Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 33. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évrőli jelentése. 2. r.

131 részére kötelezett jutalmazást per utján is érvényesíteni jogositva van." „Felperesnek azonban nem az általa követelt 3440 frt hanem csak 160 frt s 98 krt lehetett megítélni azért:" „mert felperesnek az A. jutalmazási szerződés 2-ik pontjának félremagyarázhatlan szavai szerint világosan csak: a csődtől mentesített, alperesre háromlandó vagyon értéke után van felperes részére 10°/0 kötelezve. — Miután felperes a szerződés eme pontjában meghatározott értéket előadni vonakodott, s jutalmi dijának megállapítását azon vagyon éttékéből követelte, melyet alperes a felperesi B. s C. alattiak szerint is árverésen — s felperes beismerése szerint felkölcsönzött pénzen szerzett, s mely részben alperes anyai örökségét képezi, — felperest keresetével elutasítani kellett volna, — ha alperes önkényt fel nem fedezi azon értéket, mely a csődtömegből részére mentesittetett. — Alperes azonban a tárgyalási jkönyv 10-ik lapján ezen értéket 51499 frt 84 krban világosan beismerte, mire felperes a tárgyalási jkönyv 14 lapjának utolsó soraiban kijelentette, hogy az alperesi kiszámítás vitatásába nem bocsátkozik; ennélfogva .felperes jutalmi dijának megállapítására alapul, alperes beismerését kellett elfogadni; és mivel alperes 12318. sz. felebbezésében, a csődtömegtől mentesitett értéket helyesebb számítással 51609 frt 84 krban maga beismeri — felperes jutalmazási dija 5160 frt 98 krban volt megállipitandó; — minthogy pedig felperes világosan elismeri, hogy erre részletfizetésképen már 5000 ftot kapott, — alperest csak is a hátralékban maradt 160 frt 98 krban lehetett marasztalni ; s miután felperes keresetének legnagyobb részével elutasíttatott, a perköltségeket kölcsönösen megkellett szüntetni." „Felperes által az A. szerződés határozott értelme ellen kínált főeskü — és alperes vagyon értékének meghatározására felajánlott becslő eskünek helyt adni nem lehetett; mert hogy mily érték szolgál felperes jutalmazásának alapjául, azt az A szerződés világosan meghatározza; — az pedig, mily értékkel bir alperes szerzett vagyona, felperes keresetének megitélésére befolyással nem bir, miután nem ettől, hanem a csődmentesitett értéktől jár felperesnek jutalmi dij s ez máskép is felderittetett." (1878. mart. 19. — 800. sz. a.) Semmi t ősz < ki döntvények. Az idegen helyen létező activ követelések lefoglalása esetében is, a foglalás a végrehajtás alá került fél lakhelyén foganatosítandó, és a követelések helyi bíróságának foganatosítás végeili megkeresése nem szükségeltetik. Fried Adolf, elmebeteg Sinai Menyhért gondnoka — Szentiványi Sándor székelyhídi lakos e. 1480 frt erejéig a bpestíIV. ker. jbirósághoz véghajtásért folyamodott s azt alperes össes ingóságaira s különösen a Nváradon létező gyógyszertárából keletkezett vételári s más activ követeléseire is kérte vezetetni. A jbiróság 1877. nov. 14. kelt végzésével azt elrendelte és foganatosítására mind a n agy-vár ad i, minda a széhelyhidijbíróságot megkereste, minek folytán az nov. 20. foganatosíttatott. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azon végzést, a n.-váradi jbiróság megkeresése tekintetéből, az ott foganatosított eljárással együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert alperes a végreh. kérvény kitétele szerint székelyhídi lakos; hogy tehát a perr. 360. §. szerinti eljárás megtartathassák, a perbíróság egyedül a székelyhídi jbiróságot, tartozott volna megkeresni, s az hogy végrehajtás alá került félnek azon követeléseivel, melyekre végrehajtató azt vezetetni czélozta, — n.-váradi lakosok tartoznak, — nem szolgálhatott törvényes indokul arra, hogy a n.-váradi jbiróság is megkerestessék; mert a követelések lefoglalása esetében is a perr. 360. §-hoz képest és pedig annál inkább a végrehajtás alá került fél lakhelyén kell a végrehajtást foganatosítani, mivel a perr. 391. §. s az abban idézett 382. s 383. §§. szerint kétséget nem szenvedhet, hogy ily esetben nem elegendő a marasztalt fél adósát a lefoglalásról értesiteni, hanem a marasztalt fél követeléseiről szóló adóslevelet is le kell foglalni, vagy ha adóslevél nem létezik, a követelés minősége s m-nayisége iránt a végrehajtás alá került féltől kell felvilágosítást kérni; s jeleu esetben egyik sem történt meg; holott mindez annál inkább szükséges lett volna, mert a marasztalt fél adósának tiltakozása szerint a lefoglalt követelésről okirat létezik, és mivel a most lefoglalt követelés ugyanezen végrehajtató fél javára egy más követelésének biztosítása végett már lefoglaltatván, — kétséges, hogy végrehajtás alá került félnek ezen követelése még fenáll-e." (1878. febr. 26. — 27642. a. sz.) A felebbviteli bíróság állal, elnézésből csupán egyik fél felebbezése alapján felülvizsgált ügyben hozott ítélet, alsó bírósági kiadványozása be nem szüntethető, miután az ott az iktató könyvbe már bevezettetett. Bebigy a Éva — Bebigya Damaskine. örökösödési perében a tszék ítélete felebbeztetvéu — a kir. tábla elnézésből alperes felebbbezésének mellőzésével, az ügyet csak felperes felebbezése folytán felülvizsgálta. A tszék, midőn a periratok leérkeztek, a tévedést észrevevéu, kiadmányozás előtt azokat a táblához visszaküldötte, utóbbi pedig azokat a semmitőszék elébe terjesztette. A Semmitőszék oly értesítéssel küldötte vissza a táblához; „hogy a kir. tábla által hozott ítélet kiadmányozásának beszüntetése nem rendelhető el, azért, mivel ugyan az, az e. f. tszék iktatói jkönyvóbe már bevezetve levén: ennélfogva kiadványoztatásához az érdekelt felek megtaga lhatlan jogot nyertek." (1878. febr. 19. — 27878. sz. a.) Oly végzések ellen, melyekkel a kielégítési elsőbbség döntetik el, felebbezésnek van helye. Kovács Lajos és Fischer Mór felperesek — Zsolcza István e. végrehajtást eszközöltetvén, s az árverés is megtartatván, a margitai jbiróság az eladott ingóságokból befolyt 168 frt 50 kr. vételár felosztása iránt 1876. okt. 17-kén végzéslleg intézkedett. — Ez ellen Fischer Mór felebbezett. A kir. tábla ezen felebbezést hivatalból visszautasította; mert azon végzés a perr. 294. §-szában felsoroltak közzé nem tartozván, az ellen felebbezésnek helye nincsen (1877. apr. 23. — 2118J. sz. a. refer. Szásay László.) A kir. tábla ezen végzése e. Fischer Mór semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a kir. tábla végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azt a felebbezés érdemleges elintézésére utasította: 33*