Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 35. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 4. r.

139 „mert alperesnek a kereseti követelés e. intézett kifogását alaposnak elismerni kellett; mert alperes 2. sz. Ítélettel igazolta, hogy Fluck K. kártérítési kötelezettsége alperes e. 90,000 fton felüli összegig biróilag megállapittatott, — 3. sz. alatti végzéssel pedig azt, hogy az engedményes felperes jogelődje az engedményező Hartig Gyula a fenyitő vizsgálatnál biróság előtt beismerte, hogy Fluck Károlynak 4000 ftal adósa; végül bizonyos tény az mikép a C. eugedinény sokkal később keletkezett, mint alperesnek Fluck elleni követelési joga — és illetőleg ez alapon — Fluck K. jogán — Hartig Gyula elleni 4000 frt követelési joga." „Ezek után tekintve, hogy az adós mind azon kifogásokat, melyekkel az engedményező hitelező ellenében élhet, az engedményes ellen is felhasználhatja; továbbá hogy az engedményezett adós az engedményező hitelező ellenében az engedményezéskor már létező viszonkövetelését tartozásába jogszerűen beszámíthatja; végül hogy felperes nemis állítja, mikép Hartig Gyula a kérdéses 4000 frt tartozását akár alperesnek, akár helyette másnak megfizette volna: kitűnik, hogy alperes megtartási joga igazolt jogos alapon nyugszik. „Hogy a C. engedmény s azon körülmény, mikép a Fluck, illetve Hartig Gyula elleni alperesi követelési jog még polgári perutoa biróilag érvényesítve nincs, — menynyiben szolgál azon érvényesítés akadályául, — ennek elbírálása jelen per keretébe, hol csak arról van szó: köteles-e alperes a letett részvényeket kiadni? — nem tartozhatik." A kir. tábla 1877. decz. 12.— 5631. sz. a. megváltoztatván a tszék Ítéletét, alperest a két bankrészvény kiadására, vagy tőzsdei értékének — a részvényekhez tartozó szelvények felperes általi visszaadása mellett teendő fizetésére kötelezte. Indokok: „Alperesnek a C. engedmény e. kifogásait mellőzni kellett, mert annak valódisága nem tagadtatott; továbbá mert a szelvények felperes birtokában létezvén, jelen per tárgyát nem képezik; mert végre alperesnek különben is jogában áll az engedményes e mind azon kifogásokkal élni, melyeket az engedményező e. érvényesíthet." „Alperes viszonkeresetet nem támasztván, jelen per tárgyát csak azon kérdés képezi: váljon alperes a kérdéses részvényekre bir-e megtartási joggal ?" „Alperes e részben beismeri, hogy Hartig Gyula ellen azon szolgálati viszonyból kifolyólag, melynek folytán a részvények letéteméuyezése történt, — követelése nincs; s megtartási jogát csak is Fluck Károly elleni követelésére állapítja." „Minthogy azonban megtartási jogot csak oly tárgyakra lehet gyakorolni, melyek magának az adósnak tulajdonát képezik, — Hartig Gynla pedig alperesnek jelenleg nem adósa, s csak akkor leend azzá, ha Fluck Károlynak, Hartig Gyula elleni követelése alperes által biróilag lefoglaltatni, s reá átruháztatni fog: alperes megtartási jogát elismerni nem lehetett s alperest marasztalni kellett." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hagyta helyben indokainál fogva." (1878. mart. 19. — 149. sz. a.) Sennnitöszéki döntvények. Az eredetiek közlése végett, a törvényes határidőn belől beadott kérvény, az illető perirat beadására nézve halasztó hatálylyal bir mindaddig, mig az eredetiek köztesére kilüzölt tárgyalás meg nem tartatott. A peres fél törvényes időben kérelmezvén a felmutatott okiratok eredetijének közlését — ezen kérvény a biróság által azonnal soron kivül elintézendő, és a per csomóhoz csatolandó. Wertheimerné szül. Sonnenthal Emma bécsi lakos — Eisenberger D. anarcsi lakos e. 1877. jun. 5. a bpesti tszék előtt 2000 frt fizetésére pert indított. A tszék 1877. nov. 13. — 44625. sz. a. ítéletével felperest elutasította s 50 frt perköltségben marasztalta — mert felperes válasziratát nem adta be s igy az elleniratban felhozott ténykörülmények bebizonyitottaknak voltak veendők. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék ítéletét megsemmisítette (297. §. 1. p.) s utasította, hogy a periratokat a pertárba tétesse, s a válaszirat beadására ujabb határnapot tűzzön ki; „mert a válaszirat beadására okt. 13-ka levén kitűzve felperes okt. 5-kén — tehát a perr. 184. §-ban kitűzött határidőn belől folyamodott az eilenirat mellett felmutatott okiratok eredetijeinek közlése végett." „Ezen kérvényt az első biróság tartozott volna az ügyv. szab. 126. §. c. phoz képest azonnal soron kivül elintézni, s annak a percsomóhoz tételét elrendelni, hogy a perfelvételi jkönyvben annak beadása még a válasz beadására kitűzött határnap lejárta előtt kitüntethető legyen s az ügy itélet alá terjesztésének eleje vétessék." „Az 1-ső bírósága kérvényt okt. 10.elintézte ugyan, — az azonban a pertárba csak az ügynek itélet alá terjesztése után érkezett." „Ezen szabályellenes eljárás maga után vonta azt, hogy alperes az ügyet okt. 14-kén a válaszirat be nem adása miatt itélet alá terjesztette s az 1-ső biróság ítéletet hozott: „Minthogy azonban az eredetiek közlése végett a törvényes határidőn belől beadott kérvény azon periratra nézve, melynek határideje alatt az beadatott, a perr. 184. §. végbekezdéséből kitünőleg, mindaddig, mig az eredetiek közlésére kitűzött tárgyalás meg nem tartatott, mi ielen esetben nov. 5-kén történt — halasztó hatálylyal bir, s igy felperes okt. 13-kán a válasziratra nézve mulasztásban nem foroghatott; ezeknél fogva a tszék időelőtt hozott ítéletét megsemmisíteni kellet." (1878. febr. 26. — 27230. sz. a.) Az első biróság elutasító Ítéletének „ezúttal" való kifejezése, nem idöelöttiséget, hanem csak azt jelentvén, miszerint a perben bizonyított tényállás mellett felperes keresetének helyt adni nem lehetett, — azon ítélet az ügyérdemében hozottnak tekinthető, s az a felebbvileli biróság által érdemileg felülvizsgálható. Mercider József— Weiss Jakab e. 875 frt vételár visszafizetése iránt pert inditván — az első biróság felperest keresetével ,ezuttal' utasította el, az ügyet érdemileg elbirálhatónak nem találván, miután Pfeiffer Károly perbe nem vonatott. A kir. tábla azonban érdemileg is vizsgálat alá vette, s ítéletet hozott benne. A legf. ítélőszék fentebbi eljárásban hivatalból észlelendő semmiséget látott fenforogni, miután az ügyérdemben első bírósági itélet nem is létezik. 35*