Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 25. szám - A soproni ügyvédi kamara 1817. évi jelentése. 2. r.

99 Bánya jogeset. A visszahelyezés s kártérítés iránti kérelem ugyanazon jogalapon t. i, a bányatelekbe történt átlyukaszláson alapulván, mindkettő egy keresetlevélben érvényesíthető. A kamat és perköltség is megítélendő, ha oly feltűnő gondatlanság forgott fenn, mely az illetőt teljes elégtételre kötelezi. A szab. duna-gőzhajózási társaság Cassian igazgató képviseletében — PrickVincze pécsi gépgyáros s bánya birtokos e. bányaügyi — rövid útoni visszahelyezés s kártérítés iránt a pest vidéki tszék mint bányabiróság előtt bányapert tett folyamatba. A tszék által kiküldött egyes biró Pécsett a helyszínén 1876. sept. 21. — 12909. sz. a. ítéletet hozván, felperest keresetének azon részével, melyben magát bányatelkei birtokába visszahelyeztetni kéri — elutasította; — a mennyiben azonban a ,Segen Gottes' és ,August' bányatelekbe történt átlyukasztás és kőszén kivájás folytán szenvedett kára s költségei megtérítését kéri — keresetének e részben helyt adott s alperest 21213 frt 86 kr. kárösszeg, ennek 1876. febr. l-töli kamatai s 1003 frt perköltség fizetésében elmarasztalta; az ügyvédek dijai 175 —175 írtban állapitatván meg — következő' indokokból: „Felperes visszahelyezési kérelmével elutasítandó, mert bányatelkeibe alperes részéről történt és ezáltal beismert behatolás oly mérveket nem öltött, hogy ezáltal felperes báoyamivelésében bármikép háborítva, vagy akadályozva lett volna ; minélfogva jelen esetben csak is az ideigl. törv. szab. VIII. R. 9. czikke alatt körülirt átlyukasztás és nem a VII. ti.. 8. cz. 37. §-sza szerinti birtokháboritás esete foroghat fenn: — miután egyébbiránt alperes az idegen telekben való kőszén kivágást már a kereset beadása előtt beszüntette — felperesnek birtokába való visszahelyezése különben is tárgy nélküli lenne." „A mennyiben azonban bányatelkeibe való átlyukasztás s kőszén kivájás folytán történt kárát bírói becsű utján megállapitatni s alperest abban s költségeiben marasztatni kéri — ennek az ideigl. szab. VII. R. 42. cz. alapján helyt adni kellett. — Azon alperesi kifogás, bogy a keresetihalmozott, — figyelembe nem vehető; mert ugy a visszahelyezés, mint a kártérítés iránti kérelem egy és ugyanazon jogalapon t. i. az alperes által felperes bányatelkébe történt átlyukasztáson nyugszik, — következőleg egy keresetben érvényesíthető." „A kár összeget illetőleg annak mennyisége, az eljárt szakértők véleménye alapján, — tekiotettel azonban az alperes kifogásai folytán eszközölt 8. sz. a. foglalt pótlásokra, — különösen a kőszén faj-súlyának Mészáros A. birósági szakértő ellenőrzése mellett s a felek bányaművezetői jelenlétében, kísérleti uton törtéüt meghatározására — volt megállapítandó." „Alperes a kamatokban is marasztalandó volt, mert saját beismerése szerint, felperes telkében a kőszén kivájást 1876. febr. 1. előtt beszüntette, következőleg már ezen idő előtt tartozott a jogtalanul élvezett hasznot felperesnek átszolgáltatni." A bpesti kir. tábla 1877. jun. 26. — 3234. sz. a. következőleg ítélt: „Tekintve, hogy alperesnek a kártérítési összeg mennyiségére vonatkozólag a felebbezésben felhozott kifogása, — miután a felek az észrevételezési tárgyalás alkalmával, a kárösszeg mennyiségének végleges kiszámítását egyetértőleg Mészáros A. szakértőre bízták, s miután ennek 8. NB. alatti nyilatkozata vétetett a neheztelt ítélet alapjául, — figyelembe nem jöhet; az első bír. ítélete a kárösszeg megállapítását illetőleg ezen, s az abbén foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik." „A kamat s perköltségre vonatkozólag azonban — tekintve egyrészt, hogy a kártérítési jog, valamint a kártérítési összeg csak a bíróság Ítélete által határoztatik meg; s ennélfogva kártérítési perekben a megítélt összeg lejárta s kamatozása a keresetlevél beadásával áll be ; tekintve másrészt, hogy mindkét fél részben nyertes s részben vesztessé lett, — megváltoztatik, s a megitjlt kárösszeg utáni kamat, csak 1876. május 24-től mint a kereset benyújtása napjától Ítéltetik meg, — a perköltség kölcsönös megszüntetésével s a nem felebbezett rész érintetlenül hagyásával." A legf. It élős zék következőleg ítélt: „Az alperes részéről perrendellenesen beadott, helyt nem fogható semm. panasz visszautasítása mellett — a bpesti kir. tábla ítélete a kár összeg megállapítására nézve az abban felhozott s felhívott indokoknál fogva helybenhagytatík ;* „ellenben a kamat s perköltségre nézve megváltoztatik, és e részben: tekintve, hogy alperest feltűnő gondatlanság terheli, mely őt felperes irányában teljes elégtételre kötelezi; és tekintve, hogy alperes pervesztesége mellett oly körülmény, mely a perköltségek kölcsönös megszüntetését indokolhatná — fen nem forog — az első bírósági ítélet hagyatik helyben." (1878. febr. 18. — 7. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha oly felhívási keresel, melyben összehalmozva egyrészt a bemutatott számadás helybenhagyása, másrészt az ellenfél saját számadásának előterjesztése, s végre annak bizonyos nyereségi osztalékban való marasztaltatása kéretik — a bíróság által elfogadtatik s eljárás tárgyává tétetik. Buzeczki György s Teréz — Karall Jakab, Muskovits Jakab s társaik e. az előadott s bizonyos társas üzletre vonatkozó számadás helybenhagyása, viszonszámadás előterjesztésére, s a nyereségi osztalék megitélése iránt az illető tszék előtt felhívási keresetet indítottak. A tszék 1876. okt. 21. — 8629. sz. a. végzéssel felpereseket keresetükkel elutasította, mert alperesek számadási kötelezettségét nem bizonyították; az osztalék megítélését pedigbirói határozat tárgyává tehetőnek nem találta. A kir. tábla a periratokat 304. §. alapján felterjesztette. A Semmitőszék a neheztelt végzést előző eljárásával együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a keresetet visszaadatni rendelte. „Mert azonfelül, hogy a végzés Muskovicsra is kiterjed jóllehet az a hivatalból bekivánt anyakönyvi kivonat szerint még a kereset beadása előtt elhalt — felperesek számadási keresete oly perrendellenes, hogy annak alapján szabályszerű eljárás meg sem inditathatott." „Ugyanis egyrészt azt kívánják: hogy ellenfeleik az A. alatti számadásra kifogásaikat terjesszék elő, — 'másrészt, — ellenfeleiknek azt kérik meghagyatni, hogy saját számadásaikat terjesszék elő; — végül őket 834 frt 84 kr. s 34 frt 20 krban marasztatni kérik." 2 5*