Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 57. szám

227 mert a felperes által tagadott abbeli állítása bizonyítása végett, bogy a 298. frtnyi összeg l-*ő alperes által már kifizettetett — a vélelemnél egyéb bizonyítékot fel nem hozott. — Alperes ugyanis ezen állítását azzal kívánta igazolni, bogy miután 1. r. alperes az A. alatti könyvkivonat „Követel" rovatának két első tétele szerint eszközlött fizetés után. ugyanazon rovat többi tételei szerint nagyobb mennyiségű fizetést teljesített. — ezen fizetés nem történhetett egyébre, mint azon 298 írtra, mely a „Tartozik" rovat négy első tétele szerint vásárolt áruk 604 f'rtnyi árából f'enmaradt, s melyért alperes kezességet válalt. „Valamely tény körülmény bebizonyítására felhozott vélelem azonban csak addig állhat fenn, mig annak ellenkezőjére más vélelem fel nem hozatott. — Már pedig felperes azáltal, hogy az alperes elleuében teljesen bizonyitó E. — R. alatti okmányokkal, — továbbá a T. 5. alatti kérdőpontokra eskü alatt kihallgatott tanuk egybehangzó > vallomásával igazolta azt: mikép az A. könyvkivonat „Követel" két első tétele után 1. r. alperes által eszközölt fizetések, részint készpénz, részint utánvét mellett megrendeltáruk vételárára teljesítettek,— az alperes által felállított vélelmet nemcsak lerontotta, s annak ellenkezőjére nemesek más vélelmet szolgáltatott, — hanem legnagyobb részben bizonyítékot állított elő arra nézve, hogy a későbbi fizetések nem a 298 frt törlesztésére, hanem más czélra eszközöltettek. — Ezen bizonyiték előállitása által pedig felperes kétségtelenné tette azt, hogy azon 298 frt vételári követelés is fennáll." „Alperesnek az egyetemleges marasztalás ellen felhozott kifogása mellőzendő volt; mert a kezességazon oknál fogva, mert a fenforgó ügylet 1. r. alperesre nézve keresk. ügyletet képez, kereskedelmi ügyletből származó kötelezettségéit válaltnak tekintendő, — ily kezesség pedig a ker. törv. "270. §. értelmében a fő adóssal egyetemleges kötelezettséget von maga után." A b pesti kir. tábla 1878. jan. 9. — 5977. — 1877. évi sz. a. az első bírósági ítéletet 1. r. alperesre nézve érintetlenül hagyta — 2. rendűre nézve azonban megváltoztatta s felperest elutasította; „mert oly esetekben, midőn valamely ügyletről Írásbeli okmány állitatik ki, az okmány tartalmától eltérő egyidejű szóbeli megállapodás figyelembe nem vétethetik. — Miután jelen esetben felperes hallgatag beismeri, hogy a 2 NB. a. kötelezvény 1. r. alperesnek 1876. márt. 18. fennállott könyvkivonati tartozása fejében lett kiállítva s igy a könyvkivonati tartozás kötelezvényen alapuló tartozássá lett átváltoztatva; miután továbbá korábbi vagy későbbi könyvkivonati tartozásról a 2 NB. alatti okmányban említés sem tétetik, hanem a kezesség az okmány tartalma szerint csak a kötelezvényben foglalt 2J8 írtért válaltnak tekinthető; s igy ezen összeg tekintetében felperes 2-od r. alperes ellen csak a kötelezvény alapján bir kereseti joggal; végre miután felperes nem is állítja, hogy 2-od r. alperes az Adler Sálinak a kérdéses 298 frton felül hitelezett összegekért 187b*. rnárc. 