Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 21. szám

82 CZok, s baklövések melyeket a jogterén vallottunk, nem a tudomány miatt — hanem annak ellenére történtek Nem az idézte elö jogszolgáltatásunk naponta érezhető bajait, mert a tudomány érvényesittetett a reform munkálatokban, hanem ellenkezőleg az, hogy azok a tudomány vivmányai és vezérelvei ellenére létesítettek. Nem a tudomány vezérfonala — hanem épen a tudomány hiánya tündöklik azokban. Annak köszönhetjük szervezési a codificatiónális torzmüveinket, hogy a tudomány álapostolai, az Okrö-tféle emberek kontárkodtak rajtok, — s a munkálatok nem bízattak a tudomány va'ódi képviselőire : a Mihajlovicsokra, Vajkaiakra, Szabó Miklósékra, Manojlovicsokra, Babos, Karapékra és többi jogi kitünőségeinkra. Tehát nem a tudomány hanem a tudomány'alanság, — nem az elmélet hanem a tudatlanság teremtette jogi bajainkat s fejlődésünk akadályait. Kereskedelem jogi döntvények. Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez ha a kereskedelmi bíróság a kereskedő és segédei között szolgálali viszonyból felmerült peres viszályra vonatkozó keresetet elfogadja, mielőtt a peres kérdést az iparhatóság eldöntölte. Morumer János volt keresk. könyvivő Bpesten — Liedeman J. S. F r i g y e s bpesti bejegy. keresk. czég e. 1876. okt. 20. a bpesti váltó keres, tszéknél mint keresk. birúságnál 525 frt hátralékos szolgálati dija megfizetésére keresetet támasztott. A bpesti keresk. törvényszék 1876. nov. 23. ez ügy letárgyalása után Ítéletet hozott, melyben alperest 450 frt szolgálati dij, ennek kamatai és 29 frt perköltség fízetésélten elmarasztalta. Alperes felebbe z vén — A kir. tábla 1876. febr. 6. az ügyiratokat hivatalból felterjesztette; tekintve, hogy jelen ügyben a bpesti váltó keresk. tszék a keretk, eljárási rend. 6. §, 8. s a 7. § 2. pontja szerint, — ugy az ipartörvény 98. §. értelmében nem volt jogosítva eljárni (297. §. 2. p. s 304. §.) A Semmitőszék a bpesti keres, tszék ítéletét az eljárással együtt hivatalból megsemmisítette s felperest keresetével az iparhatósághoz utasította ; „mert a kereskedők és segédeik között a szolgálati viszonyból fe'merülő peres kérdésekre nézve, a keres, törv. 55. §. s az ipartörvény 98. §. szerint első sorban az iparhatóságok illetékesek ; az első biróság tehát akkor, midőn a keresetet a perr. 8. §. a. p. ellenére elfogadta, mielőtt a peres kérdést az iparhatóság eldöntötte volna, a perr. 297. §. 2. pontjában kijelölt semmiséget követte el." (1877. márcz. 7. — 4105. sz. a.) Kereskedelmi ügyletekre vonatkozólag is, a birói szemle hivatalból elrendelhető leven, az azt kimondó végzés ellen bea doll setnm. panasz, mint helyt r em fogható, a biróiág által hivatalból visszautasítandó. F r i e d Sala m o n czé»ei földbirtokos — a triesti A8secura7Íoni generáli biztosi tó társulat e. a bpesti váltó keresk. t székhez 1876 sept. 26. 996 frt 40 biztosítási kár megtérítésére keresetlevelet adott be. A bpesti keresk. tszék — a tárgyalás befejezte után — 1S76. d-cz. ll-kén 135811. sz. a. végzést | hozott, melyben kimondotta, mikép: „mielőtt e. perben j végitélet hozatnék, szükségesnek találtatik, hogy birói szemle utján szakértők által megállap^tassék: miszerint j az 1876. évben csoma község határában átalában s küj lönösen felperes bi/.tositott földjén a repce, buza, és rozs termése holdankint hány magot tehetett? ezen termé| nyek ára köblönkint mennyi volt? mennyit tehetett a í letakaritási költség? továbbá azon határban május 26j kán volt, jégesés folytán, tekintettel a szomszéd birtokosok által szenvedett s tapasztalt, károkra, hány szá| zalékban lehet a kárt kiszámítani?" Ezen végzés e. fülperes sem miségi panaszt \ adott be. A bpesti ker. tszék azt hivatalból vissziutaI sitotta 1877. febr. 4. kelt végzésével; mert azon hatái rozat, mely ellen jelen semm. panasz intéztetik, semmi| nemű külön jogorvoslattal meg nem támadható. Ez ellen alperes ismét semm. p a n a s z s z a 1 élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a birói szemle a biróság által, a nélkül hogy f a felek kérelméhez kötve lenne, hivatalból elrendelhető | (perr. 211. §) és annak ebbeli végzése, mint a bizonyiI tékok alkalmazását s esetleges érvényességét tárgyazó, i csak az ügy érdemében hozott határozattal együttesen | támadható meg" (perr. 296. §.) „Következve a biróság a midőn alperesnek az irány• ban emelt semm. panaszát visszautasitotta, — a 297. §. rendelete alá eső alaki sérelmet el nem követett." (1877. ! márcz. 7. — 3081. sz. a.) A birói illetőség kérdésének eldöntésénél, nem a kereseti szerződés megkötésének, — hanem a keresetlevél beadásának ideje szolgál zsinórmértékül. Mandel Simon Zemplén szacsuri lakos — a Riunione adriatica biztosító társulat magyarországi vezérügynöksége e. Pesten 255 frt megállapított j kár összeg fizetésére a bpesti IV. ker. járás biró' ság mint keresk. biróság előtt 1876, okt. 20. sommás \ pert indított, miután A.B. kötvények szerint biztositott s I később leégett házai utáni kára nem téritetett meg. Alperes kifogásolta az illetőséget azon j okból, mert a biztosítási ügylet a keresk. törvény előtt 1 keletkezett. A bpesti jbiróság 1876. nov. 15. kelt végzéí sével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a kereseti I ügylet a keres, törvény életbelépte előtt jött létre, — a i törvénynek pedig visszaható ereje nem lehet. Felperes se m m i s é gi panaszt használván — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmíj sitette (297. § 5. p ); „mert a birói illetőség kérdésében nem a kereseti szerződés megkötésének, hanem a keresetlevél beadásának ideje szolgál zsinórmértékül*)0 (eljár. szab. 1 .80. §§.);' „az eljáró biróság tehát helytelenül mondotta ki ! magát illetéktelennek, miután a birói illetősége a keres, j törv. 258. §. 4. pontján alapuló keresetre nézve az idézett I rendelet 7. §-sza — de a perr. 93. §. a. poutja szerint ! is minden kétségen felül áll." (1877. márcz. 7. — 23837. sz. a.) *) Azért ia közöljük, hogy kitűnjék, mikép még a fővárosban is némely birósigek tudatlansága odáig terjed, miszerint még a legegyszerűbb illetőségi szabályokat sem ismerik.