Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 57. szám

227 mert a felperes által tagadott abbeli állítása bizonyítása végett, bogy a 298. frtnyi összeg l-*ő alperes által már kifizettetett — a vélelemnél egyéb bizonyítékot fel nem hozott. — Alperes ugyanis ezen állítását azzal kívánta igazolni, bogy miután 1. r. alperes az A. alatti könyv­kivonat „Követel" rovatának két első tétele szerint esz­közlött fizetés után. ugyanazon rovat többi tételei szerint nagyobb mennyiségű fizetést teljesített. — ezen fizetés nem történhetett egyébre, mint azon 298 írtra, mely a „Tartozik" rovat négy első tétele szerint vásárolt áruk 604 f'rtnyi árából f'enmaradt, s melyért alperes kezességet válalt. „Valamely tény körülmény bebizonyítására felhozott vélelem azonban csak addig állhat fenn, mig annak el­lenkezőjére más vélelem fel nem hozatott. — Már pedig felperes azáltal, hogy az alperes elleuében teljesen bizo­nyitó E. — R. alatti okmányokkal, — továbbá a T. 5. alatti kérdőpontokra eskü alatt kihallgatott tanuk egybehangzó > vallomásával igazolta azt: mikép az A. könyvkivonat „Követel" két első tétele után 1. r. alperes által eszközölt fizetések, részint készpénz, részint utánvét mellett meg­rendeltáruk vételárára teljesítettek,— az alperes által fel­állított vélelmet nemcsak lerontotta, s annak ellenkező­jére nemesek más vélelmet szolgáltatott, — hanem leg­nagyobb részben bizonyítékot állított elő arra nézve, hogy a későbbi fizetések nem a 298 frt törlesztésére, hanem más czélra eszközöltettek. — Ezen bizonyiték előállitása által pedig felperes kétségtelenné tette azt, hogy azon 298 frt vételári követelés is fennáll." „Alperesnek az egyetemleges marasztalás ellen fel­hozott kifogása mellőzendő volt; mert a kezességazon oknál fogva, mert a fenforgó ügylet 1. r. alperesre nézve keresk. ügyletet képez, kereskedelmi ügyletből származó kötelezettségéit válaltnak tekintendő, — ily kezesség pe­dig a ker. törv. "270. §. értelmében a fő adóssal egyetem­leges kötelezettséget von maga után." A b pesti kir. tábla 1878. jan. 9. — 5977. — 1877. évi sz. a. az első bírósági ítéletet 1. r. alperesre nézve érintetlenül hagyta — 2. rendűre nézve azonban megváltoztatta s felperest elutasította; „mert oly esetekben, midőn valamely ügyletről Írás­beli okmány állitatik ki, az okmány tartalmától eltérő egyidejű szóbeli megállapodás figyelembe nem vétethe­tik. — Miután jelen esetben felperes hallgatag beismeri, hogy a 2 NB. a. kötelezvény 1. r. alperesnek 1876. márt. 18. fennállott könyvkivonati tartozása fejében lett kiál­lítva s igy a könyvkivonati tartozás kötelezvényen ala­puló tartozássá lett átváltoztatva; miután továbbá korábbi vagy későbbi könyvkivonati tartozásról a 2 NB. alatti okmányban említés sem tétetik, hanem a kezesség az ok­mány tartalma szerint csak a kötelezvényben foglalt 2J8 írtért válaltnak tekinthető; s igy ezen összeg tekinteté­ben felperes 2-od r. alperes ellen csak a kötelezvény alap­ján bir kereseti joggal; végre miután felperes nem is ál­lítja, hogy 2-od r. alperes az Adler Sálinak a kérdéses 298 frton felül hitelezett összegekért 187b*. rnárc. 