18-án ujabbi kezességet válalt volna, sőt a perbeszédekből, jelesül azon felperesi előadásból, hogy az Adhr Sáli által tett fizetések a későbbi vásárlásokra vonatkoznak, az tűnik ki, hogy felperes 2. r. alperestől éppen azon 298 frt megfizetését követeli, melyről a 2 B. alatti okmány kiállitatott, holott ezen követeléssel fentebbiek szerint nem könyvkivonat, hanem csak a kötelezvény alapján léphetne fel; — mindezeknél fogva fel perest könyvkivonatra fektetett keresetével 2-od r. alperes ellenében elutasítani kellett." A legf. 11 é 1 ő s zé k következőleg itélt: „A másod bírósági ítélet megváltoztatásával, — az első bíróság ítélete indokaiból oly hozzáadással hagyatik helyben, hogy a kezességi összegnek 2. r. alperes általi kifizetésekor a 2 NB. alatti kötvény ugyanennek visszaszolgáltatandó lészen : „mert a 2 NB. alatti kötvény a kezességi kötelezettség biztosítására kiállitatván, ennek megszűntével, a biztosítási okmány visszaadása egyúttal elrendelendő volt." — (1878. april 16. — 2G8. sz. a.) A csődtörvény 4. §-nak előbb csak a váltóügyekre szorítkozott azon kedvezménye, hogy a foglalással biztosított követelés iránt folyamatba tett per a csődbírósághoz ál nem teendő, a köztörvényi biztosításokra is kiterjed. Bélák András — a „Haza" bizt. társaság ellen 246 frt erejéig a bpesti keresk. tszék előtt pert indítván, ennek folyamában alperes bank csődbe esett; miud a mellett a tszék f. évi május 31. — 41170. sz. a. a tárgyalást befejezvén Ítéletet hozott, malvben a felek közt alakult életbiztosítási ügyletet érvénytelenítvén, alperest a kereseá összegben elmarasztalta. Ez ellen a csődper ügy elő se mm. panaszszal élt, mert a csődbe esett ellen, csődnyitás után a keresk. tszék nem lehetett illetékes ítéletet hozni, hanem az ügyet a csődhöz kellett volna áttennie; tarthatlanak vitatván azon indokot, hogy felperes követelésére nézve alperes e. csódnyitás előtt foganatosított biztosítás utján jogérvényes zálogjogot nyert, tehát csődön kívül e tszék biráskodbatott ez ügyben. A Semmitősz ék azt elvetette ; „mert a perr. 377. §. szerint a csőd elrendelése előtt köztörvényileg foganatosított biztosítás is zálogjogot ád; ennélfogva pedig a csődtörv. 4. ij-nak — előbb csak a váltóügyekre szorítkozott abbeli kedvezménye: hogy a foglalással (Váltó törv. I. r. 200 §.) biztosított követelés iránt folyamatban levő per a csődbírósághoz át nem teendő — nyilván a köztörvényi biztosításokra is kiterjed." (1878 július 17. — 14355 — 14983 — 14060 — 14356 — 14988 — 14987. sz. a.) A követelés-összegének, az illetőségi szabályok kijádzására irányuló szétosztásával egyenlőnek nem tekinthető, ha a hitelező követelésének a sommás perutat meghaladó részét elengedi. Heinschel E. s társa gyárczég — Kaszol Bernát előbb pécsi most bpesti kereskedő ellen 30) forint iránt a bpesti VII. ker. járás mint keresk. bíróság előtt 1878. jun. 5. pert indított; miután alperes még 1869-ben tőle árukat vásárolt — s azok vételárával máig is adósa. — Tárgyaláskor alperes kifogásolja az illetékességet, különösen azon okból, mert a kereset alapjául szolgáló váltó 394 írtról szól, tehát az egyes bíróság hatáskörét, haladja; de az Bécsben is fizetendő. — Felperesválaszolja: mikép nem váltó, mely már el is évült, hanem áruszállítási ügylet képezi a kereset alapját; különben kijelenti, mikép a 30J frtot baladó összeget alperesnek elengedte. A járásbíróság f. évi jun. 21. — 23357. sz. a. illetőséget leszállította — alperesi kifogások értelmében. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt illetékességi végzést megsemmisítette. (297. §. 5. 6. p.) 57*