Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 14. szám - A bagatell ügyek rendezéséhez 1. [r.]

54 GTauber Miksa bej. kereskedő Pesten —Neumann Gyula bpesti bej. kereskedő e. 28 frt 40 kr. iránt ab pesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróság előtt 1876. niájus ll-kén keresetet támasztott — azon alapon, mert szállitási s bizományi üzletre társasági viszonyba léptek, de alperes 1875. évben abból kilépvén, az általa készitett mérleg szolgált vagyoni rendezésük alapjául, kötelezvén alperes magát, a netán felmerült 8 felmerülendő társasági tartozásokat, melyek az elkészitett mérlegben elő nem fordulnak, felperessel közösen viselni, tehát a netán ezáltal kifizetett összegek felt't neki megtéríteni — mit azonban a kereseti összegre nézve teljesíteni vonakodik. A per folyamában szakértők alkalmazásának kérdése merülvén fel — a bpesti keres k. tszék 1876. jnl. 26. — 80891. végzésével — „tekintve azon körülményeket miszerint alperes tagadja, hogy a kereseti követelés egyes tételei a feloszlott Glauber és Neumann c?éget terhelték volna; felperes pedig tagadja, hogy alperesnek bizonyos utánvételek visszaváltásából származtatott s Beckné részére felvettnek állított 5 fo rint a megszűnt czég kereskedői könyveiben előfordulna; s tekintve, hogy ezek valósága iránt csak a czég könyveiből teendő szakértői számfejtés utján lehetne meggyőződést szerezni, — ezekre nézve a czég kere.sk. könyveiből teendő szakértői vizsgálatot elrendelte s a feleket a szakértők kinevezésére felhívta." Rz teljesítetvén — a bpesti keres k törvényszék 1876 decz. 18. — 135435. sz. a. végzésével a birósági s miután felperes szakértőt nem jelentett be, e helyett is szakértőt nevezett ki, a számfejtés megtételére vonatkozó utasítás átvétele végett megjelenési határidő tűzött ki ; egyúttal meghagyta felperesnek: „hogy a szakértők részére megállapítandó dijak fedezéséül 60 frtot 8 nap alatt bírói kézbe tegyen le —annyival inkább mivel tekintettel a peres összeg csekély voltára, ellenkező esetben ezen pertől elállottnak fog tekintetni.0 Felperes ezen végzés e. semm panaszt adott be. A Semmi tő szék a semm. panaszt amennyiben a szakértői dijak előlegezése iránti intézkedést támadja meg, elvetette; „mert a perrend 218. §. szerint a szemlét elrendelő biró a szakértői dijak előlegezését elrendelni jogosítva van ;" „a végzésnek azon törvényre nem állapítható kijelentését azonban: mely szerint a kérdéses előleg be nem fizetése esetén, felperes a pertől elállónak mondatott ki, a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s az eljáró keresk. tszéket további eljárásra utasította." (1877. febr. 7. — 543 sz. a.) A kereskedelmi ügyiéiből származtatott kereset a jbirósághoz mint kereskedelmi bírósághoz intéztetvén, illetéklelensége ki nem mondható, há kereskedelmi illetékessége helyt nem foghat is, midőn az egyes birói hatáskör tekintetéből polgári birói minőségben illetékesnek tekintendő. Müller Salamon nagy-váradi lakos — Balogh Mihály s neje ürögdi lakosok e. 140 frt foglaló kótszereg s 96 frt árkülönbözet fizetésére a n.-váradi jbiróság mint keresk. bíróság előtt 1876. nov. 18. pert indított — előadván mikép alperesek mint bortermelőktől, kik a borral kereskedni szoktak, szinte ke| reskedés végett 16 csöbrü 6 hordó bort vásárolt, azokat | lepecsételte, és alperesnek 70 frt foglalót adott; azonban a bort nem vehett* át, mert pecsétjeit a hordókról leszaggatva s a bort hamisitva, részben hasznavehetlen állapotban találta. Alperes i 1 1 e t ő s é g i kifogással élt, mert a kereseti ügylet alperesekre nézve nem kereskedelmi; miután kisebb bortermelők, termésük eladása pedig nem képez keresk, ügyletet. Eszerint felperes helytelenül intézte a jbiróság mint kereskedelmi bírósághoz keresetét. A jbiróság 1876. decz. 19. - 23304 sz. a. végzésével annak helyt adva, felperest illetékesség hiányából keresetével elutas totta; „miután a felek közt állítólag létrejött, adásvételt, a mennyiben alperesek mint őstermelők bortermésüket nem üzérkedésből árusították el, s felperes kereskedői minőségét nem igazolta, s igy kereskedőnek nem tekinthető — kereskedelmi ügyletnek nem tekinthetni; alperes még is keresetét mint kereskedelmi ügyletet s a kereskedelmi bíróság előtt indította, midőn alperesek a kötött szerződés alapján kereskedelmi bíróság elé idézhetők nem voltak; minélfogva felperest ez uton keresetével elutasítani kellett." Felperes semmiségi panasza zal élvén. A Semmitősz ék annak helyt adott, a neheztelt végzést 297 § 5. p. alapján megsemmisítette s az eljáró jbiróságot illetékességének megállapítása mellett további eljárásra utasította; „mert a keresetbe vett követelés összegére nézve | sommás bíróság elé tartozván, arra nézve az eljáró jbiS róság, akár polgári akár kereskedelmi birói minőségóI ben egyaránt illetékes." (1877. febr. 7. — 581. sz. a.) Nem követtelik el semmiség, ha alperes kifogása folytán, \ a lakhelyén kivül eső bíróság illetékessége leszállitatik, midőn • nem igazoltatolt, hogy utóbbi hely köttetett volna ki a szerzö\ dés teljesítésének helyéül. Strasser Móricz győri gabona kereskedő — Philipp Miksa szombathelyi terménykereskedő e. | 39 frt 90 kr. zsák kölcsönzési bér fizetésére s 273 dar. | zsák visszaadására — a győri jbiróság előtt 1876. I január 25-kén sommás keresetet támasztott, azt állítván, hogy a zsákokat tartozott volna győrbe szállítási. Tárgyaláskor alperes a birói illetőséget azon szempontból kifogásolja, mert ő szombathelyi lakos levén, személyes keresetekben Győrbe nem idézhető, miután nem kötelezte magát, ho^y akár a fizetést Győrben teljesítse, akár a zsákokat oda szállításra vissza. A jbiróság 1876. okt, 10. kelt végzésével birói illetékességét leszállította; „mert felperes azon állításának valóságát, hogy alperes a kereseti zsákoknak Győrbe visszaküldésére kötelezte volna magát, alperes tagadása ellenében egy tanúja vallomásával fél bizonyerejüleg sem győzte be; a mennyiben az a kérdéses zsák kölcsön zés s visszaküldés iránti megállapodásról közvetlen tudomással nem bir; a másik tanú pedig alperes kifogására tanúság tételre nem bocsátathatott; (202. §. 8. p. 192. §. b. p.) ezek folytán tekintve: hogy felperes azt, miszerint a kötelezettség teljesítésére Györ lett volna kikötve, nem bizonyitotta, alperes illetőségét pedig személyes keresetekben lakhelye, tehát Szombathely — szabályozza; — a jbiróság illetőségét itt megállapítani nem lehetett. Felperes semm, panaszszal élt"; mert egyik