Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 30. szám

119 nemcsak a keres. tör. 322. 323. s 324. §§. rendelkezésénél, de a felek megállapodásánál fogva is, melyhez képest az árpa feladás helyéül ismételten Csaba jelöltetett meg, — a vevő' pedig a vételárt az eladónak szintén oda küldeni, — következve kötelezettségét ott teljesíteni igérte, s nagyobb részt valóban teljesítette is." „ Alperes azügyletteljesités helyét — az áru rendeltetés helyével téveszti össze, midőn abból, hogy az áru utasításának megfelelően Drezdába küldetett, azt következteti: hogy az ügylet e városban volt teljesítendő; mert figyelmen kívül hagyta, hogy távügyleteknél (Distanz gescháfte) a teljesítési s rendeltetési helyek legtöbbször különbözők szoktak lenni, s hogy a ker. tör. 344. §. az előbbit az utóbbi mellett nemcsak határozottan fentartja, hanem egyszersmind világosan kí is jelenti: miszerint azon két helynek egybeolvadása még ab ból sem vélelmezendő, hogy az eladó az áru elszállításával járó kiadások és költségek viselését elválalta." „Minthogy pedig a perr. 3-~). §. szerint a szerződésből felmerült perek azon birósag előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés teljesítendő volt, s minthogy e tekintetben a magyar honossal szerződő külföldire nézve, sem az idézett szakasz, sem a perrend átalában kivételt nem tesz „ezeknél fogva a tszék bírói illetőségét — a felperes üzleti könyvvitele helyéhez kötött illetékességtől el is tekintve — törvényszerűen állapitotta meg." (1878. april 3. — 6093. sz. a.) Az áru vételi kötés, a feltétlen elfogadási nyilatkozat elküldésének, illetőleg feladásának pereiében, — tehát azon helyen jővén létre, a honnan a nyilatkozat elküldetett, — ezen hely, mint szerződés teljesítési helynek bírói illetősége megállapítandó. Detsinger Viktor s társa bpesti czég — Friedler M. A. vágujhelyi kereskedő e. 1877. decz. 31. a bpesti váltó — mint keresk. tszékhez 1851 frt 4^ kr. iránt keresetlevelet adott be az alapon, mert alperes A. B. leveleiben tett szilvavétel iránti ajánlatát Pesten feladott 0. sürgönyével elfogadván, a szállitás megtörtént, de a kijelölt mustrának meg nem felelőleg — miért vevő által az áru alperes rendelkezésére bocsátatott. A keresk. tszék alperes illetőségi kifogását f. év 14371. sz. végzésével elvetette; Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitószék aU elvetette ; „mert a B. alatti levél s az 0. alatti sürgöny összetartásából kétségtelenül következik: hogy vevő felperes eladó alperesuek 50 mázsa aszalt szilvára vonatkozó, s a vételárra nézve is határozott ajánlatát Bpesten fogadta el feltétlenül; ellenben az, hogy perbeni felek hasonló szilva mennyiség iránt többször szerződtek volna, nem bizonyitatván, valónak volt tekintendő: hogy aB. a. ajánlat s az O. alatti elfogadás, a kereset tárgyát képező ügyletre vonatkoznak." „Ehhez képest pedig a szerződés Bpesten tekintendő megkötöttnek, miután a ker. tör. 318. §. szerint a megkötés, a feltétlen elfogadási nyilatkozat elküldésének, illetve feladásának perczében, — következőleg azon helyen jön létre, a honnan a nyilatkozat elküldése történt." „S minthogy a perrend — 35. §. értelmében a szerződés teljesítésének elmulasztásából — mely átalános kifejezésben a nem kellő teljesítés önként benfoglaltatik— eredt kártérítési pert a szerződés létrejötte helyének bírósága előtt is engedi inditatni : az eljáró tszék illetőségét helyesen állapitotta meg." (1878. april 10. — 6947. sz. a.) Elölerjesztvénynek a kereskedelmi ügyekben teljesített végrehajtások ellen nincs helye. A ,M agyar leszámítoló és pénzváltó bank' — Kohn Dávidé. 530 frt erejéig a bpesti váltó mint keresk. tszéknél végrehajtást eszközöltetett. — Alperes a kielégité.si végrehajtás foganatosítása után előterjesztést adott be, melyet azonban a tszék 15777. sz. végzésével figyelembe nem vette s a kiel. végrehajtást jóváhagyta. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a végrehajtási cselekmény, miután az ellen a perr. 298. §. a. pontjában meghatározott időn belől semm. panasz nem emeltetett — előterjesztvénynek pedig csak a váltó eljárás szerint, teljesített végrehajtások ellen van helye,— már rég jogérvényre emelkedett; az eljáró tszék tehát megtámadott végzésének megsemmisítésére okot nem szolgáltatott azáltal, hogy panaszttevő előterjesztési kérelmének helyt nem adott." (1878. april 10. — 7188. sz. a.) Az ipartörvény s hatóság illetősége nem alkalmazható azok irányában, kik valamely intézet állal vezérügynökségi titkári minőségben és életbiztosítási osztály főnök czimmel alkalmaztatnak, kik tehát a kereskedői segédek közzé nem sorolhatók. Krén Manó — a ,Tisza' biztositó társaság e. 1877. decz. 4. a bpesti váltó keresk. tszék mint keresk. bíróság előtt 3900 frt fizetésére pert indított, mert alperes bpesti vezérügynökségénél titkárként s az életbiztosítási osztály főnökekénk volt alkalmazva s mint ilyennek fizetése ki nem lett fizetve. A keres, tszék 1878. jan. 18. — 2635. sz. végzésével a kifogásolt birói illetékességét megállapította; mert felperes az A. okmány szerint czégjegyzésre is feljogosittatott, minek folytán czégvezetónek tekintendő (ker. t. 37. §.) ; „a czégvezető s kereskedő között ezen viszonyból származtatott peres kérdések elbírálása pedig, a keres, eljár. rend. 6. §. 8. p. szerint e tszék illetősége alá tartozik;" „mert igaz ugyan, hogy a perr. 33. §-ként a részvénytársaságok azon hely illetősége alá esnek, a hol telepjükvan,— felperes azonban azt, hogy alperesnek Bpesten telepe lenne, nem igazolta; de jelen esetben a perrendnek nem is 33. — hanem 35. §§-sza alkalmazható, mert felperes keresetével az A. alapján 1 havi lejárt s a felmondási időre eső fizetést követel; s tekintve, hogy felperes Bpesten volt alkalmazva, s igy a szerződés teljesítésének helye is Bpest lett volna; mert az alapszab. 82. §-sza alperest csak azon esetben kötelezné, ha arra a szerződésben hivatkozás lenne." Alperes semm. panaszszal élt; mert az A. okmány az alapszab. 5. §. szerint aláírási czég nyomattal nincs ellátva; de felperes czégvezetónek nem is tekinthető, miután részvénytársaságoknál a keres. tör. 35. íjban emiitett czégvezetőről szó sem lehet, — ezen jog ki30*