Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 7. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 1. [r.]

27 Az mint a szerződés teljesítési helyének illetősége sem állapitható meg, ha a bécsi társulat, mely a biztositolt felekkel nem szerződölt, az esetleges fizetéseket bécsi telepén igérle teljesíteni A könyvkivonatra fektetett követelést illetőleg sem lehet a hazai bíróság illetékes, ha a kereset első sorban a szerződés érvénytelenítésére irányoztatik, s a számla követelés csak az érvénytelenség kimondásának következményéül szolgál. A ,Tisza' bejegyzett biztosító társaság Dabreczenben — az ,Oesterreichisohe Hagelversicherungs gesellschaft' bécsi biztosító társaság e. a debreczeni tszék niint keresk. bírósághoz 1876. aug. 25 kén rendes keresetlevelet adott be — az 1872. évban kötött viszonbiztositási szerződés érvénytelenítése és 29556 frt 40 kr. megfizetése iránt; előadván inikép az A. viszonbiztositási szerződés körül megtévesztés forgott fenn; a mennyiben a bécsi .'társaság részéről az állitatott, hogy részvénytőkéje 2 millió ftot tesz, mire 1 millió befizettetett volna, — holott egész vagyona tényleg alig haladja a 200 ezer ftot. — Azonfelül az az 1873-ki jégidény alatt felperesi üzlete kezelése körül jogtalan beavatkozásokat s önkényszerü rendelkezéseket vitt véghez s a jégkárok felvételénél a felekkel igazságtalanul s boszantólag járt el. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogást emelt; mert az eljárási rend 5. 6. §§-ban elősorolt esetek között, melyek a keresk. illetőség alá soroltatnak, a szerződés érvénytelenítési keresetek nem foglaltatnak. De a dolog természete szerint sem tartozhat oda, mivel az csak kereskedelm' ügyletekre terjed ki; mig a szerződés érvénytelenítése, főkép tévedés alapján, nem képez keresk. forgalomból felmerülő esetet, hanem tisztán magánjogi kérdést mely a keresk. törvény szabályai szerint nem birálható meg. — De a helyi illetőségnek sincs helye ; mert alperes társaságnak Debreczenben sőt egész Magyarországban sincs akar fiók telepe, ügynöksége s bármily képviselősége, akár ingatlan vagyona ; továbbá mert az A, szerződés nem Debreczenben, nem is Magyarországban, hanem Bécsben keletkezett, köttetett; nem is vetette magát alája arra nézve a debreczeni illetékességnek, sőt inkább a szerződésben a bécsi keresk. kamara választott birósága köttetett ki. — A mennyiben pedig a kereset könyvkivonat alapján pénzbeli marasztalásra is intéztetik, a perr. 35. §-sza alp9resre mint külföldi intézetre ki nem terjedhet. A debreczeni keresk. tszék 1876. nov. 20. — 17985. sz. végzésével keres, birói illetőségét megállapította következő indokokból: 1. „Mert magában az A. szerződésben kikötve van, hogy az egyesség akkor érvényes, ha az igazgató választmány elfogadja s aláírja; az pedig azt itt Debreczenben irta alá; tehát itt jött létre a szerződés; melyet egy maga Szepesi Kálmán a maga személyében hasztalan irott volna alá. Ezen szerződés pedig alperesre ró kötelezettségek teljesítését, a mennyiben a Magyarországban eszközlendő biztositások által fizetendő összegeket itt kell fizetni a felperes székhelyén. De külö.iben is a szerződés 8 ik p. szerint az alperes társaság „az ügylet berendezése, vezetése, ellenőrzése, öszhangzatos igazgatása s képviselése végett egy meghatalmazott tisztviselője által működött" itten (perr. 33. § ) Tehát a mennyiben itt köttetett az ügylet — a mennyiben a dolog természete szerint a szerződésből eredő kötelezettségek itt teljesitendők; a mennyiben alperes itt képviselőt tartott, s | a könyvek is itt vezetetnek, melyeken alapszik a köve| telés, — e biróság illetékességét meg kellett állapítani. 2. Illetékes mint kereskedelmi bíróság is az eljárási rend. 5. §. illetve a keresk. törv. 258. 259. 260. §§. szerint. Hogy a szerződésbeli biztositási vállalat keresk. ügylet, tehát azon §§. alá esik, — kétségbe vonhatlan, s hogy ilyek felett a keresk. bíróságoknak kell bíráskodni, a dolog természetéből, a gyors igazságszolgáltatás érdekéből következik; mire mutat a ker. törv. 465. 470. 471. 486. 514. §§-sza melyek szerint egyes esetekben a szerződés érvénytelensége mondatik ki, 3. Választott biróság csak a megállható szerződósbői folyó kérdésekben lehet illetékes ; de magához az érvényesség kérdéséhez nem szólhat, — mi csak rendes biróság joga." Alperes társulat semm. panaszszal élvén. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.); Okok: „Alperes külföldi társaság a debreczeni tszék illetősége alá nem tartozik, sem a perr. 33. §. sem a 35. §. második bekezdéseik alapján." „Nem az előbbi §. szerint; mert alperes társulatnak Debreczenben nincs sem képviselősége, sem ingatlan vagyona, — a per tárgyat képező szerződés pedig, mely a felperes társaság igazgatósága által egész terjedelmére nézve jóváhagyatott, s minden kivétel nélkül érvényre emeltetett, — Bécsbeu köttetett meg." „Nem továbbá az utóbb említett §. értelmében azon oknál fogva; mivel a kereset első sorban a szerződés érvónytelenitésére irányul, s a könyvkivonatban kitüntetett összeg megitélete csupán ugy követeltetik, mint akii mondandó szerződés érvénytelenségének következménye.* „De nem tekinthető Debreczen, hol az alperes társaság üzleti könyveket nem visz, a szerződés teljesítésének helyéül sem, minthogy ez a szerződésben nemcsak kifejezetten kimondva nincs : hanem ellenkezőleg abból épen az tűnik ki: hogy az alperes társaság, mely a kérdésbeni biztositások tekintetében kizárólag csak a felperes társasággal s nem ennek egyes biztositottaival is lépett jogviszonyba, — az esetleges fizetéseket saját telepe helyén ígérte teljesíteni." „Hogy végül alperes társaságnak a felperes társulat üzletvezetésére a legtágasb befolyás és egy e végből kiküldhető hivatalnoka általi közvetlen felügyelet engedtetett: az a perr. 33. §. értelraébeni képviselőség vagy főügynökség fogalmát nem állapítja meg, hanem egyedül azaz által gyakorlandó ellenőrködés módozatait szabályozza." (1877. jan. 17. — 23385. sz. a.) Azon kérdés megbirálása: hogy az idézetlek a megnevezett czég tagjai-e, s hogy irányukban a kereseti jog együttesen vagy személyenkint érvényilhetö-e, nem az illetékesség, hanem az ügy érdemének eldöntéséhez tartozik. Tottis és Kren bpesti czég — Fischer és Scheinberger szinte pesti bej. czég ellen 387 frt 78 kr. fizetésére 1876. nov. 10-kén a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz rendes keresetlevelet adott be, azon alapon mert A. szerint alperes czég készpénz fizetés mellett árukat eladási bizományba vett át s habár | értesitése szerint eladta, azokért még is a kereseti összeg! gel hátralékban maradt. Az áruk különféle 8zönyegek i voltak — 160 méter hosszaságban s több mint 1500 frt i értékben. Alperes Scheinberger Manó illetőségi kifogással élt, következőkben. Üzlethelyisége valósággal ott vau, hol a kereset küllapján jeleztetik; de az sohasem 7*