Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 41. szám
162 fenti okokon kivül azért sem szolgálhattak, mert ezen meghatalmazványok egészen szabálytalanul készíttettek akkép, hogy a név aláírások a meghatalmazás szövege elé tétettek — azok tehát az utánuk következő, törlések javítások folytán különben is aggályos szövegre nézve bizonyító erővel nem bírnak; s azonkívül a bevezető szöveg szerint az aláírások nem haszonbérre adtak meghatalmazást, hanem aziránt nyilatkoztak, hogy a szó'ló'kct továbra is birni kívánják 5 mely átalános kifejezés az előbbi jogviszony megváltoztatására czéloz; s az aláírók nevei után irt meghatalmazás szövege éppen a lényeges részben van kiigazítva. „De többi okirataik sem fogadhatók el bizonyítékul. Mert jóllehet az J. szerződés valódisága Pap J. tisztartón kivül Vágó Ferenez által is erősíttetik — az az abban felhívott de alperesileg tagadott meghatalmazásuk felmutatása s valódiságuk bizonyítása nélkül alperesekre kötelezőnek nem tartathatik. — Az I8li0 évi K. a. szerződés valódiságára s a meghatalmazásra semmi bizonyíték sem szolgáltatott; ugy az 1864—18(37 évi L. alatti szerződésre nézve sem — mert Jakab Sándor tanú saját vallomása szerint is itt érdekelt. (Vége köv.) Váltójogi esetek. Bizonyos valló, jótállás mellett felvett váltókölcsönért biztosítékit l adatván a jótállónak, a váltókölcsön azonban más ulon kiegyenlittelvén, a feltétel megszűntével a jogalap is megszűnt a biztosítékul adott váltó érvényesítésére. Balog Károly kassai lakos — Balogh József esztergomi lakos e. Komáromitszék mint váltóbiróság előtt 320 for. iránt pert inditott. A tsz ék 1877. dec. 29. kelt ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kivül helyezvén, — felperest keresetével elutasította, s 18 for. perköltség fizetésére kötelezte; következő indokból: „Jóllehet sommás váltó keresethez A. alatt eredetben csatolt váltó minden kellékekkel el van látva, s igy az a váltó eljárás 18 §-a szerinti fizetési eljárásnak alapul szolgálhat; mivel azonban Balog Károly felperes beismeri, hogy alperes Balog József a peres A. alatti váltót biztosítékul adta át felperes Balog Károlynak s hogy azon hasonló összegről szóllójváltót, melynek fedezésére az A. alatti váltó adatott, Sehrank Salamontól a peres felek közös édes anyja beváltotta; tekintve, hogy a peres félek közt annyiban van vitatkozásaikban eltérés, hogy felperes Balogh Károly azt állítja, fmikép édes anyjuk a Sehrank Salamon féle váltót kötelezvénnyel beváltotta ugyan, de a kötelezvényt ismét neki felperes Balog Károlynak kellett átvenni és kifizetni; ellenben Balogh József még azt is mondja, hogy felperes Balogh Károly az alperes Balog Józsefet is illetett közös édes atyai örökséget átvévén, akkor kötelezte magát a terhek viselésére s azokkal az édes anyai Sehrank Salamon féle tartozásának átvételére is; — s miután kifogással éltBalogh Józsefáltal hivatkozott Barczi Adolf tanú is ilyformán bizonyít, kétségtelen hogy felperes kötelezettsége, melyre nézve a peres A. alatti váltó biztosítás végett elfogadtatott s felperesnek átadatott, s amelynek érvénye feltételhez köttetvén, a feltétel be nem teljesedett; minélfogva az A. alatti váltóra nézve felperes beismerése folytán nem az okirat és tartalma lett irányadó, hanem a kölcsönös jogi cselekmények létesülése, melyek a'apján mint fent ítélni s felperest az okozott költségek viselésére a pert 251 §-a értelmében mint pervesztettet marasztalni kellett. A b pesti kir. tábla 1878 febr. 11. 451 sz. a az első bírósági ítéletet megváltoztatta, s alperest a keresetben elmarasztalta azou esetre, ha felperes a főesküt leteszi arra: „hogy alperesnek Sehrank Salamon irányában fenállott 320 frt váltótartozását ő fel peres sajátjából alperes helyett kifizette* — következő indokból: „Peres felek előadásából kétségtelen, hogy alperes a törvényes kellékekkel ellátott 320 frtos kereseti váltót felperesnek csak fedezetül s oly czélból adta át, hogy ezáltal felperes azon jótállás tekintetében, melyet alperesért Sehrank Salamonnál 32') frt erejéig elválalt— biztosítva legyen. — A kereseti váló ezen rendeltetésénél fogva tehát jelen perben elbírálás tárgyát c^ak az képezi: ha váljon azon feltétel melytől a kereseti váltónak perutjáni érvényesithetése a felek által függővé tétetett — bekövetkezett - e ? azaz hogy alperesnek Sehrank Salamon irányában fenállott tartozását felperes fizttte-e ki vagy nem? „Tekintve már, hogy alperes felperesnek e részbeni állításával ellenkező ama kifogására nézve, hogy alperesnek Sehrank S. irányábani tartozását peres felek közös anya és nem a felperes egyenlítette ki, a persorán kihallgatott Harczi A. határozatlan vallomásával oly rész bizonyítékot, melynek kiegészítésére alperesnek póteskü ítéltethetnék,elő nem állított; és hogy felperes azon körülményre nézve mikép a Sehrank féle követelést ő — felperes — fizette ki, az alperesileg ajánlott íőeskü általi bizonyításba beleegyezett, illetve a kínált főesküt elfogadta — ennélfogva stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróságit hhagyta; „mert felperes beismerte, hogy a kereseti váltót csak biztosítékul kapta azon 320 frtért, melyet az ő jótállása mellett alperes váltóra Sehrank Salamontól kölcsönvett; — beismerte továbbá azt is, hogy a peres felek közös anya a Sehrank féle váltó kifizetését magára válalván, a helyett kötelezvényt adott Schranknak. Ha tehát felperes csakugyan maga elégítette is ki Schrankot, — már nem alperes tartozását hanem a kötelezvényt, illetőleg anyja tartozását törlesztette; minek folytán azon feltétel, melyhez a kereseti váltó érvényesithetése kötve volt, nem állott be." (1878 május 21. — 2Ü2 sz. a) A váltó adós által kibocsátó ellenében használt érték meg nem kapásának kifogása bírói figyelembe nem vehető, ha sem azt hogy értéket egyátalán, és hogy mily értéket keltett volna a váltóra kapnia, sem azt hogy ezen értéket meg nem kapta légyen — nem igazolta. Böhm Lázár szécsényi lakos — Drexler József budaörsi lakos e. 40 f. váltó tartozás fizetésére a bpesti váltó tszék előtt sommás .keresetet támasztott. A váltó tszék 1877 dec. 31. — 107778 Bz. ítéletével alperest mint elfogadót a keresetben, kamataiban s 10 frt perköltségben marasztalta. „mert alperes azon kifogása, hogy az óvás felvételének elmulasztása miatt felperes kereseti joga elenyészett, nem vétethetett tekintetbe, mivel a kereseti váltón telepes megnevezve nem levén, a V. T. 44 §. szerint óvásfelvétel