Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 79. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 2. [r.]

Budapest, 1877. péntek, október 19. 79. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Beneflcium competentiae. — Jogeset: megvert vagyon értéken túli kötelezettség. — Váltójogi döntv. — Semmit, döntv. A birói fizetések — és a beiíHIciuiii competentiae. //. Ez irányban folytatva vizsgálódásunkat, legelsőnek találjuk a kérdést, mely feleletünket, kiérdemli: váljon alkalinazható-e a beneficium competentiae e czél érdekében feltétlenül, vagy nem? Nem alkalmazható. A beneficium competentiae alkalmazhatóságának egyetlen feltétele oly fizetés, melyből a birák állásukhoz képest tisztességesen megélhetnek. Nagyon természetes. Mert mi a czélja a beneficium competentiae-nek ? A birói fizetést vagy ennek egy részét, melyből a biró állásához képest tisztességesen megélhet, a foglalások alól kivonni s ezáltal elejét venni a meg nem élhetés következményeinek, nevezetesen a megvesztegettetésnek, az igazság áruba bocsátásának, melyeket elhárítani a nagyobb fizetés közvetlen czélja. Ügy de hogyan fogja e czélt a beneficium competentiae elérni ; miként fogja a nagyobb fizetés eme közvetlen czélját biztosítani akkor, midőn nagyobb fizetés nincs is; midőn a fizetés oly csekély, hogy belőle megélni nem lehet; szóval midőn kitűzött czélja hiányzik, mikor nincs mit bi tositani ? Sehogy. Igaz ugyan, hogy a beneficium competentiae még ez esetben is bírhat jótékony hatással.' amennyiben a megvesztegettetés eseteit, melyeket az egész, különben is csekély, fizetés egész — vagy részbeni lefoglalása szaporíthatna, számra nézve csökkenthetni fogná; de a beneficium eompetentiae-nek nem ez a czélja, hanem a megvesztegettetéseket teljesen meggátolni, * mi pedig csak ugy lehetséges, ha a fizetés vagy ennek azon része, melyre kiterjed, már maga is olyan, mely az anyagi szükséget s ennek coralloriumait, nevezetesen az igazság áruba bocsátását elhárítani képes. Második kérdés itt: váljon mily összegre kell a beneficium c o m p e t e n ti a e-n e k kiterjednie, hogy kitűzött czélját elérhesse? A felelet erre már épen tenyéren fekszik : oly összegre, melyből a biró állásához képest,családjával együtt, tisztességesen megélhet, mely vagy az egész fizetés, ha t. i. az oly mérsékelt; hogy a tisztességes megélhetésre az egész szükséges; vagy annak csak egyrésze, azon része, melyből tisztességesen, kuporgás nélkül megélhetni. Számszerű meghatározása azonban nem az elmélet, hanem az elmélet által megállapitott czélszerüségi elveket alkalmazó gyakorlat feladata, melynek a helyi, időbeli, gazdasági s az ezektől függő megélhetéti viszonyokat s azt, hogy a birónak családja is lehet, melynek tán — a legroszabb esetet véve, a minthogy nézetem szerint, azt is kell — a birói hivatalt viselő családtag fizetése képezi egyedüli élelmi forrását, figyelmen kivül hagyni nem szabad. De nem szabad figyelmen kivül hagynia ez összeg számszerű megállapításánál ezen viszonyok változékony természetét sem, ugy helyben, mint időben, hanem komoly figyelembe vételével ennek, egy oly magas összegben kell azt megállapítania, mely a szokottnál egy kissé terhesebb megélhetési viszonyok között is elégséges legyen. A beneficium competentiae-nek az egó fizetésre való kiterjesztése azonban nem pártolható, még az esetben sem, ha a fizetés oly mérsékelt, hogy azt — t. i. a beneficium competentiae-nek az egész fizetésrei kiterjesztését — a birák tisztességes megélhetése s az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatása követelnék. Az indokok, melyek a beneficium competentiae ily kiterjesztése ellen szólanak, súlyosak s számtalanok. Legyen elég közülők csak a legsúlyosabbakat felhoznunk. Nem pártolható a beneficium comp^entiae-nek az egész fizetésre való kiterjesztése először is azért, mert annak a birói fizetés egy részére való kiterjedése is oly kivétel már az általános jogelvek alól, melyet az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekeinek megóvásán és biztosításán kivül mivel sem indokolhatni. Ez pedig arra; hogy a beneficium competentiae, mely a magánjogot oly mélyen érinti, de mely magánjogi a'appal absolute nem bír, ugy alkalmaztassék, mikép az az egész fizetésre kiterjedjen s ez által, az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekeinek biztosítása ürügye alatt, a magánjogi jogegyenlőség elvén oly súlyos sérelem .ejtessék, mely ellenkezik a legprimitívebb ember jogérzetével, magával az igazsággal, melyet mindenkinek egyformán, egyenlő jogelvek mellett akarunk — és pedig hűségesen — kiszolgáltatni, nem elégséges. Mert micsoda magánjogi jogegyen lőség volna az, ha két adós közül az egyiknek, csupán csak azért, mert biró, a foglalások ellen tisztességes megélhetést biztosítanánk, a másikat ellenben, ki esetleg nem biró, koldusbotra juttatni engednők? Vagy micsoda magánjogi állapot volna az, ha némely embereknek adósságait behajthatlanokká tennők, csupán azért, mert azok az igazság kiszolgáltatásával foglalkoznak ? Pedig a baneficium competentiae, a birák egész fizetésére kiterjesztve, ily jogállapotot teremtene; a birák tartozásait behajthatlanokká tenné. Nem pártolható a beneficium competentiae-nek az egész fizetésre való kiterjesztése, másodszor azért, mert ez a birák vagyoni hitelét szerfelett korlátozná, oly anynyira, hogy, ha mégis kölcsönre volna szükségük, akár mert fizetésüket könnyelműen elverték, akár pedig mert valami „non putarem'1 adta elő magát, a mi az életben igen gyakran megtörténik, azt vagy csak nagy fáradsággal, vagy pedig csak hivatalos állásukkal össze nem egyeztethető szemtelenkedéssel, tán önmegalázódással, vagy — a mi még sokkal roszabb — csak ámítás és csalással szerezhetnék meg maguknak. Nem pártolható a beneficium competentiae-nek az egész fizetésre való kiterjesztése — végre — harmadszor azért, mert az, a birák vagyoni hitelét túlságosan korlá79