Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 82. szám

328 előtt folyamatba tett ügyében, nevezett tszék 1877. okt. 13. — 8041. sz. a. ítéletet hozott, mely alperes által fe-. lebbeztetett. A m. vásárhelyi kir. tábla 1878. jan. 31.— 330. sz. a. következő végzést bozott: „A tszék 8041. sz. ítélete helyesebben végzése indokaiból hhagyatik. Végzésnek azért kellett jelezni, mert alperes a tárgyalás rendén az átkebelezés e. kifogásokkal nem élvén (telekk. 35. §.) a rendes peres eljárás bevezetése s igy az ügy itélet általi eldöntésének szükségessége feun nem forgott, — miért a felebbezésben felhozott sérelem sem vétethetett figyelembe. Ez e. alperes semm. panaszszal élt. A Sem mit ő szék azt elvetette; „mert a telekk. rend. 35. §. értelmében itélet általi határozatntk csak akkor van helye, ha az ügy a rendes peres eljárás szabályai szerint tárgyaltatatott, mely eljárás pedig kereset alapján tehető folyamatba; minthogy pedig ez ügyben kereset be nem adatott s a zálogjog átkebelezése iránti bejelentvényre alperes csupán egyszerűen nyilatkozott; az ezt tartalmazó jkönyv elintézéséül első biróilag fennidézett §. szerinti végzés által kellett volna határozni; a kir. tábla tehát, midőn az első ítéletet végzésnek tekintette s maga szintén végzés által határozott, megstmmisitésre alapos okot nem szolgáltatott; .,tnert továbbá a perr. 304. §. alkalmazásának szüksége a felébb, bíróságok belátásától függ, — azon okból tehát, hogy a tábla az idézett§-szt nem alkalmazta, a297. §. alá vonható semm. panasznak helye nincs; „mert végül annak vizsgálata, hogy a 2-od biróság a zálogjog átkeblezése érdemében helyesen határozott-e? a Semmitőszék hatáskörén kivül esik." (perr. 4. §.) (14482. sz. a. 1878. okt. 8.) Október 9-iki plénnmban. Következő kérdés vétetett tanácskozás alá: Kiterjed-e a tiszti fizetésre intézett végrehajtás hatálya a később nyugalmazott végrehajtást szenvedőnek nyugdijára is? Ez következőleg o 1 dat o 11 meg: „Tekintve, hogy a tisztviselőknek tiszti rendes fizetését nyugdíjaztatás esetében az annak helyébe lépett nyugdíj pótolja ; „ugy tekintve, hogy a tiszti rendes fizetésre intézett birói foglalás eszerint a nyugdíjra is kihat- következőleg a végrehajtást szenvedeti tisztviselő későbbi nyugdíjaztatása eseteién a nyugdijrairányzott ismételt foglalásnak szüksége fenn nem forog: A tiszli rendes fizetésre intézett végrehajtás hatálya a később nyugalmazott végrehajtást szenvedőnek nyugdijára is kiterjed." (14605. szhoz.) A jogesetet, mely alkalmul szolgált ezen plenáris határozat előidézésére, lapunk 80-ik számában már közlöttük a „Váltókereskedelmi" döntvények között. Ez volt az, mely a Zemplén megyei kereskedelmi ipartermény s hitelbanknak — Patzner Lajos fiumei és S c h m i d t Károly m. k. honvédtiszt ellen intézett végrehajtási ügyére vonatkozik, s a melyben 2-od r. alperes tiszti fizetése lefoglaltatott, s miután időközben nyugdíjaztatott, — a hitelező által nyugdijának kiutalványozása kéretett. Körrendelet a részvény-biztosító stb. társaságok kölcsönös bebocsátására vonatkozó egyezmény iránt a budapesti kir. keresked. és váltótörvényszékhez; valamennyi e. f. kir. törvényszék; a két főügyészség; valamennyi kir. ügyészség, a két kir. tábla elnökei, s a kir. Curia mindkét osztálya elnökeihez. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minister ur által a Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok bánjával és velem egyetértőleg a magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt a részvény-társaságok, biztosító társaságok, valamint közkereseti- és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött és az 1878: XXII. törvényczikkbe iktatott egyezmény 7. §-ban foglalt batározmányának vég-r rehajtása tárgyában 1878. évi augustus hó 29-én 19020. sz. alatt kibocsátott rendeletnek másolatát kellő tudomás és miheztartás végett ezennel megküldöm. Budapesten, 1878. évi sept. hó 24-én 25836. sz. a. Dr. Pauler Tivadar. Az idézett rendelet másolata. A magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztozitó-társaságok. vatamint közkereseti- és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsájtása iránt létrejött és az 1878. évi XXII. törvényezikkbe foglalt egyezmény 7. §-ában foglalt határozmányának foganatosítása czéljából, egyetértve az igazságügyi magyar királyi miniszterrel, úgymint a horvát-, sziavon- és dalmátországi bánnal a következőt rendelem : Azon társaságok, melyek a magyar korona területén jelenleg már fióktelepekkel birnak, kötelesek „a magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztosító-társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsájtása iránt létrejött egyezmény" 1 — 4. §§-aiban foglalt határozmányoknak, a mennyiben az már különben is meg nem történt volna, folyó évi deczember hó 31-ig eleget tenni. A magyar korona területén jelenleg már fiókteleppel biró közös közlekedési vállalatokra nézve a határidő, mely alatt azok az emiitett egyezmény 1—4. §§-aiban foglalt határozmányoknak, a mennyiben az különben is meg nem történt volna, eleget tenni tartoznak, később fog megállapitatni. Budapesten, 1878. aug. hó 29-én 19620. sz. a. A földmivelés, ipar- és kerskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével megbízott vállásés .közoktatásügyi m. kir. minister távollétében a magyar kir. igazságügyminister. Semmitöszéki tanácsok október 39-től. I. Tanács. Elnök: az országbiró Mailáth György, Birák: Soltész, Babos, Osvald, Elekes, Erdélyi. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz; Birák: Láday, Masiérevics, Mersics, Rauchofer, Oberschall, Sánta. III. Tanács. Elnök • Szabó Imre, Birák: Beke, Szloboda, Barta, Kiss, Csóók. IV. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Manoilovich, Pápay, Nagy Samu, Németh Miklós, Lacza. Bejelentetett összesen : 515 ügy — ezek közt 1 sajtó ügy, 15 kereskedelmi, 4 a Curia és 15 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.