Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 2. szám - Visszapillantás a lefolyt évre 2. [r.]

8 a debreczeni jbiróság előtt pert indított, melynek letárgyalása után 1377. marcz 6. hozott ítélettel aíperes főügynökség 121 írtban elmarasztatott. r Aki r. tábla — hová mindkét fél feíebbezett 1877. jun. 25-kén az ügyiratokat felterjesztette hivatalbóli semmiség alapján — mert a bizt. társaságnak alperesként beidézett debreczeni főügynöksége kéretett marasztaltatni; s ezen főügynökség hatalmazta fel az alperesi képviselőt i de az ítéletben is — bár az indokolás szerint maga a társaság tekínthi tö marasztáltnak, — a főügynökség lett marasztalva. Már pedig a biztosító társaságok főigazgatóságuk által idézendők s a debreczeni főügynökség által kiállított ügyvédi megbízás a társulatot kötelezőnek ei nem fogadható; továbbá az ügynökség mint ilyen jogi személynek nem tekinthető s az ellenében hozott marasztaló ítélet a társaság ellen végre nem hajtható (297. §. 11. 16. p.) A Semmitőszék az első l>ii\ ítéletet előző eljárással együtt hivatalból megsemmisítette s a szabálytalan keresetlevelet felperesnek visszaadatni rendelte; „mert a kereset az 1-ső m. ált. biztosító társaság debreczeni főügynöksége — illetve a társaság igazgatósága ellen intéztetvén, már ezen határozatlanságnál fogva is a kereset szabálytalan, a mennyiben a megidézett főügynökség az igazgatóságot nem képviselheti; az Ítélet szerint pedig a biztosító társulat, illetve annak igazgatósága is tekinthető marasztalt félnek ; ez utóbbi azonban megidézve sem lett;" „ennélfogva ugy az itélet mint az egész perbeli el- j járás (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítendő stb. volt." (1877. okt. 29, — 15630. sz. a.) Oly szerződésbeli kikötés, hogy a biztositás a hitelezőnek \ le nem járt köveleiésere is kiterjeszthető legyen, mint törvénybe ütköző /eltétet, a biztosítás elrendelésére alapul nem szolgálhat Az esztergomi fő káptalan — Kelemen j Kajetán s társai e. előleges biztositás elrendeléseért folyamodott a bpesti IV. ker. jbirósághoz, — mely azonban azt megtagadta 1877. aug. 13. kelt végzésével. Felperes káptalan ezen végzés a. semni. panaszt j adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a szerződő felek által megállapított oly kikötés : hogy a biztositás a hitelezőnek le nem járt követeié- , sére is kiterjeszthető legyen, mint a törvénybe ütköző feltétel, a biztositás elrendelésére alapul nem szolgálhatván : az eljáró bíróság panaiizló azon kérelmét, hogy a biztositás panaszlottak elleni le nem járt követelésére el- I rendeltessék, — a perr. 338. §-szának helyes alkalmazá- I val tagadta meg." (1877. nov. 15. — 19926. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság Abaffy Alajosnak Szabó János budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében az 1877. évi november 26-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapján következőleg itélt: Szabó János budapesti ügyvéd, az Abaffy Alajos által ellene emelt fegyelmi vád térbe alól felmentetik. A költségek kölcsönösen megszüntettetnek. Az ügyiratok pedig a jelen itélet jogerőre emelkedése után a fenforogni látszó hamis eskü iránti eljárás folyamatba tétele végett, a budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályához áttétetni rendeltetnek. Indokok: Magán vádló panasza négy főpontba vonható össze; nevezetesen azt adja elő magán vádló, 1. hogy vádlott ifj. és id. Szedlakovics László elleni 69 frtos követelésének alapját képezett, a lejáratra nézve kitöltetlen váltót utasítás ellenére késő lejáratra töltötte ki, s hogy e követelés érvényesítésében nevezetes hanyagságott tanúsított; 2. hogy ifj. Szedlakovics László üzletét és id. Szedlakovics László fizetését vádlott le nem foglalta; 3. hogy a lefoglalt ingókat át nem helyezte és az árverést későn kérte, végre 4. hogy vádlott a felperesi követelés törlesztésére kezéhez fizetett 39 irtot vádlónak ki nem szolgáltatta.'? Ámde a váltó állítólagos utasítás elleni kitöltése csakis egy tanú vallomása által tátnogattatik, miután pedig ezen tanú vallomása, ki hit alatt eltagadta azt, hogy a vádlónak édes testvére, birói figyelmet egyáltalán nem érdemel, vádló puszta állítása vádlott tagadása ellenében ezen panaszpont begyőzésére a legkisebb támpontot sem nyújtja; hogy pedig vádlott ügyvéd a követelés érvényesítése tekintetében nevezetes késedelmet tanúsított volna, az megczáfoltatik vádlott nyilatkozatához csatolt birói határozatok által, melyekből ellenkezőleg épen az tűnik ki, hogy a vádlott ügyvéd fele követelésének érvényesítésében a lehető leggyorsabban járt el. Vádlottnak a foglalás körüli állítólagos mulasztása iránti panaszpontok a tények által megczáfolvák; mert hogy vádlott ügyvéd az 1874. évi július 11-én foganatosított végrehajtás alkalmával ifj. Szedlakovics László szukrászüzletét le nem foglalhatta, az kitűnik a foglalási jegyzőkünyvből, melynek tanúsága szerint ezen üzlet már Feilhauer Sándornak eladva lévén, a foglalás már csak is a vételár-hátralékra volt vezethető, a melyből külön per utján tényleg 39 frt felperes javára be is folyt; hogy pedig id. Szedlakovics László ellen sikerrel nem foganatosíthatta a vádlott ügyvéd a végrehajtást, az kiderül Gregus Lajos bizonyítványából és vallomásából, a melyekből kitűnik, hogy id. Szedlakovics László egyszerű munkás levén, csak napibért húzott, előleg fejében pedig a Concordia malomnak, mint munkaadónak különben is adósa volt, és hogy foglalás esetén egyszerűen elbocsájtatott volna. A mi az áthelyezés elmulasztása és az árverés késő kérel • mezése iránti panaszpontokat illeti, ezek is alaptalanoknak kizonyultak ; mert vádló egyrészt önmaga beismerte, hogy vádlott ügyvédnek sem az áthelyezésre és az igénybe veendő raktár bérére szükségelt költség összeget, sem pedig — a mi a legfőbb — a házbér követelésre nézve elsőséggel bíró házi ur kielégítésére megkívántatott pénzösszeget át nem adta, sőt ezek kifizetését fel sem ajánlotta, s így önmaga lehetetlenné tette az áthelyezést; másrészt pedig a vádlott nyilatkozatához 8. •/• alatt csatolt birói végzésből kitűnvén, hogy az árverés hivatalból rendeltetett el, az a körüli állítólagos késedelem vádlott terhére egyáltalán nem róható. (Vége köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a! 2-ik ém. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.