Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 2. szám - Visszapillantás a lefolyt évre 2. [r.]

6 több szükségü törvényhozási reformok s feladatok mellőzve lettek és egy oly reform (??) javaslat készitetett, melyre valóban, ez idő szerint — semmi érezhetőbb szükség sem forgott fenn. ( m ini bíróság döntvényei. 1877. decz. 31-ki ülésből. 23 Azon körülmény, hogy valamely tisztviselő fizetése hi telezőinek biztosítására bíróilag lefoglal tátott, azt nem menti fel azon kötelezettség alól, hogy adójának kellő időbeni lefize tését — választói jogosultsága különbeni elvesztésének terhe alatt, — eszközölje, Schmidt József segesvári lakos és városi tanácsok a választói névjegyzékből kihagyatván, az ellen felszólalással élt; melynek Nagy-Küküllő megye központi választmánya helyt nem adott 1877. novemberben 29. sz. a. hozott végzésével, azon okból, minthogy felszólaló adóhátralékát a törvényszabta határidőig le nem fizette — azt april 15-ke helyett april 16-kán teljesítvén. Ez ellen Schmidt József felebbezést adott be, melyben azt vitatja, hogy adó fizetési késedelmének nem 8 az oka, hanem egyfelől a segesvári város és szék tanácsa, mely csak is arról gondoskodott, hogy felebbező hitelezői el égit essenek-ki az ellene intézett végrehajtásnál arról pedig megfeledkezett, minek minden végrehajtás nál elsőnek kellene lenni, t. i. arról hogy a magyar állam számára az adó biztositassék; másfelől a városi adópénztárnok s ellenőr, mert april 15-ke vasárnapra esvén, a kezőkben volt senátori fizetéséből adóját april 15. helyett csak 16-kán bevételezték. Erre megjegyeztetett: mikép a segesvári tanácsnál az adó soha sem vonatott le a tisztviselők fizetéséből; de különben is csak a jövedelmi adó vonathatott volna le. A m. k. Curia a közp. választmány határozatát helybenhagyta ; „mert a becsatolt adókönyvecske tanúsítása szerint felebbező 1876. évben reá kivetett adóját az 1875. évi VI. t. cz. 1-ban megszabott záros határidő után fizette le." „azon körülmény pedig : hogy fizetése hitelezőinek biztosítására biróilag lefoglaltatott, — felebbezőt nem menti fel azon kötelezettségtől, hogy adójának kellő időbeni befizetését — választói jogosultsága különbeni elvesztése terhe alatt eszközölje." (1877. decz. 31. — 198. sz. a.) 24. A választói jogosultság >ellen, teljes vagyontalanság alapján emelt felszólalásnak hely nem adható, — midőn az a B. adó tabellának kivonata által megczáfoltalik. Kabdebo Antal szász-szebesi lakos s kereskedő a választói névjegyzékbe felvétetvén, ez a mint több más lakosok felvétele ellen is Dániel Avran gr. kel. egyház lelkésze felszólalt; mit Nagy-szebenmegye központi választmánya elutasitott; mert nem bizonyittatott azon állítás, hogy Kabdebo csőd alatt állna, s így teljesen vagyontalan lenne ; sőt kimutattatott, mikép jelenleg is nyílt boltja van; tehát az adókönyvek alapján Kabdebo felveendő volt. A görög lelkész ez ellen felebbezett. A m. k. Curia a közp. választmány határozatát indokaiból és annyival inkább helybenhagyta; „mivel felebbező állításai, jelesen mi a Kabdebo teljes vagyontalan>ágát illeti — a B. tabellának hivatalosan beügyelt kivonata által is megczáfolva vannak." (1877. decz. 31. — 199. sz. a.) Semmitöszék teljes tanácsülési dontvénye. A decz. 12 ki plenumban következő kérdés vétetett tanácskozás alá: ,Igényperben az első bírósági végzést felebbezőre nézve kedvezőbre változtató másod birósági végzés ellen van-e helye további felebbező nek.' Erre következő elvi határozat hozatott. „Tekintve, hogy a perrend 295. § sza a további felebbezést kifejezetten egyedül az első birósági végzést helybenhagyó másod birósági végzés ellenében zárja ki ; bármily irányítani változtatás eseteben tehát a további (elebbezés megengedve van;" „tekintve továbbá, hogy a változtatás a helybenhagyással egynlőnek az esetben sem tekinthető, ha az a felebbező előnyére szolgál; még az ily értelemben megváltoztató másod birósági végzés ellen is további felebbezesnek helye van.u A jogeset röviden ez: Herr Józsefné szül. Hu-óvszky Borbála — Wéber József 1-sör. sHerr József 2-odr. alperes e. bizonyos ingók tulajdona iránt a nagy-bányai j b i r ó s á g előtt igény pert tett folyamatba. A jbiróság 1876. marcz. 18. hozott végzésével az ingók tulajdonát felperesnek feltétlenül odaítélte. A kir. tábla alperes felebbezésére 1876. oU. 18. kelt végzésével csak póteskü feltétel alatt állapította meg a tulajdoni igényt. Alperes cz ellen is felebbezett. A legf. ítélőszék 1877. febr. 21.— 1258. sz. a. következő végzést hozott: Tekintve hogy a 2 od birósági végzés a felebbező 1-ső r. alperes részére kedvezőbb, a mennyiben az első biróság végzésében, az ott megjelölt tárgyak felperes részére feltétlenül — a másod biróság végzésében pedig a póteskü letételének feltétele alatt lettek odaitélve: a felebbezés a perr. 295. §. értelmében hivatalból visszautasiltatik. Ez ellen alperes ismét semm. panaszszal élt. A Semmitöszék a neheztelt végzést a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a 2-od birósági ügydöntő végzés e. alperes részéről bejelentett s indokolt felebbezést elfogadandónak kijelentvén, az ügyiratokat további intézkedés végett a legf. Itélöszékhez visszaküldetni rendelte ; „mert a perr. 294 §-szábau felsorolt végzések ellen a perr. 295. § szerint csak akkor nincs helye felebbezésnek, ha a máso l biróság az elsőnek végzését helybenhagyta; minthogy pedig jelen esetben a másod biróság az elsőnek végzését megváltoztatta: első r. alperes ezen végzés ellen, mely mindamellett, hogy az az első bíróságinál reá nézve kedvezőbb, de még is a miatt, hogy felperest keresetével nem feltételenül utasította el, — sérelmes, — a perr. 294. 295, értelmében felebbezésse! élni jogosítva volt — felebbezését ennélfogva a perr. 295. §. alapján hivatalból visszautasítani nem lehetett." (1877. decz. 12. - 22457. sz. a.)