Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 55. szám

220 tömegre kihaló marasztalási nem foglal magában. — És a 2. §. csakis az első fokú bíróságokra vonatkozik; a 99. §. pedig nem tiltja el a felsőbb bíróságokat attól, hogy a felterjesztett ügyekel a csödkiütése miatt elintézzék. Kantz Ottó György né — Berecz László e. számadásra felhívási pert indított, melyben hozott táblái végzés felebbeztetett. A legf. ítélőszék a tábla eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt, mert alperes e. a csőd még 1877. június 2-án elrendeltetett, a kir. tábla még is 1877. okt. 9-én, tehát a csődnyitás után az 1840:22. tcz. ellenére ügydöntő végzést hozott. A Semmitőszék e nézethez nem járulván, a tábla végzését megsemmisítendőnek nem találta; „mert eltekintve attól, hogy a 2-od bíróság egyszersmind a csödületi felebbviteli birói hatalmat is gyakorolja, s hogy az, melyik tanácsában hozta határozatát, semmiségi okul nem érvényesíthető, — a hozott végzés tar,almát tekintve sem vonható a csődtörvény 2. illetőleg 99. §. alá, mert azzal a felhívott félnek csak számadási kötelezettsége állapitatván meg, — az a csődtömegre kiható marasztalást magában nem foglal; azonfelül az idézett törvény 2. §-sza csak az első fokú bíróságok ra alkalmazható, — a 99. §. pedig, mely a felebbviteli bíróságokra vonatkozik nem tiltja, hogy azok a hozzájok terjesztett ügyet a csődkiütése miatt elintézzék, s esak azon esetről rendelkezik, ha a fizetésben marasztaló Ítéletet a pernek a csödületi bírósághoz lett áttétele előtt a felebbviteli bsróság meg nem vizsgálta; a jelen esetben pedig ily marasztaló Ítélet nincs, és a 2-od bíróság végzését a felhívási per áttétele előtt hozta; végre a 3-ad bíróság mint egyszersmind legfőbb csődbiróság maga van hivatva megbirálni azt: váljon a felhívási keresetben beadott csődperügyelői felebbezés elintézése, az ügy természeténél fogva az osztályozási ítélet hozatala utáni időre elhalasztható-e vagy sem?" (1878. június 4-én — 11465. szám alatt.) Nem képez hivatalbóli semmiséget, midőn az első bírósági ítélet, „ez úttal11 való elutasítása, nem a keresel időelötliségét, hanem bizonyitatlanságál jelenti, s a felebbviteli bíróság az ügy ily helyzetében érdemleges határozatot hoz. Bamberger — Braun e. 701 frt iránti ügyben az első bíróság felperest keresetével „ez úttal" utasította el. A kir. tábla 1878. márczius 28. — 15814. sz.alatt alperest a felperes által leteendő póteskü feltétele alatt a keresetben elmarasztalta. A legf. ítélő szék ebben hivatalbóli semmiséget észlelvén, az iratokat a 304. §. alapján felterjesztette; mert az első bíróság „ez úttal utasítván el, az idő előtt inditott kereset felett érdemileg nem határozott; s a kir. tábla mégis az ügy érdeme felett hozott Ítéletet. A Semmitőszék itt a 304 §-sztalkalmazhatónak nem találta; „mert az első biróság ítéletében használt azon kifejezés: „ez úttal" — az indokokból kitetszőleg nem azt jelenti, mintha az a felperes keresetét időelóttinek tekintette volna, — hanem ellenkezőleg felperest azért utasította el, mivel felperes nem bizonyította, hogy alperesnek jótállásból származott kötelezettsége jelen peres esetre is kiterjedne; ama kifejezés tehát egészen felesleges s az minden oly esetben magától értetik, a melyben felperes bizonyitatlan keresetével elutasitatik, — mely elutasító Ítélet perújítás utján még változást is szenvedhet." (1878. június 4. — 11217. sz.) Halmozottnak tekintendő a keresetlevél, midőn a kereset tárgyát, megállapított s bíróilag meg nem állapilott ügyvédi dijak képezik. B u r i s Pál váczi ügyvéd — Schmidt Ferencz ellen 308 frt ügyvédi munkadijak megfizetésére a bpesti tszék előtt pert inditott. — Alperes kifogásolta az illetőséget s a tszék 1878. febr. 26-án kelt végzésével annak helyt adott. Ez ellen felperes se mm. p a n a s z s zal élt. A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a keresetlevelet felperesnek visszaadni rendelte; „mert a kereset tárgyát részint megállapított, — részint meg nem állapított ügyvédidijak képezik; minthogy pedig ezen dijak különbözéségénél fogva azok iránti határozat hozatalra — figyylemmel az 1874:34. tcz. 58. §-szára — külözböző bíróságok hivatvák, — a keresetlevél halmozottságánál fogva, már az első biróság által, mint tárgyalásra nem alkalmas, hivatalból visszautasítandó lett volna." (1878. május 23. — 7813. sz. a.) Kinevezések. Az igazságügyminister Maxintsák Gyula, kassai kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanezeu törvényszékhez jegyzővé, Sztankovits Béla budapesti lakost pedig a békési kir. jbirósághoz írnokká nevezte ki. Az ügyyédi kamarákból. A k a s s a i ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint ifj. Krasznopolszky Ferencz ós Karácsonyi Mihály tokaji lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. — Amarmaros-szigeti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint P app Zsigmond petrrvai lakos ügyvéd, Toldy Ignácz beregszászi lakos ügyvéd és Timá r Pál m.-szigeti lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvették. — Dr. Karafiáth Adolf és dr. B1 a u Albert abudapesti kamara lajstromáha felvétették. S a r k ó József pöstényi ügyvéd saját kérelmére, Than Róbert pozsonyi ügyvéd pedig elmebetegsége folytán az ottani kamara lajstromából törültettek. Márkus Flórián szilágy-somlyói ügyvéd a nagyváradi kamara lajstromába felvétetett. A m o n Antal győri ügyvéd elmebetegség folytán azügyvédkedéstől felfüggesztetett. Mai lapunkhoz van mellékelve: Előfizetési felhívás az 3,Igazságügyi tiszti névtár és az e. f. kir. bíróságok szervezete'' czimű munkának, vagy azon munka egyes részeinek megrendelésére. Hivatalos adatok alapján közzéteszik: KissGyula, KanyóLajos, igazságügy ministeri titkár. igazságügyministeri fogalmazó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-körut 10. szJ