Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 51. szám - Az államtanácsról. 2. r.

203 Felperes semm. panaszszal élvén — A Semitőszék fent közlött plenáris határozata alapján, az illetőségi végzést megsemmisítette; (297. §. 5-ik pont.) „mert nemcsak hogy felperes keresetével helytelenül utasitatott az idézett törv. czikk alapján a községi bírósághoz az alapon, mivel felperes a magasabb birsághoz való jogosultságát nem igazolta; miután annak elbirálása : váljon felperes jogosítva van-e magasabb bírságot kérni, az ügy érdeméhez tartozik — e kérdés tehát egyedül az Ítéletben találja megoldását: de az előbb idézett törvényczikk hatalmaskodási keresetekre egyátalában nem alkalmazható; miután a keresetben megítéltetni kért birságaz emiitett törvény 11. §. 1. pontjában emiitett pénzkövetelések fogalma alá nem sorozható, — a többi pontokban pedig a kisebb hatalmaskodási keresetek, a kisebb polg. peres ügyekhez tartozóknak, ki nem mondattak ; s ugyanazon törvény 12. §. szerint a 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben, az ezen törvény szerinti eljárásnak még azon esetben sincs helye, ha a felek magokat annak alávetették volna/' (1878. jun. 27 — 10929. sz. a.) Hasonlóan Weinberger Ignácz — Gottlieb Ferencz e. 40 frt iránt szintén kisebb hatalmaskodási ügyben a halmi jbiróság 1878. május 8 — 3177. sz. a. magát ugyanazon indokból illetéktelennek nyilvánította. A Semmit ő szék megsemmisítette; mert jelen kereseti birság az 1>77:XXII. t. cz. 11. §. 1. pontban említett pénzkövetelések fogalma alá nem sorolható; a többi pontokban pedig a kisebb hatalmaskodási keresetek, a kisebb polg. peres ügyekre szabályozott eljárás alá tartozóknak ki nem mondattak s a i2. §. szerint a 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben az ezen törvény szerinti eljárásnak még alá vetés esetében sincs heiye (1878. június 27-1113J.) Végre Darvai Jánosnak — Bükk László ellen 11 fi t kár és 20 frt hatalmaskodási birság iránti ügyében a margitai jbiróság hasonlóan illetéktelennek mondotta ki magát 1878. május 14 — 2198. sz. végzésével — melyet a Semmitőszék hasonlag megsemmisitett a fentebbi esetekben előadott indokolással. (1878. június 27 — 12077. sz. a.) Curiai bíróság dönt vc'nyei. Versecz város központi választmánya a választói ál'andó névjegyzék összeállításával annyira elkésett, hogy az 1874:33. tczikkben előirt határidőket meg nem tartván, az ennek folytán elkésve tett felszólamlásokra, elkésve hozott határozatai ellen, szintén elkésve intézett felebbezéseki t nem 1877. nov. 1. véghatárnapig, hanem feltűnően elkésetten csak 1878-ban terjes/.tette fel a Curiára. — Ennek következése lett, mikép múltkori közleményünk szerint, a Curiai bíróság ezen felebbezéseket érdemlsges elintézés tárgyául el nem fogadhatta. — Ez azon kénszerüségbe hozta a belügyministert, hogy az országgyűlés utolsó napjaiban törvényjavaslatot nyújtson be, mely felhatalmazza a Curiai bíróságot, hogy ezen elkésve felterjesztett felebbezéseket kivételesen érdemileg elintézhesse. Ezen javaslat keresztül ment mind a két házon, s igy keletkezett az 1878. évi XXIX. tezikk. Ezen felebbezési ügyiratok most ujolag felterjesztettek e napokbon, s az elnök — az országbiró — ismeretes példás buzgalma s az előadók rendkiviili erőfeszítése folytán már elintézést is nyertek. Július 5-én érkeztek fel, július 6-án kiosztattak forumunk kitűnőségeinek: Manoilovich, Babos, Balázsy, Jammniczky uraknak — 8-án ülés tartatott, és a néhány híjával 300-ra menő felebbezés mind elintéztetett. Elvi jelentőséggel biruak ezek közt a következő* határozatok : 1. Az adószedő hivatalnak, az adókönyoecske tartalm ival ellenkező bizonyítványa, az adókivetés ki igazgat ás ár a nézve figyelembe nem vehető. Neuman József felszólamlása visszautasitatott 1878 márcz. 9. végzéssel mert adóhátralékban van. Ez ellen felebbezett s a verseczi adószedő hivatal bizonyítványát mutatja fel, mely szerint a hátralék nem őt, hanem egy harmadik személyt terheli. A Cur. biróság helybenhagyta; mert az adókivetés kiigazitása az adóbeszedésssl megbízott közegek ügyköréhez nem tartozván: a városi ad'jszedó hivatalnak, a felebbező adókönyvecskéjének tartalmával ellenkező bizonyítványa figyelembe nem vétethetett. (98. sz. a.) 2 A kereseti adónak a tőke jövedelem utáni adóval való egyesítése, a választói képesség előállítására, helyt nem foghal. Wausch Károly felszólamlása elutasitatott; mert a/, 1874:33. tcz. 6. §. d pontjáuak megfelelő kereseti adót nem mutatott ki. Ez e. felebbezett, mert a tőke kamat utáni adója is számításba lett volna veendő. A Cur. biróság azt elvetette; mert felebbezőnek 10 írtban megállapított keresetadója 105 frt tiszta jövedelemnek meg nem felel; ezen adónak a tőke jövedelem utáni adóval való egyesítése pedig a vál. törv. b'. §. értelmében helyt nem foghat. (95. sz. a.) 3. A szülők elhaltával az örökség utódaikra azonnal átszólván, a választói képesség az örököli földbirtok alapján igazolt, habár a tulajdonjog bekebelezési okirat később állítatott is ki. Schvarcz Károly felszólamlásával elutasitatott, mert a földbirtokot, melynek adójára állapítja vál. igényét, csak 1877. év szept. havában kapta meg örökbe, vagyis örökségül. — Eze. felbbezvén. A Cur. biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta, s felebbezőt a választói névjegyzékbe, ennek 1877. évi kiigazitásaképen felvételin rendelte ; „mert a hazai törvények nyugvó örökséget nem ismernek : a kérdésbeni örökség tehát felebbezőre, szülőinek végrendelet nélküli kimúlta folytán, még 1876. május S-áa szállott — (vál. t. 15. §. b. c. p.) és 1871. évben csak a tulajdonjog bekebelezéséhez megkívántató okirat állítatott ki. (96. sz. a.) 4. Az adózó választási joghátrányára nem szolgálhat, ha a hátralék felmerülését az adó előírás körüli hiba okozta. Bauer János felszólamlása adóhátrálék miatt elvettetett — mi e. felebbezett. A Cur. biróság — mint fent megváltoztatta; mert az adóhivatal bizonyítványa szarint, a kérdésbeni hátrálék felmerülését az adótartozás előírása körül elkövetett hiba okozta, — ez pedig az adózó hátrányára be nem számítható." (94. sz. a.) 5. Elégséges a névjegyzékbe való felvételre annak igazolása, mikép az illető nejével közösen oly ingatlant birt, melynek alapján az 1874:33, tcz. 3. §. b. p. szerint a válaszlói jogosultság érvényesíthető. Remelsberger József felszólamló elutasitatott, mert a föld, mely után az adó fizettetik, Remelsberger Josefának tulajonát képezi. E: e. felebbe ;vén. 51*