Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 32. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évrőli jelentése. 1. r.

127 azon alapon, mert A. hivatalos kimutatás szerint alperes a fővárostól 57 • öl dunaparti telket birt haszonbérben évenkénti 114 írt bér fizetéssel 1864. évtől 1875-ig, s an­nak fejében a kereseti összeggel hátralékban maradt. Alperes kifogásolta a keresk. illetőséget. A bpesti keresk. tszék azt megállapította (1878. mart. 8. — 16541. sz. a.) mert alperes bejegyzett kereskedő; mert a kereset alapját képező bérleti ügylet alperes keresk. üzlete folytatásához tartozónak vélelme­zendő, az ellenkezőt ezen vélelemmel s felperes tagadásá­val szemben alperes mivel sem bizonyitván; és mert a kereskedőknek üzletük folytatásához tartozó ügyletei ke­resk. ügyleteknek tartandók; végre mert a keresk. tör­vénynek a kereskedelem érdekében szigorúan értelme­zendő 262. §-sza oly szerződésekre terjesztethetik ki, melyek közvetlenül az ingatlanok állagát s nem azok bi­zonyos idő tartamú, s kereskedelmi czélra bérbe vett használhatását érdeklik. Alperes se mm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset alapjául szolgáló bérleti ügylet, az alperes mint bejegyzett kereskedő üzlete folytatásához tartozónak vélelmezendő (ker. t. 260. 261. §§.) — a ker. törv. 262. §-nak rendelete pedig csak az ingatlanok álla­gára s nem azoknak bizonyos kereskedelmi czélra, s idő­szaki használatára vonatkozik." (1878. april 16. — 6945. sz. a.) Alperes ellen, megidéztetése után, a csőd kimondatván, a későbbre kitűzött s megtartott tárgyalás jegyzökönyvének el­intézésénél nem lehet marasztaló Íteletet hozni, hanem a csődtö­meg képviselőjének beidéztetése rendelendő el. Hofman József bpesti füszer-kereskedő K. Fögler pécsi füszer-kereskedő e. 1877. decz. 3. a bpesti váltó mint keresk. tszék előtt 315 frt iránt pert inditott, — melyben — a kézbesités decz. 6­kán eszközöltetvén — a tárgyalás 1878. évi jan. 10-kére tüzetett ki, előbb decz. 4-kéna biztosítás foganatosítta­tott. Időközben — decz. 8-kán alperes e. a pécsi tszék által csőd mondatott ki — s ez a hivatalos lapban közzé is tétetett. Ennek folytán a tárgyalásra nem is jelent meg. — Ennek alapján a tszék által f. óv jan. 14. — 2631. sz. Ítélettel elmarasztaltatott (perr. 111. §.) Alperes csődperügyelője semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a bpesti keres, tszék ítéletét megsemmisítette (297. §. 15. p.) s a felek törvényszerű megidéztetésével ujabb eljárást rendelt; „mert alperes e. a csőd még mult év decz. 8-kán el­rendeltetvén, a f. év jan. 10-re kitűzött tárgyalás felett felvett iköayv elintézése alkalmával a csődtömeg törvé­nyes képviselőjének ujabb beidézése iránt határozni — nem pedig a bukottat elmarasztalni kellett volna." (1878. april 10. — 6602. sz. a.) Azon körülmény, hogy felperesnek Bpeslen is van bej. telepe, a más bíróság területén lakó alperes által kifogásolt itteni birói illetőség megállapítására törvényes alapot nem nyújt, midőn bebizonyult, mikép a kereseti ügyletek nem Bpes­ten, hanem Bécsben kötötteknek tekintendők. Englander H. s fiai pestisbécsi bej. czég Jakab István kézdivásárhelyi keresk. e. 590 frt 88 kr. fizetésére 1878. jan. 19. a bpesti váltó mint keresk. tszék előtt pert inditott, hitelben vett és szál­litott áruk vételára hátralékából kifolyólag. A keres, tszék f. martius 8. — 16540. sz. vég­zésével kifogásolt illetőségét megállapította, mert felperes czég Pesten bejegyezve van, sőt kereskedelmi főtelepe is itt létezik (keresk. törv. 324. §.) Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisí­tette (2!)7. §. 4. p.); „mert alperes tagadása ellenében az nem igazolta­tott, hogy ő magát a kereseti követelésnek Budapesten leendő fizetésére kötelezte volna; azon körülmény pedig, hogy felperesnek itten is van bej. telepe,— a más bíróság ­területén lakó alperes által kifogásolt birói illetőség meg­állapításához ez esetben törvényes alapot nem nyújthat;" „mert ugy a keresethez A. alatt csatolt könyvkivo­nat, mint az ezzel kelet és fő összegek tekintetében egyező számlák szerint azon ügyletek, melyekbó'l a kereseti kö­vetelés ered, nem itten, hanem Bécsben kötötteknek bizo­nyulnak; az ügylet megkötésének helyénél fogva tehát ugy a ker. törv. 324. mint a perr. 35. §§. értelmében a fizetés nem Bpesteu, hanem Bécsben teljesítendő." (1878. april 10. — 6946. sz. a.) Valamely biztosító intézet ellen elrendelt végrehajtás, an­nak azon biztosítási dijaira s jutalékaira is foganatosítható, melyek egy más biztosító intézetnél, mint meghatalmazottjánál befolynak. Kostyál Sándor nyitrai ügyvéd — a ,Haza életbiztositó felszámolás alatt levő czég e. 1125 frt erejéig a budapesti váltó tszék mint keresk. bíró­sághoz f. év jan. 9. biztosítási kérvényt adott be, mert ezen összegben alperes feltétlenül marasztatott s felebbe­zéssel élt. A biztosítás elrendeltetvén, foganatosíttatott a ,T i s z a' biztositó társulatnál alperest illető dijakra s jutalékra, ugy azon viszonbiztositási összegekre, melyeket a ,Tisza' al­peres mint viszonbiztositott javára fizetni tartozik stb. stb. Ez ellen — mind alperes, mind a ,Tisza'-bank semm. panaszt adott be. A Semmitőszék mindkettőt elvetette;*) „mert a bizt. végrehajtás alperes vagyonának tekin­tett azon biztositási dijakra, jutalék s összegekre rendel­tetett el s foganatosíttatott, melyek a ,Tisza' biztos, tár­sulatnál, mint alperes meghatalmazottjánál befolynak; minélfogva panaszlók azon állítása, hogy a biztosítás a perben nem álló ,Tisza' irányában helytelenül vezette­tik, az ügy jelen állásában alappal nem bir;ft és „mert a nevezett két társaság közt állitólág fenálló viszonbiztositási ügyletből, a ,Tisza' részérói származta­tott tulajdoni s elsőbbségi igények megbirálása ez útra nem tartozik." (1878. april 3. — 5477. sz. a.) Az, hogy a semm. panasz folytán észlelt tolhiba kiigazí­tása, és az ítélet újbóli kiadatása hivatalból elrendeltetett, — semmiségi okul nem szolgálhat. Kaufman S. s fia czég — Weisentein Al­bert volt kereskedő' örökösei s ezen czég alatt üzletet folytató Weisenstein Fáni s Edmundkereskedőké. 289 frt 61 kr. fizetésére a bpesti VI. VII. járás — mint ke­*) Már közöltünk ugyan több hason természetű döntvényt, — de mivel ugy látszik, mikép még sokan nincsenek kellően tájékozva, nem tartottuk feleslegesnek újra ily közlést tenni. 32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom