Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 16. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 1. [r.]

62 illető telekkönyvi bejegyzés az annak alapjául szolgáló okmány pontjaira való hivatkozás által megengedtetik azon hatálylyal, hogy a h i va t k o zo 11 pon t ok bejegyzetteknek tekintendők. Az albizottság azonban ezen rendelkezést czélszerünek nem találhatja, mert eltekintve attól, hogy az eddig elfogadott és uralgó jogi elvek szerint csak az irányadó, a mi a telekkönyvben szószerint bejegyezve van, a telekkönyvi bevezetéseknél megengedett ezen rövidítések esetében az illető bírónak nagyon is tág tere nyílnék annak elbírálására, hogy melyik pont lényeges, és tehát bevezetendő, és melyik nem; és — 2-szor az, hogy röviden valami ki. nem fejezhető, könnyen ürügyül használtathatnék fel szabatos ós kimerítő bejegyzések helyett utaló bejegyzésekre. Az 1. §. 3-ik bekezdésének tehát igy kellene szóllani: Bejegyzettnek csak az vétetik, ami a telekkönyvi betét egyik lapjára bevezettetett; ezen bevezetésnél a telekkönyvi jogok lényeges határozmányai kiteendők. A 6. §. valamely többeket közösen osztatlanul olykép illető ingatlan telekkönyvi felvételéről intézkedik, mely valamely egyéb ingatlan tartozékát képezi, vagy melyről az illető jogosult elkülönítve is rendelkezhetik. A bizottság a feltett 2 vagylagos eset közül csak az egyikre nézve tartja az ezen §-ban javasolt telekkönyvi felvételt helyeselhetőnek t. i. az első esetben, mely tartozékok telekkönyvi felvételéről szól. A 2-ik eset gyakorlatilag ott foglalna helyet, hol valamely javadalom s illetőleg fekvőaég többeket közösen illet, kik azonban ugyanazon községben más fekvőségnek t3 tulajdonosai, így lehetne malmot, közös korcsmát e 6. §. szerint telekkönyvileg felvenni, de csak akkor, ha a malomtulajdonosok ugyanazon községben birnak más fekvőséget is; minthogy pedig ezen utóbbi tény időközbeni átruházások folytán megváltozhatik és ez által a tartozék természetét gyakorlatilag elvesztené. Ezen §. lenne: Ha valamely ingatlan többeket közösen osztatlanul illet olykép, hogy az egyes képleges részek valamely egyéb ingatlan tartozékát képezik, akkor azon ingatlanról külön betét nyitandó sat. sat. A 8. §. kezdetén az van mondva: hogy a telekkönyvbe a község összes ingatlan ni vezetendők be. — Ezt az albizottság nézete szerint úgyis lehetne érteni, mintha a községnek mint ilyennek összes ingatlanai volnának bevezetendők a telekkönyvbe, holott kétségtelenül csak azt akarta mondani, hogy a község határában fekvő összes ingatlanok vezetendök be a telekkönyvbe. Ennélfogva a 8. §. igy szólna : „A telekkönyvbe a község határában fekvő összes ingatlanok vezetendök be; kivéve sat." A 20. §-ban kimondatik: hogy valamely követelésért nyert zálogjog csak annyiban terjed ki a beperlési és végrehajtási költségekre is, a mennyiben ezen költségekatőke egy ötödét meg nem haladják. Ezen feltételt azonban az albizottság elfogadhatónak nem véli, mert ezen megszorítás folytán a kisebb összegeknek ingatlanokból való behajtása teljesen lehetetlenné tétetnek, kivált a végrehajtói intézmény igen | költséges voltánál fogva, és tekintetbe véve azon körül| ményt, hogy az árverési hirdetmények ajhivatalos közlönyben való közhírré tétele után fizetendő díj 17 ftr.i rug és igy a 2 árverési határidő közhírré tétele után már maga is 34 frttal lenne fizetendő, — a bepereltetési és végrehajtási költségek a legtöbb esetben legalább is 90 — 100 ftra rúgnak. — A feonebbi korlátozás folytán tehát az 500 frton alóli követelés ingatlanokból csak ugy lenne behajtható, ha maga felperes — a mennyiben a birtok esetleg túlterhelve volna — a bepereltetési és végrehajtási költségeket sajátjából viselné; már pedig a hitelezőtől követelni nem lehet, hogy ő kisebb p. o. 50, 100 és 200 ftnyi követeléseknél azon oknál fogva, mert a felmerült költségek csak 1/b része birna az ő követelésével egyenlő elsőbbséggel, követelésének nagy részét a költségeknek 4/6 részbeni sajátjából való viselése folytán elveszitse. Az albizottság tehát a20. végpontját, a mely igy szól: „azonban ezen költségek a tőke egy ötödét meg nem haladhatják" egészen kihagyandónak véli. A 21. §. megadja a bekebelezett tőkekövetelés utáni kamatoknak a tőkével egyenlő elsőbbséget, és pedig hat százalék erejéig három évre, annál magasabb kamatlábnál pedig csak egy évre. A törvénynek ily rendelkezése folytán a jelzálagos hitel igenis veszélyeztetnék és egyáltalán a már rég eltörölt uzsora-törvény ismét életbe hozatnék. Már pedig honunkban alig, de Sopronmegyében épen nem lete/.ik egy pénzintézet, mely képes lenne hat százalékos kamat mellett kölcsönöket kiadni és ennélfogva a lekárosabb következményekkel birna a jelzálogos hitelre nézve oly intézkedés, a melynél fogva a hat százalékon tuli kamatoknak kevesebb jog adatnék mint a hatosoknak. Az albizottság ugyan már nemzetgazdaszati szempontból is helyesli, hogy a kamatoknak a tőkével egyenlő elsőbbsége egy bizonyos időtartamra korlátolva legyen. De ezen időtartam a kamatlábtól függővé téve ne legyen és ennélfogva a 21. §. 1-ső pontjából a kamatlábra való tekintetet egészen kihagyandónak véli, A miért is ezen §. 1-ső pontjának igy kellene szóllani: „A tőkével egyenlő e 1 s ő b s é g i 11 e t i m e g a szerződéses ós törvényes kamatokat három évre." Ugyanezen §. 2-ik pontjában a beperlés és marasztalási ítélet kelte vagy az árverés vagy csődnyitás napja mondatik azon időpontnak, melytől a tőkével egyenlő elsőbbséggel bíró három évi kamat visszaszámítandó. Az albizottság azonban a beperlés vagy maraszt,ilási ítélet keltét, vagy az árverést oly időpontoknak nem tartja, melyek a hitelezőkre nézve oly biztos számítási alapul nem szolgálnak, mint a vételár felosztási nap, és ugyanazért czélszerüebbnek tartaná, hogy a három évi kamat a vételár felosztás vagy csődnyitás napjától visszaszámitassék, a miért is a 21. §. 2-ik pontjának ugy kellene szóllani : „Ezen három év a vételár felosztás vagy csödnyitás napjától vissza felé számítandó." Ugyanezen §. végpontja azt mondja, hogy meg ítélt és végrehajtásilag bejegyzett kamat hátralékot a tökével egyenlő elsőbbség a bejegyzésben kitüntetett időtől számítva illeti. Ezen végpont az albizottság nézete szerint csakis