hozott, melyben ujolag megállapítván felperes tu­lajdonjogát, a lefoglalt s igénybe vett ingókat zár alól feloldotta. 1-ső r. alperes ezt is semm. panaszszal támadta meg, mert a bíróság nem volt jogosítva a pert hivatalból meg­indítani; de az igény már el is enyészett, mivel a Semmi­töszék határozatának kihirdesétől számított 15nap alatt azt újból nem érvényesítette. A Semmitöszék a jbiróság végzését a megtartott eljárással s 4211. sz. előző végzésével együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. 15. p.) s azt utasitotta, hogy a kiskorúaknak e perben az 1877:20. tcz. 30. §. a. p. s 31. §-hoz képest kinevezendő gondnok ál­tali képviseltetésük végett az illető gyámhatósá­got órtesittse s azt szabályszerűen megidéztesse; „tekintettel arra,hogyaz eljáró bíróság, mely a fenn­idézett semmitó'széki határozattól nyert utasításnak nem azonnal, hanem csak egy év múlva felelt meg,— e részben tett intézkedésekor és 4211. sz. végzése hozatalá­nál az időközben hatályba lépeit 1877:20. tczik azon rendelkezését mellőzte, mely szerint a gyám s gondnokolt­jai közt fenforgó érdek összeütközés esetében, ez utóbbiak az árvahatóság által kinevezendő gondnok, s nem a bíró­ság részéről kirendelendő ügygondnok által képvise­lendők ; „és ennélfogva a most idézett törvény hatályba lépte után tett ügygondnoki kinevezés s az azzal megtartott eljárás a kiskorúak törvényszerű képviseltetése hiánya miatt már törvényszerűnek nem tekinthető; „ugyanazért eme hibás eljárást stb. hivatalból kellett stb.a (1878. okt. 1. — 1660G. sz. n.) Az izraelita kántorok, mint egyházközségi hivatalnokok azon személyek közé sorolandók, kiknek fizetése 600 frton alul le nem foglalható. Weisz Samu bpesti lakos — Unschuld Ár­min csáktornyai iraelita hitközség kántora ellen 70 frt erejéig n arasztalást nyervén, végrehajtást eszkö­zöltetett, s alperesnek fizetését lefoglaltatta. Alperes semm. panaszszal élt, mert fizetése 600 frton túl nem terjedvén, az lefoglalható nem lett volna. A Semmitöszék annak h< lyt adváti a végrehaj­tási eljárást megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert alperes mint egyházközségi hivatalnok az 1876:31. tcz. 1. §-szában felsorolt azon személyek közé sorolható levén, kiknek fizetése 600 írton alól le nem fog­lalható: alperesnek 600 frt fizetése törvényellenesen lett lefoglalva." (1878. okt. 10. — 18172. sz. a.) fíendelet- Értékpapíroknak báüatpénzül elfoga­dása iránt. Az utóbbi időbea ismételve találkozunk a közönség köréből származó oly panaszokkal, hogy az ingatlanokra rendelt árverések alkalmával a magyar állampapírok, különösen az aranyjáradék köt­vények bánatpénzül nem fogadtatnak el. E panaszok alaposságáról meggyőződést lehet szerezni hiva­I talos értesítőben megjelent hirdetményekből is, melyek arról tanus­I kodnak, hogy a leteendő bánatpénz igen gyakran csak hészpénzben I állapittatik meg. A panaszolt eljárás mig egyrészt az állam hitelére gyakorol j káros befolyást, másrészt a verseny megnehezítésével a felek érde­' keit is sérteni látszik. Minthogy pedig az állampapírok elfogadása által a feleknek a ! törökzési rendt. 430. §-ban hangsúlyozott érdekei nemcsak hogy nem szenvednek, hanem a vevők versenye tetemesen könnyittetik, i értesítem miszerint igen kívánatos volna, hogy az árve­j rési feltételek megállapításánál a jelzett hátrány elhárittassék, illetve az állampapíroknak a napi tőzsdei árfolyam szerint bánat­pénzül leendő elfogadása megállapittassék és az a hirdetmények illető pontjában is kitétessék. Az óvadekképes és biztosítékul elfogadható, ennélfogva bá­natpénzül is alkalmas állami értékpapírok bővebben körülirvák hi­vatalbeli elődömnek 1875. évi június 28-án 2133. eln. sz. alatt és augusztus 29-én 17895. sz. a. kelt rendeleteiben, — (Rend. tára 58. s 76. sz.) magától értetvén, hogy ily papíroknak tekintendők az az időközben kibocsátott állami értékpapírok, jelesül az 1876. évi XLVI. és 1877. évi IX. törvényczikk alapján kiadott aranyjáradék kötvények is. Budapesten, 1878. okt. hó 21-én (29456. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Seramitöszéki tanácsok november 12-től. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Bírák: Soltész,Vértesy Masiérevics,Barta, Grallu. II. Tanács. Elnök: az alelnök; Bírák: Láday, Mer­sics, Németh Miklós, Lacza. III. Tanács. Elnök- Tóth Lőrincz; Birák: Manoilo­vich, Beke, Elekes, Kiss, Csóók. IV. Tanács. Elnök . Szabó Imre, Birák: Szloboda, Pá­pay, Nagy Samu, Sánta. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Babos, Osvald, Oberschall, Erdélyi. Bejelentetett összesen : 575 ügy — ezek közt Curia e. 14, a kir. táblák ellen 12, kereskedelmi 9. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletéu 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom