Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 56. szám

223 „De a belügyministeriumáltal 1877. jan. 9. — 1150. sz. a. kibocsátott és 3 R. illetve 3 S. alatt csatolt rendelet sem tekintethetik oly adatnak, melylyel az alapperben hozott legf. Itélőszéki Ítéletnek hatályon kivül helyezését indokolni lehetne; „mert a m. kir. belügyministeriumnak legelői idézett E. illetve H. alatti rendelete, az alapperben a felperes és alperes közötti jogviszony elbírálásának alapjául vétetvén, s mint ilyen szükségképen biróilag magyaráztatván, — ezen magyarázat ellenében ugyanazon közig, hatóságnak utóbb kiadott rendelete birói figyelembe nem vehető. „Ezek szerint felperesek annak igazolására, hogy a H. alatti rendeletnek, a legf. Itélőszéki Ítéletben nyert értelmezése téves alapon nyugszik, bizonyítékot nem szolgáltatván, azt jogerejében továbra is fentartani stb. stb. kellett. (1878. május 28. — 3591. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A hagyatéki tömeg-gondnok valamely adóst perelvén, azon körülmény, hogy utóbbi a kereseti értékel a tömeg előbbi gondnokától állitótag meg nem kapta, nem lehet ok arra, hogy ezen utóbbi gondno'i örökösei mint szavatosak perbe idéztessenek. Szemere Bertalanné szül. Jurkovics Lipolda hagyatéki tömege részéről, a gondnok Mérő János ügyvéd által — tí ácz — Valter Hermin e. 6000 frt iránt a bpesti VI. —VII. járásbíróság előtt per folytatatván — alperes a lömeg előbbi gondnokának örököseire mint szavatosokra hivatkozott azt állitván, hogy ő a kereseti összeget attól meg nem kapta. A jbiróság f. évi ápril 5. kelt végzésével annak helyt nem adott — és ez ellen alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszők azt elvetette; „mert azon körülmény,miszerint alperes a kereset alaptevó kötelezvényben kitett, értéket az előbbi gondnoktól állitólag fel nem vette, érdemleges kifogás természetével bir, melyet alperes a keresettel fellépő jelenlegi gondnok ellen is érvényesíthetvén, nincs ok arra, hogy az előbbi gondnok örökösei mint szavatosak perbe idéztessenek, s e miatt felperes a rendes eljárásra utasittassék." (1873. június 5. — 8684. sz. a.) Semmiséget képez, ha a foglalás tárgyát ingók is képezvén, s ezek elárverezése is kérelmeztetvén, az árverés még is ezen ingóságok teljes mellőzésével, közvetlenül az ingatlanokra lelt elrendelte. Burz Grligots társai — Sztana Torna ellen 642 frt iránt, az aradi tszéknél pert folytatván, a végrehajtás alperes ellen elrendeltetett s a foglalás alperes ingó s ingatlan javaira eszközöltetett, s ezután az árverés ugyanazokra kérelmeztetett. Az aradi tszék az ingóságok mellőzésével az árverést egyenesen s egyedül az ingatlanokra rendelte el — s ez ellen alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék az árverési végzést következett eljárással együtt megsemmisttette; (297. §. 1. 19. p.) „mert ingók is képezvén a foglalás tárgyát s végrehajtató ezek elárvereztetését árverési kérvényében határozottan kérelmezvén is, az árverésnek ezek teljes mellőzésével közvetlenül az ingatlanokra történt elrendelése által, a perr. 358. §. rendelkezése sértetett meg; „mert továbbá a megtámadott végzéssel kitűzött árverés, miután az árverési végzés e. végrehajtást szenvedő részérói kellő időben, a 2ÍJ7. §. 19. p. alapján semm. panasz adatott be, annak felülvizsgálata s elintézése előtt figyelemmel a pert 299. § utolsó bekezdésére, törvény ellenesen tartatott meg; s mert végre annak megtartásánál is a perr. 435. s 438. §§-szai sértettek meg, amennyiben a 300 frt értéket meghaladó ingatlanok, az első árverés eredménytelensége folytán, a 2-ik határnapon leendő árvetése a felhívott §. értelmében a hivatalos hirlapban egyátalában nem köröztetett, — annak egyébkénti közzététele iránt pedig az intézkedés csak is febr. 22-én — tehát nyilván elkésetten tétetett meg. stb. stb. (1878. jun. 6-án 9625 sz. a.) Irodalmi szemle. A közelebb lefolyt hónapokban számosb irodalmi termékkel találkozunk, melyek szakközönségünk figyelmét megérdemelhetik. — Azok közt most is kiváló helyet foglalnak el, első rangú kiadónk Ráth Mór kiadmányai, melyek ismeretterjesztési hasznosságuk, ugy a kiállítási csinos s finom izlés által nem kevéssé kitűnnek. Első helyet kell adnunk ezek közt a „Budapesti szemlének" mely két havonkint jelenik meg a legdíszesebb alakban Ráth Mór kiadásában —jeles tudósunk Gyulay Pál szerkesztése mellett. E folyóirat oly közlönye a modern eszméknek, a majdnem mindenre kiterjedő ismereteknek, mikép a műveltebb osztály egy családjának köréből sem kellene hiányoznia. De magasb culturális törekvései s tárgyalásai által szakközönségünk érdekeihez is igen közel áll; sokat tartalmaz, mi annak specificus művelődési hivatását is nem kevéssé érinti. Ilyenek nevezetesen a következő nagy érdekű értekezések: „Mai viszonyok a nyugati világban" — mely nyugot Európa legelső államainak társalmi s állami fejlődésének mozzanatait tárgyalja; „Enea Silvio Picolomini (később II. Pius) viszonya Magyarországhoz" stb. stb. Legújabb — július-augusztusi füzetének becses czikkjei: „Kal vi u" az Edinburgh Rewiew után; „Szamosközy István (XVI. században) történeti maradványai" — „Szertartáros kormányzat" a hires Herbert Spencer után, ós több szépirodalmi czikk. Csak azt jegyezzük még meg, mikép e jeles folyóirat előfizetési ára egy évre 12 frt és számonként is megszerezhető 2 írtért. — Ráth Mór szakközségünk gyakorlati, a közönséges mindennapi élet szükségletei kielégítéséről is pontosan gondoskodik; ebbeli kiadmányai is csinos kiállitásuak, tiszta könnyen olvasható betűkkel, s igen jutányosak. — Ebbeli ujabb irodalmi kiállításai — a köny vpiacz jelenleg legdivatosabb czikkjei: „A magyar büntető törvénykönyv. A bűntettekről és vétségekről. —Igen csinos 16 részben. Ára csak 60 kr. — Ugyanez nagy 8-ad rétben hason áron kapható. E mellett a napi kelendőség főtárgyául szolgálnak : a gyámgondnoksági ügyek és a kisebb polgári eljárás szabályai. — Erre szolgálnak: „Függelék az 1877: XX. t czikk he z — éspedig igazs. min. rendelet a gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabbítása és 56*