Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 58. szám

232 gyott határozat alapján eszközölték. — Midőn tehát felperes a közig, hatósági rendelet végrehajtásában eljárt alperesek ellenében, a mezei útnak kijelölt terület birtokába való visszahelyezését jelen sommás keresetttikéri. nyilván azt ezélozza, hogy a közig, határozat, s annak alapján foganatba vett eljárás, birói uton hatályon kivül tétessék. Minthogy pedig az erre irányzott kereset a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozik; hanem a mennyiben felperes tulajdon jogában magát sértve érzi, ennek orvoslását, — a közigazgatási iratok közt fekvő 1876. évi decz. 15. — 54188. sz. a. hozott bel ügy mi materi határozatban is foglalt kijelentéshez képest, az illetékes bíróság eló'tt indítandó, tulajdon iránti rendes kereset utján tartozik keresni; addig azonban a kérdéses ut nyitva tartandó. — Az első bíróság tehát a perr. 8. §. a pont alkalmazása helyett helytelenül hozott érdemleges Ítéletet; a 2 od 3 ad biróság pedig a 304. §. alkalmazása helyett, helytelenül vette felülvizsgálat alá a pert és szabályellenesen bocsátkozott érdemleges határozat hozatalába. (1878. jun. 4. - 10282. sz. a.) A gazdatiszt cselédnek tekinthető nem levén, a közte és a gazdasági cseléd közt felmerült viszály elintézésére, esetleg a törvényszerű megtorlásra, a közig, hatóság illetékes. Balog József gazdasági cseléd — Babuczay János gazdatiszt e. 40 frt kisebb hatalniaskodási birság fizetésére a szilágy-csehi jbiióságnál keresetet támasztott, mely felett a jbiróság 1878. marcz. 23. kelt végzésével alperes kifogá-ára magát illetéktelennek mondotta ki. Ez ellen felperes semm. panaszszal éh. A Sem mitőszék azt elvetette; „mert alperes mint gazdatiszt az 1876:13. tcz. 3. §. értelmében cselédnek nem tekinthető, s minthogy oly jószágon teljesiti gazdatiszti szolgálatját, hol a távollevő birtokost a reá bízott gazdaság körül helyettesíti, s ennek kötelességeit a szerződött cselédek irányában teljesiti, — fókép a cselédbért is kiszolgáltatja, mit felperes sem vont kétségbe, — a felperes mint cseléd s alperes mint gazdatiszt között támadt jelen viszály elintézésére, illetve a törvény rendeletei áthágása esetében törvényszerű megtórlásra, az idézett törvény 115. §. értelmében az első fokú közigazgatási hatóság levén illetékes, az illetőségi végzés e. semm. panasz elvetendő volt." (1878. június 12. — 7605. sz. a.) Az orthodox es más izraelita hitközségek közölt, a közös vagyon iránt, nevezetesen a közösség elismerésére, s a közös használhatásra vonatkozóing, felmerült vitás kérdések elbírálása e rendes biróságbk hatáskörébe tartozik. Eisler Manó mint a galgóczi auutonom orthodox izr. hitközség előjárója — Q u i t n e r Miksa mint agalgócziizraelita (nem orthodox) hitközség elnöke e. a vagyon közösség elismerése s a hitközségi vagyon közös használhatása iránt, anyitrai tszék előtt rendes pert tett folyamatba, melyben — A tszék 1878. febr. 23. - 880. sz. Ítéletével, illetőségének megállapítása után, a tulajdon közösségót — iskolaház, sinagóga, fürdőház s telkeikre nézve — kimondotta s a közös has/.nálhatást közigazgatásilag megállapítandó időrend szerint elrendelte. Alperes az illetőségi kérdésben sem m. panaszt adott be. A S e m m i tő s z é k azt elvetette, s az iratokat a kir. táblához áttétetni rendelte; „Mert a vallás s közokt. minister mint (itt) legfőbb közig, hatóság 1874. évi 10016. sz. rendelvényével, a közös vagyonra nézve az ideiglenes intézkedést megte\én, egyébként pedig a közös vagyon iránt a perben álló felek közt felmerült vitá kérdések elbírálását a bíróságokhoz utasitván, — alaptalan a tszék neheztelt ítélete ellen h 1hozott azon érvelés, hogy a kereset tárgyát képező kérdéseknek biróság elé vitele egyelőre megengedhető nem volna azért, mivel a vagyoni kérdésállitólagszorosösszefüggésben állana, az izr hitközségeknek az izr. congressuson megállapított szabályok értelmében létesítendő, s közigazgatási felügyelet alá tartozó megalakulásával." (1878. június 13. - 9020. sz. a.) Rendelet az ügyvéd vizsgái kérvények benyújtásáról. kz ügyvédi vizsgának módozatai és dijai tárgyában, 1874. évi deczember 30-án 38200. sz. a. kiadott szabályrendelet nem intézkedik azon ügyvédjelöltek ügyvédi vizsgára bocsáttatás iránti kérvényeinek hova leendő benyújtása iránt, a kik a törvényszerűen betöltött joggyakorlat után az ügyvédjelöltek lajstromából töröltetnek és más mint birói vagy tanári hivatalba lépnek, vagy pedig a magán életbe vonulnak vissza. E szabátyiendelet pótlásául rendelem, hogy oly egyének kérvényei, kik más mint birói vagy tanári hivatalt viselnek, elöljáró hatoságaikoál — oly egyéneké pedig, kik hivatalt nem viselnek,, a rendes lakhelyük után illetékes kir. törvényszék elnökénél nyújtandók be, s az idézett szabályrendelet 4. §-a határozmányaihoz képest intézendök el. Magától értetik, miszerint arról: hogy folyamodó az ügyvédi lajstromba bejegyezve volt s gyakorlata ideje alatt fegyelmi vizsgálat alatt nem állott, az emiitett jelöltekre nézve is az illetékes ügyvédi kamara — arról pedig, hogy a joggyakorlat betöltése után minő erkölcsi viseletű volt, ama hatóság, melynél alkalmazva van, illetve melynek területén lakik, adhat bizonyítványt. Budapest, 1878. évi július 25-én. — (19025. sz. a.) Dr. Pauler Tivadár. Semmit öszéki tanácsok augusztus 6-tól. I. Tanács. Elnök: az alelnök; Birák: Osvald, Mersics, Lacza, Erdélyi. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz, Birák: Szabó Imre, Pápay, Németh Miklós, Grallu. Bejelentetett összesen 240 ügy; ezek közt 3 kereskedelmi; — 6 a Curia — 5 a kir. tábla ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.