Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 79. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 2. [r.]

317 mányt átvállalván, a2OO0O frt kifizetését minden feltétel vagy megszorítás nélkül kötelezte. A legf. ítélőszék következőleg itélt: „Abpesti kir. tábla Ítélete felebbezett azon részében, mely szerint alperes feltétlenül minden vagyonával köteleztetett fizetésre, megváltoztatik s e tekintetben az 1-ső bíróság Ítélete azonban mégis oly értelemben hagyatik helybe, hogy alperes a fizetésre a kereseti követeléssel jelzálogilag terhelt s általa megvett birtok értéke erejéig köteleztetik;" „mert a különbeu is nem felperessel kötött alatti adásvételi szerződésben az, hogy alperes a megvett vagyon értékén túl saját vagyonából is tartozzék a kereseti követelést fizetni, — különösen kikötve nem levén, — a nélkül az a felperest illető zálogjogalapján, a jelzálog tárgyát képező s általa megvett birtok értékén túl fizetésre nem köteleztethetik." (1877. sept. 5. — 7858. sz. a.) Váltójogi döntvények. A viszkereseti jog fentartatik oly óvás alapján is, midőn a váltó lelepiteltnek tekinthető nem levén, a fizetés helyéül kijelölt takarékpénztárban mutatta tilt be, — a nélkül, hogy az intézvényezettnek bemutatva s ellene óvatolva lett volna. — Nem változtat ezen, ha csak a fizetési hely kijelölve van, s nem a telepes is, kinek a fizetés teljesítessék; miből nem következik, hogy az intézvényezetl maga kívánta a telep helyén a fizetési teljesíteni. Telepitettnek nem tekinthető oly váltó, melyen az intézvényezetl lakásától s nem lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve. Pollák Sándor — Nyitraí Lajos e. 147 frt iránt a karczagi tszék mint váltó bíróság előtt f. év febr. 22. pert indított, — felperes birtokában levő (A.) váltó alapján s alperes mint kibocsátó ellen — B. alatti óvásra fektetett viszkeresettel. A tszék f. év márcz. 29. — 4631. sz. a. alperest mint kibocsátót a kereset értelmében elmarasztalta — következő indokokból: „mert a váltó minden törvényes kellékekkel ellátva van, alperes pedig a váltón levő kibocsátói aláírását beismerte ;a „mert alperes azon kifogását, hogy a kereseti öszszeggel nem tartoznék felperesnek, mivel sem igazolta, a felperes mint a birtokában levő váltó birtokosa ellenében;0 „mert az A. a váltó nem telepitett váltó, miután a v. tk. 24. §. szerint telepitett váltó az, melyen intézvényezett lakhelyétől — nem pedig lakásától különböző fizetési hely van kijelölve, — s jelenben az ugyanezen helyen t. i. Kisújszálláson fizetendő váltón látható ezen megjelölés: ,Fizetendő a takarékpénztárban4 — a fizetési helynek szorosb meghatározását jelzi; s igy a midőn a beperesitett váltó a B. óvás tanúságaként Kisújszálláson a takarékpénztárban, fizetés végett a meg nem jelent elfogadó vagy örökösei helyett, az ottani takarékpénztár hivatalnokainak bemutattatott, a v. tk. 41. §. kívánalmának mindenben elégtétetett ; és ezáltal felperes, alperes mint kibocsátó elleni viszkereseti jogát teljesen fentartotta ;u „mert a váltó óvás habár kevéssé hiányosan van is kivéve, ez felperes jogait annál kevésbé enyésztetheti el, mivel a váltóból utólagosan kitűnik, hogy az óvás az elfogadó ellenében vétetett fel;a „miért is alperest alaptalan kifogásaival elutasítani | stb. stb. kellett." Alperes felebbezvén — A bpesti kir. tábla f. év június 18. — 2332. sz. a. a tszék ítéletét indokaiból helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék alperes további felebbeésére következőleg itélt: „A másod bíróság ítélete felhívott indokaiból helybenhagyatik." (1877. sept. 27. — 648. sz. a.) A veszélyeztetés valószínűsége fen forog, ha kimulattatik^ hogy az adós ellen ismételve s nagyobb összegekig váltó biztosítási végrehajtások foganatositattak. A Sárréti takarékpénztár — Nagy Mihály s társai e. 3600 frt váltó tartozás erejéig a n.váradi tszékhez biztosítás elrendeléseért folyamodott. A tszék f. év jul. 26. kelt végzésével azt elutasította; mert a vessély valószinüsége igazoltnak nem tekinthető, miután a felhozott biztositási végrehajtás még múlt évben foganatosíttatott, s nem bizonyittatott, hogy joghatálya jelenleg is fennállana. Felperes se mm. panaszára — A Semmitőszék a tszéki végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.); „tekintve, hogy felperes a 2. sz. okirattal, 'mely szerint alperesek ellen ismételve, és nagyobb összeg erejéig váltó biztositási végrehajtások foganatositattak — a váltó eljárási rend. 57. §. 1. pontjának megfelelóleg, — valószinüvé tette, miszerint a beperelt váltó követelése azon idő alatt is, mig véghatározat hozatik, veszélyeztetve van." (1877. sept. 19. — 17954. sz. a.) Az 1874. 16. t. cz. 1. §. alapján a márjogeröre emelkedett ítéletek végrehajtása fel nem függeszthető. Tolnai Antal alperes — Backofen Benedek felperes e. a részére bizonyos váltó perben megítélt 40 frt és 60 frt költség iránt a temesvári tszék mint váltó bíróságnál végrehajtást tett folyamatba. A temesvári tszék f. év april 26. — 5900. sz. alatt a végreh. kérvényt hivatalból visszautasította az 1874. évi XVI. t. cz. 1. §. értelmében 1876. évi 16794. sz. a. kelt végzés alapján. Végrehajtató semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést a váltó eljár, rendelet 91. §. 6. pontja alapján megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy alperes végreh. kérvényét helytadólag intézze el; „mert az 1874 XVI. t. cz. 1. § sza itéletileg még be nem fejezett váltó perekre vonatkozván, annak alapján a már jogerőre emelkedett ítéletek végrehajtása fel nem függeszthető." (1877. sept. 4. — 12530. sz. a.) Az 1872. sept. 1 jén kelt hadügyministeri rendelet csak a váltó ügyekre, s váltóperbeli eljárásra, — de nem a tulajdoni igényperekre is nyerhet alkalmazást. Schmitz Antónia fehértemplomi lakos — az ,Alsó ausztriai escompt társaság' (Bécsben) mint foglaltató és Schmitz János mint végrehajtást szenvedett e. 1876. jun. 1. a fehértemplomi jbirósághoz az 1876. évben 942 frt váltó tartozásban lefoglalt ingóságok zár alóli feloldása iránt tulajdoni igénykeresetet adott be. 79*