Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 41. szám

164 Felperes sem. panaszt adván be — A Semmitöszék a másod biróság ítéletét meg­semmisítette (297. §. 1. p.) s azt törvényszerű határozat hozatalára utasitotta; „mert midőn a másod bíróság panaszolt ítéletével az első bíróság érdembeli határozatát részben azért változ­tatta meg, és panaszttevó't a díjjegyzéknek I. II. tétele alatti követelésével azon ok miatt utasiiotta el, mivel az ke­resetét eme része tekintetében az 1874. 34. t. cz. 58. §-sa szerint illetéktelen bíróság előtt inditotta, — a perrend szabályai szerint hatásköréhez nem tartozó illetőségi kér­désben jogosulatlanul határozott. „a semmitőszék^pedig jelen esetben az első biróság ítéletét és eljárását illetékességi tekintetből hivatal ból megsemmisítendőnek nem találta." (1878. jan. 10. 27720 sz. a.) Körrendelet a csákovai járásbíróság közjegyzői be­osztása iránt. Az 1874. XXXV. t. cz. 211. 212. §§-aiban nyert felhatalmazás alapján, a kir. közjegyzők számának és székhelyeinek megállapítása tárgyában, 1874. évi deczember 17-éröl 4164. eln. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet kapcsában közhírré tétetik: hogy a működését folyó évi július 1-én megkezdő csákovai kir. járásbíróság területe, a temesvári kir. közjegyzői területhez csatoltatott. Miről a (czim) tudomás végett értesíttetik. Budapest 1878. május 2-án. (12158. sz. a.) Perez el Béla. Körrendelet a hagyatéki illetékesség iránt. Több kir. kiróság az iránt tett kérdést hozzám, hogy az 1877. XX. t. cz. életbelépte folytán, az ezen törvény által birói hatáskörbe utalt egyes teendőkre, s különösen az emiitett törvény 254. s 255. §§-aiban megjelölt intézkedésekre nézve, a kir. járásbíróságok vagy a kir. törvényszékek illetékesek-e ? Ennek folytán értesítem a kir. járásbíróságot vagy a kir. tör­vényszéket, hogy a kir. semmitöszék egy concrét ügyben hozott határozatában kimondotta, miszerint az 1877. XX. t. cz. azon kí­vül, hogy az örökösödési eljárást azon esetben, ha az örökösödési eljárásra hivatottak, vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt áll (243. §.) — a bíróságok hatósági köré­ből elvonta, a hagyatéki bíróságok illetőségét szabályozó eddigi törvényeket nem változtatta meg, sőt a 255 és több más §§-ban, a hagyatéki biróság illetőségét azon esetre is fenntartotta, ha a gyám­hatóság előtt az örökjog vitássá vált — föntartotta a nélkül, hogy a hagyatéki biróság általános kifejezésében foglalt eddigi illetőségi kört csak a járásbíróságokra szorította volna. Abból, hogy a 227. 228. 236. §§-ok kizárólag járásbíróságo­kat említenek, csak az következik, hogy ezen §§. rendeletei kivételt állapítanak meg azon általános illetőségi szabályok alól, melyek a bíróságokra nézve ézvényesek. Mindezen esetekben a járásbíróságok a haláleset fölvételét, leltárt, végrendeletet elfogadni, és a reájok bízott teendőket teljesíteni tartoznak." A kir. semmitőszéknek ezen határozatából folyólag, azon örökhagyók hagyatékára nézve, kiknek utósó rendes lakhelyük oly város volt, melyben a kir. bírósági szervezet életbe léptét megelő­zőleg törvényszók létezett — a birói eljárás, az 1868. LIV.cz. t. 562, és az 1871. XXXI. t. cz. 18. §-a értelmében, a kir. törvény­székek illetőségéhez tartozik. Budapest 1878. april. 1. (9007. sz. a.) Az igazságügyminiszter helyett; az államtitkár. Körrendelet a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyekben hozott határozatok közlése iránt. A kir. belügyminiszteri ur, folyó évi február 18-án 5878. sz. a. hozzám intézett átiratában kimondván, hogy az 1877, évi XX. t. cz. 20. és 113. §§-ai értelmében, a gyámhatóság a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyekben, csak annyiban foly és folyhat be, a mennyiben hivatva van az örökbefogadási jogügyletet az ér­dekelt kiskorúak részéről bírálat alá venni, és kijelenteni, hogy azt a kiskornak részéről jóváhagyhatónak találja-e vagy nem? felhívom a város vagy megye törvényhatóságát, utasítsa a városi vagy megyei árvaszéket, mint gyámhatóságot, hogy a kiskorúakat érdeklő örök­befogadási ügyekben hozandó jogérvényes határozataikat, az 1872. január 30-án 3091. sz. a. kelt bel- és igazságügyminiszteri rende­let X. czikke értelmében, végelhatározás végett, a vezetésem alatti kir. igazságügyminiszteriumhoz felterjeszszék. Budapest 1878. april 14-én. (5652. sz. a.) Az igazságügyminiszter helyett; az államtitkár. Kineveztettek. Popovics Milán újvidéki törvényszéki se­gédtelekkönyvvezető az ó-becsei járásbírósághoz telekkönyvveze­tővé ; S o 1 i o m Miklós kézdi-vásárhelyi törvényszéki joggyakornok ugyanazon törvényszékhez, Eidenmüller Ádám közjegzői je­lölt, a hódsághi járásbírósághoz, Simái János deési törvényszéki joggyakornok a csíkszeredai törvényszékhez aljegyzőkké; S z o­b o sz 1 ay Kálmán gyula-fehérvári lakos a dicső-szeDt-mártoni já­rásbírósághoz, Szántó Miklós győr-szent-mártoni járásbirósági díjnok ugyanezen járásbírósághoz, H ag e n János sepsi járásbiró­sági dijnok ugyanezen járásbírósághoz, G o h n József nagyszebeni törvényszéki joggyakornok ugyanezen törvényszékhez, V e 1 d i n g János szegszárdi törvényszéki dijnok a szegszárdi tvszékhez; Krahm György pancsovai járásbirósági dijnok a perlaszi járásbí­rósághoz, Kozma János sepsi szentgyörgyi járásbirósági dijnok ugyanezen járásbírósághoz, D e u t s c h László budapesti lakos a szeniczi járásbírósághoz, Axmann József igazságügy miniszteri dijnok a nagy-kőrösi járásbírósághoz, végül B o d a György buda­pesti lakos a makói járásbírósághoz, írnokokká. Kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási jog­gal felruházta az igazságügyi miniszter Eitel Henrik Brassóm e­gye felsővidéki, és Schullerus Ede ugyanazon megye alsó vidé­ki járási szolgabiráj át és Jakab Jánost Jeke városi árvaszéki el­nökéi annak területére. Továbbá Baranya megyében: Forray előbb Heiszner Iván pécsi-, Antal Pál siklósi-, M a y e r Béla baranyavári, T rix 1 er Károly szent-lőrinczi-, Radocsay Sán­dor hegyháti- és S e y Lajos mohácsi járási szolgabirákat, Mára­marosmegyében : Báró S t o j k a Gyula tiszavölgyi-, V i n c z e Gyula izavölgyi -, Pogány Sándor taraszi-, Gyenge János fel­sővisói- és P o g á n y Ödön técsői járási szolgabirákat. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom