Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 94. szám

377 alperes által ajánlott főesküt elfogadta, a felperes által válasziratában megkínált főesküt alperes visszakínálta miért felperesnek a főesküt megítélni stb. kellett." A kir. tábla f. év aug. 21. — 3960. sz. ítéletével az első biróságit megváltoztatta s alperest 7 7 frt 32 krban feltétlenül elmarasztalta ezen felüli követelésével, ugy alperest viszonkeresetével elutasítván ; „mert alperes a felperest A. okmány szerint azzal bízta meg. bogy 530 db. talapzatfát Zamoscsik oderbergi czégnek 505 frt 15 kr. s felperes saját előadása szerint 15 frt 64 kr. raktári díjnak, — összesen 520 frt 79 kr. utánvétele mellett szállítsa el. — Ezen szerződés értelmében felperes nem volt jogosítva, a kérdéses árut nagyobb utánvétellel terhelni, s miután ezt mégis tette, s az E—J. fuvarlevelek szerint az árut 776 frt 29 kr. utánvét mellett küldötte el, s igy ezen szerződés ellenes eljárása által az árunak át uem vételét s az ebből származó veszteséget ő maga idézte elő, — az általa okozott veszteség megtérítését alperestől uem követelheti.'' „Felperes azt állítja ugyan, hogy az árunak átvétele vevő czég által nem az utánvéreli összeg nagysága, hanem az áru rosz minősége miatt tagadtatott meg, — ezt azonban alperes tagadásával szemben mivel sem igazolta." „Ezek szerint felperes az A. okmány alapján csak azon kiadásai megtérítését követelheti, melyek az esetben is megtérítendők volnának, ha a Zamoscsik czég a talapzat fákat valósággal átvette volna. — Ezen kiadások pedig a következők. 1. A Kassán fizetett utánvétel 756 írt 25 kr. 2. A raktári s lerakodási dij 15 frt 64 kr. 3. Az alperesileg nem kifogásolt 26 frt 20 kr. provisió — összesen 798 frt. 9. — Minthogy pedig felperes az esetben, ha a szerződés értelmében járt volna el — 520 frt 79 kr. utánvételt kapott volna a vevő czégtől s ezt az eladott talapzatfák vételárából tettleg meg is kapta, minthogy továbbá felperes alperestől tulkiadásai fedezésére már 200 ftot felvett, — ezen 720 frt 79 kr. összeg -a felperes által kimutatott kiadásokból levonatván — felperes követelését 77 frt 32 krban kellett megállapítani." „Alperes egyébb kifogásait mellőzni s ót visszonkeresetével elutasítani kellett, mert a közte s felperes közti jogviszonyt az A. alatti szerződés szabályozza, s az ettől eltérő szóbeli megállapodások figyelembe nem vétethettek." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyta." (1877. decz. 4. — 819. sz. a.) A Semmitöszéktől. A perenhivüli kereskedelmi birói eljárás esetében, a hozott végzések érdemének vizsgálatára, nem a Semmitöszék, hanem a kir. tábla van hivatva. A szolnoki polgármester jelentést tevén a karczagi tszéknek azon keres, czégekről melyek akkoráig még bejegyezve nem lettek — A tsz ék f. év aug. 6. — 11219. sz. végzésével többi közt bizonyos Deutsch E. M. kereskedőt is 100 frt birságba n marasztalta, (1875. 37. t. c/. 21. §) miután már előbbi végzéssel utasíttatott birság terhe alatt czégének 14 nap alatti bejegyeztetésére s ennek a határidő többs/öri lefolyása után s a polgármester többszöri felhívására sem tett eleget. | Az e tárgyban megkeresett szolnoki jbiróság a fogaj natositás iránt <;675. sz. alatt végzésileg intézkedett. A marasztalt fél a tszék fentebbi végzése, ugy a szolnoki jbiróság végzése e. semm. panaszt adott be. A Spmmitőszék következőleg határozott: „A Deutsch E. M. elleni birság megszabását tárgyazó iratok — „tekintve, hogy az első vonalban a bíróság végzésósének azon része van jogorvoslattal megtámadva, melynélfogva a birság panaszló ellen megállapittatott, — és j csak a mennyiben ezen végzés helybenhagyatnék, lészen ' a végrehajtási eljárás e helyett vizsgálat alá veendő; a keresk. elj. rendelet 39. §. értelmében pedig a perenkivüli birói eljárás esetében a hozott végzés érdemének vizsgálatára a kir. tábla van hivatva;" „további intézkedés végett a kir. táblához átküldetnek." (1877. nov 29. — 23967. sz. a.) A bizománykép átveti sorsjegyek ára a bizományos által rendesen mindig a megbízó leiepén szolgáltatván át — semmi ok sem létezik annak feltevésére, hogy az azon üzleti viszonyból később felmerült tartozásra nézve kivétel forogván fenn, az alperes telepén lenne teljesítendő. A ,Mercur' kiadó hivatalának bank s váltóüzlete — J. L. Hirsch szabadkai bej. kereskedő mint a fel\ oszlott Hirsch Geiger czégü közkereseteti társaság tagja \ e. f. év jul. 30. a ! pesti V. ker. járás — mint keresk. bírósághoz 46 frt 35 kr. mint sorsjegyek bizományi eladásából származott hátralékos tartozás fizetésére pert indított. Alperes tagadván, hogy az emiitett közkereseti társaság tagja lett volna. — kifogásolja az illetőségét; mert ő szabadkai lakos, és a felhozott A. B. C. levelek is tanúsítják, hogy a megrendelés mindig Szabadkán történt s az ügylet ott jött létre. A keresk. bíróság f. év okt. 30. kelt végzésó| vei magát illetéktelennek mondotta ki ; mert felperes l okmányilag nem igazolta, hogy alperes egyenes fizetési kötelezettséget válalt; a felmutatott levelekben pedig fizetési hely nem köttetett ki. A Semmitöszék azt megsemmisítette (297. §. 5. p.) s a jbiróságot illetékesnek jelentette ki; „mert a kereset alapjául fektetett, s valódiságuk iránt kétségbe nem vont levelek tartalmából kitűnik, hogy a Hirsch s Geiger szabadkai czég felperes czégtől bizományképeni eladásul átvett sorsjegy ígérvények árát rendszerint Budapesten szolgáltatta át." „Ezzel szemben nem létezik annak feltevésére semmi alapos ok: hogy az emiitett üzleti viszonyból felmerült jelen állítólagos tartozásra nézve kivétel forogna fenn s ez nem felperes, hanem alperes czég kereskedelmi telepe helyén lenne megfizetendő." ..Ehhez képest az eljáró bpesti bíróság helyi illetősége már a perr. 30. §. értelmében is kétségtelen, — a tartozás fenállásának kérdése pedig a perérdemi eldöntésének tárgyát képezi." (1877. nov. 29. — 24784. sz. a.) Semmitoszéki döntvények. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen emelt kifogások a közjegyzői törv. 113. §. e. pontjára is állapitatván, azok felszerelés hiánya miatt hivatalból vissza nem utasíthatók. 94*