Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 70. szám

280 Venzel Mihály s Protraan József gyámok ebbeli minőségét, nem az illető gyámhatóság által kiadott okmányai, hanem az illetékes hagyatéki bíróság részéről kiállított hivatalos bizonyítvánnyal kívánta kimutatni, — „tekintve hogy a beadott kereset a perr. 64. 65. §§. kellékeinek megfelel, — hogy az ahhoz A. C. alatt beügyelt bírósági végzések nevezettek gyámi minőségét kitüntetik,—sőt hogy az A. alatti perre utasító végzés szerint felperes jelen keresetének, fennevezett személyek, mint a kiskorúak képviseletére hivatott személyek ellen leendő megindítására, bíróilag utasitatott, — „szabályszerű keresetének hivatalbóli visszaadására s illetve annak szabályszerű elintézése iránt (130. §.) előterjesztett isméti kérelmének megtagadására, törvényszerű alapot nem szolgáltat." (1878. aug. 27. — 12564. szám a.) Á kötbér megfizetése s előleg visszaadása iránti keresetek, mint kártérítési természetűek, a perr. 35. §. első bekezdésének értelmében, a teljesítés helyének illetőségéhez tartoznak. Moldrik Adolf — Kuzman Ignácz s társai e. bizonyos munka teljesítése folytán a kikötött 200 frt kötbér s előleg fizetésére a szentendrei jbíróság előtt sommás pert indított, melyben a bírói illetőség kifogásoltatván — A j bír ós ág f. év febr. 20. — 2779. sz. végzésével magát iltetéktelennek mondotta ki s felperest 12 frt 25 kr. perköltségben marasztalta; mert alperesek nem ezen biróság területén laknak; a perr. 35. § sza pedig, melyre felperes hivatkozik, itt nem alkalmazható, miután felperes sem a szerződés teljesítése vagy érvénytelenítése, sem a teljesítés elmulasztásából eredő kár megtérítésére, — hanem csak a kikötött kötbér s előleg megfizetésére támasztott keresetet. Felperes semm. panaszára — A Semmitőséka neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5.p.) s a jbiróság illetőségét a perr. 35. §. első bekezdése értelmében a teljesítés helyéhez képest megállapította; tekintve hogy a keresetileg igénybevett kötbér kártérítés természetével bír, — és a fizetett előleg visszaadása iránti követelés is hasonló tekintet alá esik." (1878. aug. 28. — 17510. sz. a.) A keresetlevél azon hiánya, mikép abban a beperelt község birája nem neveztetett, pótoltnak tekintendő azáltal, hogy a kézbesítés szabályszerűen megtörtént, s az idézett a tárgyalásra meg is jelent. Hivatalbóli megsemmisítés okául nem szolgál azon szabálytalanság, miszerint az Ítélet, elhalálozás, vagy elköltözés folytán meg nem idézhetett alperesek irányában is hozatott. László Albert — Csomonya község birája s társai e. 478 frt marad s^ányföld váltság dijának fizetésére a mezőkászonyi jbiróság előtt sommás keresetet támasztott, melynek letárgyalása után még \ 1877. év május 24-én 6907. sz. a. Ítélet hozatott, mely ellen felebbezés használtatott, s ez 1878. febr. 26. felküldetett. A kir. tábla 1878. május 28. kelt átirattal ez ügyet hivatalból észlelt semmiség alapján felterjesztette azon alapon, minthogy a keresetlevélben a községbiró vezeték s keresztneve ki nem tétetett, s a hivatalos iratok szerint többen az alperes társak közül részint elhaltak, részint elköltőzködtek s így meg nem idéztethettek, s a jbiróság még is ítéletet hozott és pedig valamennyi alperes ellenében. A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert a keresetlevél azon hiánya,hogy Csomonya község képviseletére hivatot bírójának vezeték-s keresztneve ki nem tétetett, azáltal hogy a keresetlevél példányai s az idéző végzés nevezett község birája Sándor Jánosnak szabályszerűen kézbesitetett, és hogy ugyanaz, igazolt meghatalmazott ügyvédje Károly Sándor által a tárgyaláson megjelenve érdemileg védekezett is — teljesen pótoltatott; „azon további szabálytalanság, pedig, hogy az ítélet azon alperesek irányában is hozatott meg, kik részint elhalálozás, részint elköltözés miatt perbe idézhetők nem voltak, — mint a 297. §. 16. pontja alá eső s ekként a perr. 304. §-ban elősorolt hivatalból észlelendő esetek közé nem tartozó, hanem egyedül az illető felek illetve jogutódjuk által törvényes időn belül érvényesítendő kellő perorvoslat folytán figyelembe vehető alaki törvénysértés —a hivatalból való megsemmisités alapjául nem szolgálhat. (1878. aug. 27. — 12901. sz. a.) Kinevnzések. A bpesti e. f. kir. törvényszék Somogyi Ede bpesti lakost a franczia-, olasz- és angol nyelvre, K a r ag y e n a Mihály bpesti lakost a bolgár nyelvre állandó tolmácsul nevezte ki. Az igazságügyminister Antonescu István Krassómegye bogsáni járása szolgabiráját, a községi bíráskodást meghaladó k isebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel. — Továbbá Cernea László segesvári jbirósági joggyakornokot a nagysinki kir. járásbirósághoz aljegyzővé és I v a c skovics András nyugalmazott kir. aljárásbirót az oraviczabányai kir. jbirósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Átgelyezés. Az igazságügyminister Nagy József tordai kir. ügyéségi írnokot a tordai kir. törvényszékhez, és Torjav Károly eperjesi kir. járásbirósági végrehajtót, a szegedi kir. törvényszékhez helyezte át. — Továbbá áthelyeztettek : D a p s i Zsigmond püspökladányi jbirósági, Salamon Gyula karczagi törvényszéki Írnokok salát kérelmükre. Csödmegszüntetés. Béltelki Györgyné ellen marosvásárhelyi tszéknél. Pályázat. A kassai kir. jbiróságnál albirói állom. Sz.-cseüi kir. jbiróságnál írnoki állomásra. Seiumitöszéki tanácsok szeptember 17-töl. I. Tanács. Elnök: az alelnök; Bírák: Vértesy, Elekes, Barta Csóók. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz; Bírák: Láday, Mersics, Rauchofer, Gallu, Erdély. III. Tanács. Elnök • Szabó Imre, bírák: Szloboda Masiérevics, Lehoczky, Oberschall. IV. Tanács. Elnök: Soltész (v. Babos), Bírák: Manoilovich, Beke, Nagy Samu, Kiss Sánta. Bejelentetett összesen: 496 semm. panasz — ezek közt 3 a Curia — 7a kir. táblák ellen; kereskedelmi pedig 7. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32, sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.