18-án ujabbi kezességet válalt volna, sőt a perbeszédekből, jele­sül azon felperesi előadásból, hogy az Adhr Sáli által tett fizetések a későbbi vásárlásokra vonatkoznak, az tű­nik ki, hogy felperes 2. r. alperestől éppen azon 298 frt megfizetését követeli, melyről a 2 B. alatti okmány kiál­litatott, holott ezen követeléssel fentebbiek szerint nem könyvkivonat, hanem csak a kötelezvény alapján lép­hetne fel; — mindezeknél fogva fel perest könyvkivonatra fektetett keresetével 2-od r. alperes ellenében elutasítani kellett." A legf. 11 é 1 ő s zé k következőleg itélt: „A másod bírósági ítélet megváltoztatásával, — az első bíróság ítélete indokaiból oly hozzáadással hagyatik helyben, hogy a kezességi összegnek 2. r. alperes általi kifizetésekor a 2 NB. alatti kötvény ugyanennek vissza­szolgáltatandó lészen : „mert a 2 NB. alatti kötvény a kezességi kötelezett­ség biztosítására kiállitatván, ennek megszűntével, a biz­tosítási okmány visszaadása egyúttal elrendelendő volt." — (1878. april 16. — 2G8. sz. a.) A csődtörvény 4. §-nak előbb csak a váltóügyekre szorít­kozott azon kedvezménye, hogy a foglalással biztosított követe­lés iránt folyamatba tett per a csődbírósághoz ál nem teendő, a köztörvényi biztosításokra is kiterjed. Bélák András — a „Haza" bizt. társaság ellen 246 frt erejéig a bpesti keresk. tszék előtt pert indítván, ennek folyamában alperes bank csődbe esett; miud a mellett a tszék f. évi május 31. — 41170. sz. a. a tárgyalást befejezvén Ítéletet hozott, malvben a felek közt alakult életbiztosítási ügyletet érvénytelenítvén, al­perest a kereseá összegben elmarasztalta. Ez ellen a csődper ügy elő se mm. panasz­szal élt, mert a csődbe esett ellen, csődnyitás után a ke­resk. tszék nem lehetett illetékes ítéletet hozni, hanem az ügyet a csődhöz kellett volna áttennie; tarthatlanak vitatván azon indokot, hogy felperes követelésére nézve alperes e. csódnyitás előtt foganatosított biztosítás utján jogérvényes zálogjogot nyert, tehát csődön kívül e tszék biráskodbatott ez ügyben. A Semmitősz ék azt elvetette ; „mert a perr. 377. §. szerint a csőd elrendelése előtt köztörvényileg foganatosított biztosítás is zálogjogot ád; ennélfogva pedig a csődtörv. 4. ij-nak — előbb csak a váltóügyekre szorítkozott abbeli kedvezménye: hogy a foglalással (Váltó törv. I. r. 200 §.) biztosított követelés iránt folyamatban levő per a csődbírósághoz át nem teendő — nyilván a köztörvényi biztosításokra is kiter­jed." (1878 július 17. — 14355 — 14983 — 14060 — 14356 — 14988 — 14987. sz. a.) A követelés-összegének, az illetőségi szabályok kijádzá­sára irányuló szétosztásával egyenlőnek nem tekinthető, ha a hitelező követelésének a sommás perutat meghaladó részét el­engedi. Heinschel E. s társa gyárczég — Kaszol Ber­nát előbb pécsi most bpesti kereskedő ellen 30) forint iránt a bpesti VII. ker. járás mint keresk. bíró­ság előtt 1878. jun. 5. pert indított; miután alperes még 1869-ben tőle árukat vásárolt — s azok vételárával máig is adósa. — Tárgyaláskor alperes kifogásolja az illetékességet, különösen azon okból, mert a kereset alap­jául szolgáló váltó 394 írtról szól, tehát az egyes bíróság hatáskörét, haladja; de az Bécsben is fizetendő. — Felpe­resválaszolja: mikép nem váltó, mely már el is évült, ha­nem áruszállítási ügylet képezi a kereset alapját; külön­ben kijelenti, mikép a 30J frtot baladó összeget alpe­resnek elengedte. A járásbíróság f. évi jun. 21. — 23357. sz. a. illetőséget leszállította — alperesi kifogások értelmében. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt illetékességi végzést meg­semmisítette. (297. §. 5. 6. p.) 57*

Next

/
Oldalképek
Tartalom