Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 63. szám
251 Semmitöszéki döntvények. A biró kizárandó levén a bíráskodásból nemcsak akkor, midőn közvetlen a peres féllel — hanem akkor is, midőn a fél ügyvédével áll rokonsági viszonyban, — a legf Ítélőszék tanácsa szabályszerüleg alakitottnak nem tekinthető^ ha előadó birája a fél ügyvédével masodizigleni sógorságban áll, habár azon személy el hall is, a kinek házassága folytán keletkezett azon sógorsági viszony. tíobics János — Nedelko János e. 40 frt fizetésére a lugosi jbiróság előtt perelvén, a hozott ítélet, ellen felebbezés használtatott, melynek folytán a legfőbb ítélőszék a kir. táblának alperest marasztaló Ítéletét — 18t7. deczember 5. — 10985. sz. alatt helybenhagyta. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be lényegileg azon alapon, mert a cutiai előadó s felperesi ügyvéd Stoján Vazul között másodizi sógorsági viszony forog fenn. Erre felvilágosításul, illetve igazolásul az hozatott fel, hogy a curi;<i előadóval Stoján Vazulnak, gyermekek hátrahagyása nélkül elhalt első felesége unokatestvér volt ; e/, a ónban a perr. 5'i. §. szerinti érdekeltségi akadályt nem képezhet, mert az ügyvéd első neje gyermekek nélkül elhalván s H/. második házasságra lépvén, az előadó részéről minién érdekeltség lehetősége megszűnt, — annálinkább, minthogy nevezett ügyvéd az előadóval, a Curián niult évben 7606. sz. a elintézett perben is állt; tehát annak érdekében az előadó magát elfogultnak legkevésbé sem tekinthette. A Semmitószék a legfőbb ítélőszék ítéletét megsemmisítette; (297. §.9. p.) s azt ujabb elintézésre utasította; „mert arra nézve kétség fenn nem forog, hogy a jelen pernek legfőbb itélőszéki előadója a felperes ügy védével másodizigleni sógorsági vis/.onyban áll; „m nthogy pedig az ügyvéd az általa képviselt ügy által kétségen kívül érdekelve van; „minthogy továbbá a perr. 56. §. b. pontja azon átülán s rendelkezésének, hogy a bírói személy oly ügyben részt n m vehet, melyben a meghatározott fokoni rokonai érdekelvék: abbeli megszorító értelmet tulajdonítani m m ebet, miszerint a biró csak akkor lenne a bíráskodási ól kizárandó, midőn közvetlen peres féllel áll rokonsági viszonyban; mivel ellenkező esetben azt is megengedni kellene, hogy a jogbizt>n-ág legf Itünőbb veszélyeztetésével az apa a fia, vagy a fiu az apja által előmozdít tt perekben biráskodhassék." „s minthogy végül a sógorsági viszony azon személy halálával el nem enyészik, kinek házassága folytán ke etke/.ett.„mindezeknél fo^va a legfőbb ítélőszék tanácsa a neheztelt íiélet hozatalánál nem volt szabályszerüleg alakítva." sib. stb." (.1478. július 18. — 11098. sz. a.) Frnnczia zenemű kereskedő Magyarországban árult zeneművire zárlat él rendelésül krrvn — a törvényszék annak bizonyítását, hogy a Francziaországgal kötött irodalmi es szépművészeti állam — ved szerződés még /ennátl-e? a zártat kero e nem háríthatja. Bathlor Lajos párisi zenemű-kereskedő — Rózsavölgyi és társa zenemű keresk. czég és P ritzer 1 rigyes bpesti czége. bizonyos zenemüvekre vo natkozó zárlat elrendeléséért 39859. s 39860. szám alatt folyamodott a bpesti keresked. törvényszékhez. — Ez azt feltétlenül elutasította, mert nem igazoltatott, hogy a Francziaországgal 1866. decz. 11. kötött keresk. szerződés hatálya 1877. június 30-án tul is fentartatott volna. Ezen mulasztás pótlásául zárlatkérő 4027. sz. alatt visszamutató beadványt adott be, — melyet azonban a törvényszék 41027. sz. végzésével ismét visszautasította; mert a törvényszék, ezen visszamutató kérvény folytán nem lehet hivatva, peres ügyben hozott korábbi határozatát megváltoztatni. Ez ellen semm. panasz adatván be — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette, (297. §. 1. p.) s a tszéket a visszamutató kérvény folytán a zárlati kérdés érdemleges elintézésére utasitotta; „mert a 39859. s 60. sz. alatti zárlati kérvények elutasitására okot szolgáltatott azon körülmény is, hogy panaszttevő nem igazolta, miszerint a Francziaországgal 1866. decz. ll-én kötött keresk. szerződés hatálya 1877. június 30-án túl fentartatott volna." „Minthogy pedig panaszttevő ezen mulasztást, utalással az 1877:27. t. czikkre, melyet egyébként a tszék ép úgymint a jelenleg e tárgyra vonatkozó f. évi IS. tczikket és az azzal kapcsolatos f. évi június 29. kelt s a hivatalos Közlöny 150. számában megjelent ministeri rendeletet is hivatalból figye einbe venni köteles — 4027. sz. visszamutató beadványában pótolta: ezt kiigazított zárlati kér"énynek kell tekinteni, s azt a mennyiben ahhozké|iest a körülmények változtak volna, ezeknek megfelelőleg érdemlegesen elintézni." „Egyébiránt a tszék a kérdésben álló irodalmi és szépművészeti á lam védszerződés fennállásának bizonyítását a kérvényezőre nem háríthatja, miután az arra vonatkozó adatok a „Törvény és Rendeletek gyűjteményében" foglaltatnak, — kétség esetében pedig a tszék az igazságügyi ruii isteriumnak uta-i.ását is kikérni jogosítva van." (1878. július 17. — 12523. sz. a.) A keresel nem hátralevő tartási dij megítéléséi, hanem a követelési jog jövőre leendő bírói megállapítását, és pedig életfogytig — czélozván, a sommás birói illetékesség nincs kizárva. Lantos Pál — Lantos József e. 1878. év jan. 1-től felperes halálá'g járó tartá>i di'nak évenkénti 10 ) frtban leendő megalapitása s megítélése iránt a szegedi jbiró-ág előtt sommás pert indított; melyben alperes illetőségi kifogással élt. A jbirósag 1*78. május 8. — 6411. sz. a. végzésével annak helyt adott, s magát illetéktelennek mondotta ki; mert felperes a tartási tii'nak 100 frtbani megállapítását bizonytalan idejű tartamra, t. i. felperes haláláig kéri kimondatni; e/ pedig a perr. 93. §. c. p. szerint sommás eljáiás tárgyát nem képezi. Felpeies semm. panaszára — A Semmitőszék a biróság végzését megsemmisítette s azt illetékesnek kimondotta; ,,mert felperes keresetében nem hátralevő tartást, hanem kövi t' lé>i j >í?ának jövőre leendő birói megállapítását kéri — a kereset tárgyának ezuttali értéke tehát a 300 fi tot meg n m haladván, a perr. 93. §. c. pontja ez esetre nem alkalmazható." (1878. évi június 25. —. 1255ő. sz. a.)