Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 52. szám
20 a séget csak egyforma jogositmányok birtokosai igényel- | hetik egymással szemben; s miután a szabad kutatási j jog ingó dolog s ideiglenes, — az adományozás pedig ( ingatlan s végleges jog, — e felett elsöbséget nem igé- | nyelhet. — De annak érvényen kivül helyezését sem ki- j vánhatja, mert az elvonása sérvényen kivül helyezésének j is csak a bánya törvényben meghatározott esetekben van j helye (171. 174. 175. 240. 2.3. 244. §§.) Ezt pedig an- í nál kevésbé, merr hogy jogelődje Popesku D. ki az ado- j mányozás végett! bányajárásra (Freifahrung) megidéz- i tetett, annak ellene nem mondott, alperes által közokmá- i nyokkai bizonyittatott." v • jogérvényes adományozást tehát magán érdekek j miatt megtámadni nem lehet, miután azok a 61. §. sze- J rint az adományozás előtt döntendők el." A m.-vásárh e 1 y i kir. tábla f. év febr. 27. — 14. sz. a. azon ítéletet megváltoztatván felperest keresetével mint időelőttivel elutasitotta;" „tekintve, hogy az 1874. évi 753. sz. a. bejelentett szabad kutatási jogositvány, melyre felperes keresetét alapitotta, fennállására nézve megtámadtatván s az iránt ' az e tekintetben a bánya törv. szabványai különösen 228. i §-s.<:a szerint kétségen kivül ki árólag illetékes bányába- j tóság által a vizsgálati eljárás folyamatba tétetvén, — : ezen eljárás a periratokból kitetszőleg eddigelé jogérvé- ! nyesen befejezve nem lett; addig pedig felperes kereseti igényének jogosultsága felett alaposan határozni nem lehel." A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét meg — s oda változtatta, miszerint jelen per időelőtt meginditottnak nem tekintethetvén — a tábla oda utasittatik, hogy az időelőttiség kifogásának mellőzésével jelen pert érdemleges vizsgálat alá vegye. Indokok: „A szabad kutatási jogositmány fennállása bizonvos törvényes feltételekhez kötve levén, — semmi kétség, hogy annak meghatározása, ha váljon oly körülmények forognak-e fenn, melyek törvényes alapot szolgáltatnak a jogositmány elvonására — a bányahatóság hatáskörébe vág; minthogy ilyetén intézkedések a közérdek szempontjából történnek, melyek a magánjogi szempontot természetüknél fogva kizárják." „A jelen pertárgyát nem valamely szabad kutatási jogositvány elvonása, hanem szorosan csak annak elbírálása képezi: hogy felperes részéről nyert — jelen per alapját képező és most még fenálló — szabad kutatási jogositvány, addig mig fenáll — szemben az alperesi kutatási jogositvány okkal, a bánya törvény által biztosított elsőbségi jogokat felperes részére alperes ellenében megállapitja e vagy nem?" „Ezen csupán magán érdeket érintő kérdés, kétségtelenül magánjogi szempontból fejtendő meg s igy annak elbírálása a bíróságok illetőségéhez tartozik." „Ezen ily módon felfogott magánjogi kérdés elbirá lását nem gátolhatja azon körülmény, hogy a felperesi szabad kutatási jogositvány fenállására nézve báuyahatósági uton vizsgálati eljárás van folyamatban; minthogy a mondottak szerint a jelen perben hozandott ítélettel, a felek közt egymás irányában fenforgó jogviszonyra nézve a vitás kérdés eldöntése ugy is csak a jogositvány fenállásának feltétele alatt történik, mi által a dolog természete szerint, az egészen más szempont alá eső elvonási eljárásból később támadható következmények uem érintetnek 8 (1877. július 2. — 424. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Legfőbb Hélőszéhtbl. Életbiztosítási ügyletnél csak az igazoltatván, hogy a biztositolt fél az iszákosságra hajlammal birl, — de nem az ií, hogy az iszákosság bekövetkezett halálára befolyással lelt volna — a biztosítási szerződés érvénytelenségére alapo sok fen nem forog. A törvényi elévülési idő magán egyesség által rövidebre nem szorítható. Özv. Jónás Nándorné szül. Victorins Maria — a ,Honi' biztosító bank magyarországi fiókja e. 1876. év nov. 22-kén 50 ' frt biztosítási összeg megfizetésére a bpesti váltó tszék — mint kereskedelmi biróság előtt pert indított. A keresk. tszék f. év jan. 24. — 144898. sz. a. ítéletével alperest a kereseti összegben, ennek 1876. febr. 22-töli 6°/0 kamataiban s 30 frt 80 kr. perköltségben elmarasztalta — következő indokokból: „mert bi/.tositott— Jónás Nándor halála 1876. febr. 22-kén következett be. s alperes társulat felperest igényével 1. sz. szerint 1876. apr, 13-kán utasította el; a kereset pedig alapszab. 30. §-hoz kópest az illetékes bíróságnál 1876. aug. 10-kén — illetve nov. 22-kén a igy a keresk. törv. 487. s £06. §§-ban körülirt 1 évi határidő eltelte előtt megindittatott; a törvényben meghatározott elévülési idő pedig magáu egyesség által rövidebre nem szorítható;1' „mert alperes 3. •/. alatti íAp res által különben is kifogásolt okmányában csak azt igazolja, hogy a biztosított az iszákosság iránt némi hajlammal birt, s hogy ezen állítólagos hajlam talán hosszabb idő után, ha a biztosított mértékletessége be nem következik, — a halálát előidézhette volna; de azt hogy ezen állitólagos iszákosság a bekövetkezett halálra befolyással volt — nem bizonyítja s ez a felhívott tanuk által sem bizonyittatott; s igy alperes oly iszákosságot, mely a ker. törv. 475. 506. §§. alapján a biztosítási szerződés érvénytelenségét vonná maga után — nem bizonyított; alperes pedig a kereset érdemében egyébb kifogást nem tett; ugyan azért stb. stb." A bpesti kir. tábla f. év márczius 28. — 1420. sz. a. az első bírósági Ítéletet helybenhagyta — az abban felhozott indokoknál fogva, s még azért is, — „mert alperes azon czég alatt, mely saját beismerése szerint bejegyezve van, helyesen idéztetett meg; e részben felhozott kifogása tehát törvényes alappal nem bir." Alegf. ítélőszék következőleg itélt. „A 2-od biróság ítélete felhozott s felhivott indokaiból helybenhagyatik." (1877. június 25. — 436. sz. a. Tényleges közkereseti viszonyban, a társ tag >k az üzletvitelére egyaránt jogositvák, s ebből kifolyólag per indithatásra és egyesség kölhetésére is, — ha csak az ellenkezőnek kikötése nem bizonyittatik — vagy az alapul szolgált szállítmányok értékesítésére nézve valamely megszorítás nem történt. Kovács Lajos— Hof frt árkülönbözet megfizetésére, delmi tszék előtt pert indított. A tszék 1876. aug. 28 hozott melyben felperest kerese frt perköltségben marasztalta „A kereset alapját az A. István s társa czég — másrészt man István e. 38438 a bpesti váltó kereske— 80704. sz. a. Ítéletet tétől elmozdította s 200 - következő indokokból: alatti egyrészt Hofman Szeghó József ós Kovács
