Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 93. szám

372 tényállás a per során tisztára nem hozatott — ennél- | fogva a perr. 108. §. alapján további eljárásra stb. kel- • lett utasítani." (1877. márczius 7. — 1901. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A végrehajtás elrendelhető alperes felszámolás alatt álló i biztosító társulat vagyonának lehintett oly biztosítási dijakra melyeket egy másik biztosító intézel viszonbiztositásba átvett, s ennek folytán utóbbi intézel mint alperes meghatalmazottjának pénztárába folytak be. Hafner Ignácz — felszámolás alatt álló .Haza' életbiztosító s hitelbank ellen a bpesti váltó keresk. tszék előtt 1275 frt 57 kr. iránt folytatott s marasztaló Ítélettel elátott perében 84441. sz. a. a biztosítás elrendeltetett alperes ellen, s később felperes folytatólagos biz. végrehajtásért folyamodott melyet alperesnek a ^isza1 által viszonbiztositásba átvett, tehet a ,Tiszal biztositó intézethez mint meghatalmazottjához befolyt életbiztosítási dijakra kérte elrendeltetni. A bpesti keresk. tszék f. év 87661. sz. végzésével annak helyt adott, azt a kijelölt ingóságokra s követelésekre elrendelte. Ez foganatositatott is. Alperes ,Haza' bank, — és a ,Tisza' bizt. társaság fentebbi végzés s következményei e. semm. panaszt adtak be — ugy egy harmadikat még alperes a foganatosítást tudomásul vevő tszéki végzés ellen adott be. A semm. panaszok lényege abban öszpontosult, mikép a biztosítás oly biztosítási dijakra rendeltetett s foganatosíttatott, melyek a ,Haza' s ,Tisza' közt létesült viszonbiztositási szerződés szerint egyedül utóbbit illetik. Ezek tehát a ,Haza' bankot nem illethetik, miu tán a viszonbiztositási szerződés 14. §. szerint: „a Tisza intézet jogositva van mindennemű, dijak s értékek beszédesét saját közegei által a íHaza1" nevében eszközöltetni ; miből következik a szerző.lés szerint mikép a Tisza pénztáránál a Haza számára történt fizetések ugy tekintendők mintha a ,Haza' pénztáránál történtek — s a ,Haza' által a jTiszának' átszolgáltattak volna." — A perben nem állott személy s perbe nem vont tárgyakra pedig a bizt. végzés érvényesen ki nem terjedhetett. A Semmitőszék mindhárom semm. panaszt elvetette ; „mert a végrehajtás alperes vagyonának tekintett azon biztosítási dijakra rendeltetett el, és intéztetett, melyek a ,Tisza' biztosító társaságnál mint alperes meghatalmazottjánál folynak be; — minélfogva a panaszttevők azon állítása, hogy a végrehajtás a perben nem álló ,Tisza' bizt. társaság irányában vezettetik, alappal nem bír." „A nevezett két társaság közt állítólag fenálló viszonbiztositási ügyletből a ,Tisza' részéről származtatott tulajdoni a elsőobségi igények megbirálása pedig ez útra nem tartozik - (F18T2. nov. 29. — 25025. sz. a.) A perrend 35. §. alkalmazásának helye nem lehet, midőn a keresetiéi:élben határozottan nem is állíttatik, hogy felperes mint elad > és 2-od r. alperes mint állítólagos megbízó között adásvételi szerződés jött volna létre, hanem a keresetlevél előadása szerint a per csak annak kitudására indilatotl, váljon közlük létezik-e a kereseti szerződéses viszony? \ Alperesek illetékes bíróságai közül leendő választhatás ; [perr. 32. §.J a bel- s külföldi bíróságok közti választhatásra ki nem terjed. Kohn testvérek bpesti czég — Mansfeld Pál bpesti bej. kereskedő és Gebrüder Sobernheim berlini keres, czég e. 12953 illetve 15500 német marka fizetésére f. év jul. 10. abpesti váltó — mintkeresk. tszékhez keresetet adott be, — melyben előadja, mikép Mansfeld Pál — állítása szerint a berlini czég megbízásából — f. év május 15-kén Berlinbe szállítandó terményeket, vett meg felperestől — mely adásvételtől azonban másnap a kötlevél kiállítását megtagadta. Ez ellen óvást emelt, — a berlini czéget pedig felhívta a termény átvételére, mit az megtagadott azt válaszolván, mikép Mansfeld ügyletek kötésére nem volt meghatalmazva. — Minthogy — igy folytattatik a keresetlevélben — Mansfeld Pál a keres. törv. 52. §-szaként önmaga felelős ha meghatalmazással nem birt vagy azt túllépte; azt azonban, hogy volt-e meghatalmazása Ja Soberheim czég ellenében, csak Mansfeld igazolhatja — és ennek igazolása esetébeu Soberheim az át nem vételből származott károkért felelni tartoznék : ennélfogva annak köztüki tisztába hozataláig, felperes irányában a kötelezettséget mindkét fél viseli. A bírói illetőség kifogásoltatott. A keresk. tszék f. óv okt. 17. — 84*03. sz. végzé ével bírói illetőségét mindkét alperesre nézve megállapította; mert a kereseti szerződés Bpesten jött létre, — a nem teljesítésből eredő kártérítési perekre pedig (perr. 35. §.) azon bíróság illetékes, melynek területén a szerződés létrejött; és mert alperesek különböző lakhelyeinél felperes az alperes illetékes bíróságai közül választhat (perr. 32. §.); mig az hogy alpereseket terheli-e valami kötelezettség, az ügyérdeméhez tartozik. A berlini czég — 2-od r. alperes — semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését 2-od r. alperesre vonatkozólag megsemmisítvén, azt illetéktelennek mondotta ki; „mert az, ki a bírói illetőséget a szerződés létrejötte helyéhez képest kívánja megállapitatni, a szerződésnek az igénybevett bíróság hatósága területén lett megkötését, — az ügyérdemétől elvontan, tartozik bebizonyítani, — miután a kereskedelmi perrendtartás 11. §-sza az illetőség kérdését előzőleg rendeli tárgyaltatni s külön végzéssel eldöntetni." „Ennek ellenére felperes határozottan nem is állította, annál kevésbé igazolta, hogy a keresete alapjául fektetett s állítólag Mansfeld Páilal, Bpesten kötött s/erződés közte s 2-od r. alperes közt jött volna létre. — hanem a jelen pert az utóbbi ellen épen annak kitudása végett inditotta meg: váljon létezik-e közte s azon alperes közt a keresetben emiitett szerződési viszony." „Ily ingatag előadás alapján azonban a perr. 35. §. alkalmazásának a külhoni 2 od r. alperes irányában helye nem lehet.8 „A perr. 32. §. rendelkezése pedig jelen esetre nem alkalmazható azért, mivel az csak a hazai törvényhatóságok és m m a bel- s külföldi biróságok közt engedi meg esetleg a felperes tetszése szerinti biró választást « (1877 nov. 29. - 23831. sz. a.1 A kereskedő s kereskedelmi meghatalmazottja közti jogviszonyból származó vitás kérdések s követelések, melyek