Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 52. szám - Az államtanácsról. 3. r.

206 dönteni a szerkezet fölött; de mind a kormány, mind az egyes kezdeményező képviselők csak örvendhetnének, ha javaslataik az államtanács közreműködése folytán oly alakot nyernének, mely a lehető legnagyobb hasznára válik a közügynek. Az államtanács a kormány vezetése alatt állana legalább közvetve; osztoznék tehát ez utóbbinak felelősségében is a nélkül, hogy a kormány felelősségét bonyolultabbá tenné. Ha az államtanács oly szerkezeteket terjesztene a ház elé, a melyeket ez utóbbi rendre egymás után megbuktatna, akkor ez természetesen teljesen jogosult visszahatással fogna lenni a kormány állására is, mint a mely az államtanács magatartását befolyásolhatja, esetleg sikertelen kísérletek után a Korona által annak tagjait vissza is hivhatja, s olyakkal töltheti be a megüresedő állomásokat, a kik inkább megfelelnek a ház többsége, s az ebből kifolyt, ez által föntartott kormány intentióinak. Ha a Korona nem akarja elbocsátani az illető államtanácsosokat: ez cabinet-válságot idézhet ugyan elő; de az i!y válság, szemben a Koronával és szemben a képviselőházzal, ugyanazon parlamentaris mozzanatban gyökerezik, a melyben gyökereznek a kormány által beterjesztett javaslatok által előidézett vereségek alkalmából támadni szokott válságok. Semmi esetre sem történhetnék pedig az, hogy a kormány az államtanácsot egy ilykép képletezett jog- és munkakör alapján, vagy ennek daczára oly intentiók érvényesítésére használhassa föl, a melyekkel saját javaslatainak benyújtása alkalmával nem tartaná jónak nyíltan előállani a képviselőházban. Annak, a mit a kormány elérni akar, annak a parlamentarismus teljes épségbea-tartásával, próba köve ezentúl is csak egy maradna: a többség. Nem birjaa többséget? Mindegy, akár a saját maga szerkezetét, akár a tőle függő államtanács szerkezetét ejtik el a képviselőházban. Birja a többséget? Ez utóbbi nem fogja megtagadni szavazatát az államtanács szerkezetétől sem, — nem azon szerkezettől, a melyről tudja, hogy a kormány intentióinak megfelelőleg, habár a szokottnál több szakértelemmel, dolgozta ki azt az államtanács. így is, úgyis, marad a régi egyensúly. Igen, marad az egyes képviselők kezdeményezési jogával szemben is: mert, ha találkozik a kezdeményező képviselő eszméjével a ház többségének, illetőleg a kormánynak intentiója: ez esetben az államtanács szaklagos és rendszeresítő beavatkozása nem akadályozhatja meg azon eszmének érvényesülését; ha nem találkozik, akkor államtanács nem létében sem válik az törvénynyé. Ennyit a 7—10. §§-ban foglalt intézkedések igazolására. A mi a 11-ik §-ban foglalt utasítást illeti, ezt ép oly kevéssé szükség közelebbről indokolni, mint azon e nquéte-jogot, melyiyel a 12. §. az államtanácsot felruháztatni rendeli. Gyorsabb és mégis az eddiginél minden tekintetben alaposabb, rendszeresebb törvényhozási munkát még az e czélra fölállitandott államtanács támogatásával is csak akkor végezhetne képviselőházunk, ha ezen államtanács mindazon adatokkal közvetlenül rendelkezhetnék, a melyekkel a képviselőház csak a kormány közvetítésével rendelkezhetik, s ha- nemcsak annak idejében kihallgathatna minden szakértőt, akinek felvilágosítására szüksége vagyon, hanem a kellő perezben értékesíthetné is ezek fölvilágositásait. (Folyt, követk.) Cnriai bíróság döntvényei. (Folytatás.) A július 8 ki ülésben, a verseczí választási felebbezett ügyekre vonatkozólag, még következő fontosb elvi határozatok keletkeztek: 7. A válaszlói jog alapját, az államadó képezvén, a községi adó be nem fizetése, a választói jogosultság kizárására alapul nem szolgálhat. Strack Sebestyén felszólalván, el utasitatott, mert adóhátralékban van, és pedig községi adójára nézve. — Felebbezvén — A Cur. bi r ó s ág azt megváltoztatta; „tekintve, hogy a fölebbező fél 1876. évi állami egyenes adóját azon év végéig lefizette; — az 1874:33. tcz. 12. §. 5. tételének rendelkezése pedig azon esetre, ha a választói joggal bíró fél községi adójával hátralékban van — ki nem terjed azért, mivel a választói jog alapját az államadó képezvén, önkényt következik, hogy a községi adó be nem fizetése sem birhat a választói jogosultságra nézve befolyással." (217. sz. a.) 8. Városban földbirtok alapján a választói jog nem 16 frt földadóhoz, hanem 16 frt tiszta jövedelem utáni adóhoz van kötve. Városi házaknál a választói jog alapjául nem a .,házbéru — hanem a házadó szolgál, mely mind a házbér — mind a hazosztályadó nemét magában foglalja. A válaszlói jogosultság földbirtok alapján nemcsak ott gyakorolható, hol az fekszik, hanem azon választókerületben ist melyben a birtokos rendes lakását tartja. Schmidt Péter felszólamlásával elutasitatott; mert a földbirtokot, mely után adót fizet, nem bizonyította be s mert 1 6 frt adót nem fizet. A Cur. biróság azt megváltoztatta —• többi közt azon indokból is: mert a vál. törv. 3. §. b. pontja a választói jogot nem is 16 frt adóhoz, hanem 16 frt tiszta jövedelem utáni adóhoz köti. (219.. 220., 221., 222. szám a.) Kadits Gryörgyós még 7 , társa mindverseczi lakosok, a központi választmány által felszólamlásaikkal elutasitattak s ez okból felebbeztek. A Cur. bir 5 ság mindnyájokra nézve megváltoztatta és valamennyinek felvételét elrendelte — következő indokolással: „mert felebbezők helytelenül utasitattak el felszólalásaikkal azért: mivel azok egy része azt: hogy városi földbirtoka után 16 frt földadóval van megróva — más része pedig azt, hogy 3 lakrész után házbér adót fizet, — nem igazolta; — s mivel azon városi lakosok, kik választói jogosultságukat más választó kerületben fekvő birtokukra alapitják, lakhelyük névjegyzékébe felvehetők nem lennének. „Az 1874:33. tcz. 3. §. b. pontja ugyanis a városi lakos választói jogosultságát a földbirtoknak 16 frt jövedelem utáni megadóztatásától s nem az ilyen összegű földadó fizetésétől tételezi fel; — ugyanazon törvényszakasz a. pontja pedig nem rendelkezik a „házbér" — hanem a „házadó" alá eső városi házakról; mely kifejezés ugy a házbér, mint a házosztályadó nemeit magában foglalja. (1868 : 22. tcz. s 1875 : 23. tcz. „Hogy végre a földbirtokra alapított választói jogosultság akár a birtok fekvésének megfelelő, akár pedig