Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 39. szám - A "Haza-Tisza"-féle jogeset. 2. r.

155 levél bírt e állítólagos tartalmával alperesnek történt kézbesítése idején, avagy abban alperesnek 800 írt kézbesittetett." A kir. tábla 1877. decz. 27. — 5926. sz. a. az első birós. ítéletet megváltoztatta s alperest a keresetben elmarasztalta az esetre, ha főesküt tesz felperes arra : „hogy alperes a hozzá intézett, de elveszett levélben őt arról értesítette, hogy a kérdéses levél átvételekor annak boritékán sérülés volt." Ha pedig le nem tenné, — ellenben alperes czég Herzl Tivadar beltag személyében leteszi a főesküt az iránt: „hogy a felperes által alperes czéghez cziinzetren, a C. posta vevény tanúsága szerint állítólag 950 frt tartalommal 1876. sept. hóban 36 gram sulylyal feladott levélben nem 950 hanem csak 800 ftot vett át" — ez esetben felperes elutasittatik. Indokok: „A keresk. ministeriumnak a pénzküldemények postán való szállítása s a posta intézetnek szavatolása tárgyában 1868. decz. 1. kelt rendelete szerint, a posta intézet felelősége és szavatolása a lepecsételve feladott, vagy is „állítólagos" érték tartalooi hiányára kiterjed azou eset kivételével ha az illető levél, a boríték s pecsétek látható megsértése nélkül lett a czimzettnek kézbesítve. — E rendeletből önkényt folyik, hogy a czimzett a hozzá intézett pénzes levelet, ha annak boritékán vagy pecsétjein látható sérülés létezik, át nem veheti a nélkül, hogy a sérülés s az állítólagos érték tartalomnak netaláni hiánya, a posta intézet közegének íelenlétében s elismerése mellett meg ne állapitassék ; mert ha a czimzett ellenkezőleg jár el, ugy a feladót megfosztván azon jogától, hogy az irányában felelőséggel és szavatossággal tartozó posta intézettől a hiányzó érték megtérítését követelhesse, — ezen eljárásából származható kárt tehát önmaga viselni, esetleg azt a feladónak megtéríteni tartozik." „Minthogy pedig az alperes által visszakínált főcskü letételével bizonyitva leend azon döntő körülmény: hogy alperes a felpereshez intézett, de elveszett levelében határozottan beismerte, hogy a hozzá 950 frt állítólagos értékkel czirnezve küldött levelet megsérült állapotban vette át — a felelőséget és szavatosságot megtagadó posta intézet D. a hivatalos értesítésével pedig igazolva van az is, hogy alperes ezen levelet feltétlenül átvette a nélkül, hogy az ily esetben a hiányzó érték tartalom iránt felelőség és szavatossággal tartozó posta közegének jelenlétében s elismerésével a sérülést s érték hiányt megállapította volna." „Mindezeknél fogva az állítólag hiányzó, de feladó felperes által épen alperes eljárása folytán a postától nem követelhető 150 frt kár viselésére, — illetőleg miután ezen összeget a felperestől a megrendelt áruk elküldésekor utánvét utján beszedte, a 150 frt megtérítésére kötelezni kellett stb. Ha pedig felperes le nem tenné a főesküt s így nem bizonyitatnék, hogy alperes az állítólag 950ftal terhelt levelet sérült állapotban vette át, ez esetben is alperes marasztalása, vagy felperes elutasítása, az alperesnek odaítélt főeskütől volt feltételezendő; mert ez esetben felperest terhelvén a kötelesség bizonyítani azt, hogy alperes a sértetlen állapotban kezéhez jutott levélben nem 800 hanem 950 ftot vett át, — az ez irányban felperesileg kínált eskü alperes által elfogadtatott." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét az abban felhozott indokokból helyben hagyta. (1878. mart. 28. — 197. sz. a.) Seinmitöszcki döntvények. A végrehajtási foglalás ingatlanokra, a végrehajtási zálogjog bekebelezése s nem annak előjegyzése állal történik ; és a végrehajtási eljárás folyamában az előjegyzés igazolása nem is eszközölhető. Gróf Pálffy Mór mint Pálffy József gondnoka — Dankó Mihály e. 10 frt 90 kr. erejéig folyamatba tett végrehajtási ügyében, a végr. zálogjog előjegyzésének igazolása végett felperes a nyitrai tszék mint telekk. hatósághoz kérvényt adott be. A nyitrai tszék 1877. nov. 30. — 6851. sz. a. kelt végzésével azt megtagadta; mert eltekintve attól, hogy felperesileg Dankó M. nagykorúsága nem igazoltatott; a nyert előjegyzés a telekk. rendt. 95. §. szerint csupán Dankó M. nagykorúságának igazolása mellett, ugyannak nyilatkozata vagy per utján hozott jegerejü határozat alapján — mondható ki igazoltnak. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a tszéknek 1876. decz. 15. — 11362. sz. végzését, az annak alapján foganatositott végrehajtási eljárással, s a jelenleg megtámadott 6351. sz. végzésével együtt hivatalból megsemmisítette (297, §. 1. p.); „tekintve hogy ingatlanokra a végreh. foglalás a perr. 359. §. szerint a végreh. zálogjog bekebelezése által történik, s ebből folyólag a telekk hatóság teendője ezen irányban egyedül a bekebelezés elrendelésére, vagy netán fenforgó telekk. akadályok esetében a bekebelezés megtagadására szoritkozik; s eszerint a végreh. zálogjog előjegyzésének helye nincs, — a mint egyébbként is előjegyzések igazolása a végrehajtási eljárás folyamában nem is eszközölhető." (1878. april 4. — 2758. sz. a.) As árverés elrendelése iránti kérvény meg nem tagadható azért, mert azon ingatlan, melyre kérvényező végrehajtási joga bekebelezve van, már előbb más hitelező részére árverésnek kitéve volt. Bauman József — Helfenstein Máté s neje e. 700 frt marasztalási összeg erejég árverés elrendeléseért folyamodott. A tszék 1878. febr. 18. — 195 5. sz. végzésével azt elutasította, mert az elárvereztetni kért ingatlanra 1099. sz. a. már előbb a hazai e. takarékpénztár nyert árverési határidőket melyek a perr. 437. §. értelmében jelen kérvényre ki nem terjeszthetők. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisít tette (297. §. 1. p.); „mert a mennyiben azon alperesi ingatlan, melyre jelenlegi felperes végrehajtási zálogjoga is bekebeleztetett — ezen árverési kérvény benyújtása előtt már más hitelező részére árverésnek kitéve volt, az utóbbi kérvényező kérelmére nem megtagadni, hanem ujabb árverési határidők kitűzése s külön hirdetmény kibocsátása nélkül, az elrendelt árverést ennek követelésére is kiterjeszteni, már azért is kellett volna, hogy ha az előbbi hitelező árverési jogát nem érvényesítené, panaszló az árverést maga részére eszközöltethesse." (1878. matius 27. — 5064. sz. a.) 3á*