Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 11. szám - A zsidó-betük a jogterén

42 Legújabban ismét intézkedik egy törvény a zsidóbetükre vonatkozólag. Ez az uj végrendeleti törvény, vagyis az 1876. XVI. t. cz. 11. §-a. Ez ugyan nem emlit sem zsidó-betűket, sem holt nyelvet, hanem C9ak azt mondja, hogy: a közönséges Írástól eltörőleg irott végrendelet semmis. Már pedig ahoz nagy merészség kellene, hogy valaki a zs;dó-irást is közönséges írásnak állitsa ; épen ugy, mintha nálunk a régi görög vagy a török irás közönsé gesuek mondatnék. A törvény ezen intézkedése szerint tehát a zsidóbetükkel irott végrendelet már magában semmis és érvénytelen. így a zsidó-betűk a végrendeleti törvény által is száműzettek. Végre még a legújabb váltótörvényről vagy is az 1876. XXVII. t. czikkről kell megemlékeznem, mely a 104. § ában kimondván, hogy a kézjegygyei eszközölt váltó nyilatkozatok váltójogi hatálylyal nem bírnák, megerősíti azon hangsúlyozott állításomat, hogy a zsidóbetük ezen legújabb törvény szerint sem bírnak váltójogi törvényes erővel. Mert a ki csak egyszer is vett kezébe magánjogi könyvet vagy fordult meg bíróságnál, az előtt nagyon világos dolog, hogy köztörvényi uton a zsidó-írás csak kézjegynek tekintetik És hogy a zsidó-betük a jogteréről így le vannak szorítva, az nagyon helyes és bölcs intézkedése a törvényeknek, mert különben a törvénykezés terén legyőzhetlen nehézségek fordulnának elő. Ugyanis alig van bíróság, hol oly egyén volna alkalmazva, ki a héber-nyelvben tökéletesen jártas. Már pedig azt csak nem kivánhatni az államtól, hogy minden bíróságnál, a hol csak okmányok kérdése előfordulhat, egy-egy héber-nyelv tolmácsot rendszeresítsen, — annyival is inkább, mert ez alig volna kivihető is alkalmas egyének hiányában. Tisztelem én a hagyományos szokást, — nem tartom véteknek, hogy az izraeliták legkorosabbjai most is ugy ragaszkodnak az elavult héber-nyelvhez: azonban a héber-betüknek az okmányok használatánál jogosultságát tagadom. A zsidó betűk tehát, melyek egy régi holt nyelvhez tartoznak, a melyek csak a törvénykezést zavarnák és nehezítenék, sőt sokszor teljesen megakasztanák, okmányok kiállításánál óvatosan mellőzendők és kerülendők. fcfi eskerieh'Hi jogi döntvéiiyck. Értékpapírok szerzésére vonatkozó kereskedelmi ügyen az Írásbeli eljárás megengedtetvén, — nem képez semmiségi okot, hogy a kereskedelmi bíróság nem a per felvételére, hanem az ellenirat beadásara tűzött ki határidőt. Az ,Anglo osztrák bank4 bécsi pénzintézet — a „Felső magyarhoni első zálogkölcsön intézet" e. Kassán — 24200 frt 90 kr. iránt a kassai tszék mint keresk. biróság előtt 1876. év július 13 kán pert inditott; a tartozás kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok vásárlása s depotba helyezéséből s 1870 —1873. évből származván, A. könyvkivonat tanúságaként, melynek valódiságát alperes 1874ben kelt saját levelében is beismerte (#. alatt.) Tárgyalásra aug. 31. tűzetvén ki — ekkor alperes | részéről illetékességi kifogás emeltetett; mert | azonkívül, hogy a kereseti ügylet a keres, törvény előtti időre esik — a 258. §. 3. p. emiitette értékpapírok véj tele, szerzése itt nem fordul elő; mert az ügylet csak I börze játékot képezett a papirok értéke közti differen| tiákra, — a börze játék pedig nem áu kereseti jogot ; de ] felperes nem is a papirok vétele czimén hanem könyvki| vonat alapján perel, mi magában keresk, ügylstet, még | nem állit elő. A 260. §. sem alkalmazható, inert tagadja, •; hogy a börze játék üzleti köréhez tartoznék. — Arra az ; esetre ha az illetékesség megállapitatnék a perr. 141 — J 143. §§. szerinti Írásbeli eljárást kéri elrendeltetni; mert ! az árkülönbözetek kiegyenlítéséről levén szó, börze i folyam időnkénti kimutatásai, alkusz kötlevelek stb. szük! ségeltetnek, s igy terjedelmesb számadás fog igényeltetni. A keresk. törvényszék 1876. decz. 12. — i — 11340. sz. végzéssel keresk. bírói illetőségét megálla| pitotta, s alperes kérelmére az Írásbeli eljárást megen'[ gedte s a z ellenirat beadására alperesnek határidót ! tűzött ki; mert az eljárási rend. 30, § szerint a korábbi i bírói illetékesség csak függőben levő keresk. perekre nézve tartatott fenn, miért az 1876. jan. 1. után folyamatba tett perek az azok, alapját képező ügyletkötésének idejére való tekintet nélkül — a keresk. bii ósághoz tartoznak; mert jelen esetben értékpapírok szerzése forogván kérdésben, — ez a ker. törv. 258. §. 3. p,értelmében kereskedelmi ügyletet képez; végre mert az eljárási rend. 24. §. szerint bonyolult természetű perekben az Írásbeli eljárás egyik fél indokolt kérelmére is elrendelhető. Ez ellen alperes semmi? égi panasz s z al élt, melyben ismételvén az illetőséf.'; ellen felhozott érveit, még különösen panaszolja a végzés azon részét, mely szerint az ellen irat beadására tüzetett ki határidő, holott a« írásbeli eljárás (24. §.) elrendeltetvén, a perrend szabályai követendők, tehát a 130. §. szerint a per felvételére lett volna határidő kijelelendő, melyen a 138. §. értelmében az ellenirat beadására még 15 napi halasztás vehető igénybe. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset ingó tárgyra vonatkozik s kereskedők között forog fenn, s panaszló alperes bejegyzett kereskedő levén, az ellene inditott. kereset a ker. törv. 258. §. 1. p. s az eljárási rend. 5. §. 2. p. értelmében a törvényszék mint. keresk. biróság hatásköréhez tartozik ;* „azon kifogás ellen pedig, miszerint a kereseti ügy a felmutatott könyvkivonat szerint a keres, törvény hatályba lépte előtti időből eredvén, erre a későbbi törvény nem alkalmazható ; következőleg ez ügy ezért sem tartozhatik a keresk. bírósághoz, — a neheztelt végzésben helyesen történik utalás az eljárási szab. 30. §-szára;" és „mert azon körülmény miszerint az első biróság az írásbeli eljárás megengedése folytán nem a per felvételére, — minthogy ez az iratoknál fekvő jkönyv szerint I már tényleg megtörtént, — hanem az ellenírat beadására tűzött ki határidőt, — semmiségi okot nem képez, mivel ezen nem a perr 139. §. alapján tett intézkedés által panaszkodó a perr. 138. §. szerinti halasztás igénybevehetésétől elzárva nincs." (1877. jan. 31. — 848. i sz. a) A termény szállítás, melyre valamely földbirtokos kötelezte magát, habár nem kereskedő, irányában még is keresk. ügyletet képez, ha kitűnik, miszerint a terményt mástól szerezte.