Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 40. szám
15!) sz. a. kelt végzésével illetőségét megállapitotta; tekintve hogy alperes bej. kereskedő s a kereseti adásvevési ügylet a ker. törv. 258. §. 1. p. alapján alperest illetőleg is kereskedelmi ügyletet képez; tekintve hogy a ker. tör. 313. §. szerint érvényes L. alatti adásvevési szerződés Bpesten jött létre, s hogy a szerződés teljesítése (melyet alperes részéről a vételár megfizetése képez) iránti perek azon biróság előtt is indíthatók (perr. 35. §.) melynek területén a szerződés létrejött. Alperes semm. panaszt adott be. A Sem mi tő szék azt elvetette; „mert a Bpesten kelt L. alatti levél szerződési természetének tagadása alaptalan, ugy az e. bír. végzésben felhozott helyes okból, mint azért, mivel az abban foglalt vételi ajánlatot felperes tettleg is elfogadta az által hogy annak értelmében kétségbe nem vontán szállításokat eszközölt ;" „mert ugyanazon szerződés tartalmához képest kétségtelen továbbá az is, hogy a kérdésbeni áruátadás helyéül Bpest és Kőbánya köttetett ki, — London pedig csak rendeltetési helyként jelentkezik;" „mert szintén azon szerződés tartalma, valamint a ker. törv. 324. §. szerint is a vételár az eladónál volt fizetendő;" „s mert ezekből következőleg merőben helytelen azon érvelés, hogy felperesnek egy oly jogügyletből, mely hazája területén jött létre s volt teljesítendő, felmerült jden keresete a londoni biróság illetőségéhez tartoznék;" „a ker. törv. 315. s 324. §§. s az ezekkel egybe függő perr. 30. s35. §§-nál fogva kétely nem merülhetett volna fel a bpesti tszék helyi illetősége iránt — csak a szegedi tszékkel szemben ; miután felperes lakása s telepe ennek hatósága területén létezik. — Ez irányban azonban alperes határozott kifogással nem élt s a szegedi tszék illetőségét igénybe nem vette." (1878. május 15. — 0808. sz. a.) Hívalalbóli semmiséget képez, ha a biróság a kiskorú, tehát önképviseletre jogosulatlan fellépése folytán hoz az ügy érdeme felett ítéletet. Neuhaus Móricz — Mandel József e. sertés vásárlási ügyletből származó 3000 frt fizetésére 1877. nov. 13. a bpesti keres k. tszék előtt kereskedelmi pert indított. A keresk. tszék 1878. febr. 18. — 14070. sz. a. ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította s 51 frt 80 kr. perköltség marasztalta; azon indokolással: mert a felmulatott közjegyzői okiratok szerint felperes saját beismeréseként még kiskorú, s nem kereskedő; és mert a kereseti ügylet érvényességéhez annak írásba foglalása köttetett ki. A k i r. t á b 1 a, hová az ügy felebbeztetett, — a 297. §. 14. p. s 304. §. alapján hivatalból felterjesztette. A Semmitőszék a tszék ítéletét (297. §. 1. s 14. p.) hivatalból megsemmisítette; ^ „mert felperes a közjegyzői okiratban foglalt beismerése szerint kiskorú; azt pedig hogy önálló kereskedő volna, a per során mivel sem igazolta; a tszék tehát semmiséget követett el azáltal, hogy a perr. 11. §-nak szabványát mellőzve, oly szabálytalan Ítéletet hozott, mely felső bíróságilag meg nem vizsgálható; miután az önképviseletre jogosulatlan felperes fellépése folytán, az ügy érdemében ítélni nem lehet; a képviseleti jogosultság kérdése pedig a perr. 246. §. szerint ítélet tárgyát nem képezheti." (1878. május 15. — 9925. sz. a.) Valamely regálé kibérlésére vonatkozó szerződés kereskedelmi ügyletet nem képez, habár kereskedők közt jön is létre. Páhány János makói bej. kereskedő — A belesz Hermán szintén makói bej. kereskedőé. 1877. okt. 25. a szegedi tszék mint keresk. bírósághoz 1000 frt fizetésére keresetet adott be; mert alperes A. szerint ezen összeg fizetésére kötelezte magát, ha a makói regálé bérlet 6 évre ismét az ő kezei közt marad, illetve ebbeli ajánlata elfogadtatni fog; mi meg is történt. — Az A. alatti okirat egyszerű levél felpereshez intézve, melyben kötelezi magát alperes, hogy a fent jelölt esetben, illetőleg feltétel teljesültével neki 1,00 ftot fizetend. A szegedi tszék keresk. illetőségét, meg nem állapította (1877. decz. 6. — 2326 1. sz. a.) mert abból, hogy a fehk bej. kereskedők, az ügylet kereskedelmi természete nem folyik; mert a keresk. elj. rend. 6. §. 9. pontja itt nem alkalmazható, miután az A. okirat kereskedelmi utalványt, vagy kötelező jegyet nem képez; — s mert a ker. tör. 261. §. szerint a keresktdők szerződései s kötelezvényei keresk. üzlet természetével csak akkor bírnak, ha annak ellenkezője az okmányból ki nem tűnik; az A. kötelező levél azonban a keres, üzlet körén kívül eső okmányt képez." Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az A. nyilatkozatban alperes arra kötelezvén magát, hogy az esetben, ha a makói regálék kibérlése iránt az ő ajánlata elfogadtatik, leiperesnek 1600 ftot fizetend; ez által a felek közt oly ügylet, mely a ker. törv. II. R. 1-ső fejezete szerint kereskedelmi lenne, — nem létesült; azon nyilatkozat hatálya a polg. köztörvények szerint levén megbírálandó;" „mert a kérdéses nyilatkozat keres utalványt sem képez, miután az nem bir. a ker. tör. 291. §-ban előirt kellékekkel, — nem levén abban sem utalványos, sem utalványozott nevezve, — a fizetés is a feltétel bekövetkezésének esetére igértetvén." (1878. május 15. — 8858. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. Az özvegy, mint elhalt férje hagyatékának kezelője az örökhagyó jogainak perrel szorgalmazhalására jogosítva nincsen. Ozv. ChalupkaVenczelné ugy is mint elhalt férje hagyatékának kezelője — Vagyojnfi Ede e. 1322 frt fizetésére 1877. febr.28.a b.-gyarmati tszék előtt pert indított. A tszék 1877. május 1. megtartotta a tárgyalást s befejeztével 1877. aug. 30-kán — 4181. sz. a. végzéssel kifogásolt birói illetőségét megállapitotta, a perr. 35. s 42. §§. alapján. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a b.-gyarmati tszék végzését megsemmisítette hivatalból az előző eljárással együtt (297. §. 1. p.); „mert felperes keresetét ugy is mint néhai férje hagyatékának kezelője indította; a hagyatéki kezelő pedig az örökhagyhagyó jogainak perrel szorgalmazhatá40*