Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 5. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 1. [r.]

19 „Ezen érvelésnek azonban csupán akkor lehetne sikere, ha az idézett nyilatkozat csak az abban foglalt egyes kifejezésekhez, nem pedig összefüggő egész tartalmához képest értelmeztetnék." „Mert valamint egyrészről való az; hogy a nyilatkozatban 3 darab losonczi gőzmalmi részvények használat végetti kölcsöne említetik, ugy másrészt az is tagadhatlan tény: hogy azon részvények a nyilatkozatban közelebről meghatározva s különösen azok számai megjelölve nincsenek, és hogy ennek következtében a kölcsönvevő a kölcsönadótól átvett részvényeknek természetbeni visszaadására nem kényszeríthető (perr. 381. §.) hanem azokat—a haszonkölcsönzés fogalmával megfórhetlenül — az emiitett gőzmalomnak bármely más egyenként 1000 frt névértéket képviselő részvényeivel helyettesitheti (perr. 384. §.)" „Ezekhez képest az e t'oly. bíróság a ker, törv. 265. §. adta jogával élvén, a kórdésbeni ügyletet helyesen nyilvánította olyan kölcsönnek, melynél fogva alperes az annak tárgyát képező részvényeket tulajdonjogilag szerezte meg; s ezen értelmezése annál alaposabb, mivel alperes a kereseti abbeli állítást, hogy a részvények szelvényei után kijárt 2 évi osztalékot felvette kétségbe nem vonta, — ez pedig arról tesz tanúságot, hogy magát a részvények tulajdonosának tekintette." „A helyi illetőségre nézve végül a Semmitőszék az e. f. bíróság e részbeni indokát fogadta el." (1877 jan. 10. — 23819. sz. a.) Azon jogszabályok, melyek a szerződés létrejötte vagy teljesítése helyének bírói illetékességét állapítják meg, a hazai s idegen államok polgárai közt különbségét nem lesznek. — Utóbbi a hitelezőre nézve megallapialandó, ha az ellenfél nem bizonyítja, hogy a szerződés más helyütt költetett, vagy teljesítendő volt. Singer Ferdinánd bpesti bejegy. kereskedő — Rappaport D. B. porosz sileziai bej. kereskedő e. 1642 frt 80 kr. könyvkivonati adóság fizetésére 1876. június 20-kán a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz keresetlevelet adott be A. könyvkivonat tanúságaként megrendelt s átvett gabona áruk vételára, vitelbér zsákkőlcsön dij stb. fejében. Alperes illetőségi kifogást emelt mert a kereseti ügy viszonyai s kötelezettségei nem Bpesten hanem Boroszlóban lennének tisztázandók, De nem is forog fenn keresk. ügylet; mert a kereset szerint ,zsákkölcsönzés s egyébb'van szóban, mi nem keresk. ügylet sem felperesre, ki nem bej. kereskedő, sem alperesre ki tagadja, hogy kereskedő lenne. A keresk. tszék 1876. sept. 25. kelt végzéssel az illetőségi kifogást elvetette; mert a C. hiteles okmánynyal be levén bizonyítva, hogy alperes bej. kereskedő, — irányában azon törvényes elővélelem áll fenn, hogy ő azon árukat melyeket felperestől vett, továbbadási s nyerészkedési czélzattal vette, — tehát irányábau kereskedői vételből származtatott kereset támasztatván — ebben a keresk. birÓ3ág a ker. törv. 258. §. 1. p. s az elj. rend. 5. §. értelmében illetékes. És mintán felperes kereskedői telepe Bpesten van s kereskedői könyvei itt vezetetnek s miután a fizetésre nézve más fizetési hely kikötöttnek nem is állitatik, a tszék helyi illetősége perr. 35. §-ként megállapítandó volt Alperes se mm. pa n aszt adott be. A Semmitősaék azt elvetete; „o k o k : Mi mindenekelőtt azon körülményt illeti, kereskedő-e alperes vagy nem? ugy az hogy ő a D. R: Rappaport czégü kereskedés társtulajdonosa s eszerint kereskedő: a jelen perbeni ügyvéde részére kiállított meghatalmazványa hitelesítési záradékából nyilván kitetszik ; minél fogva alperes kereskedői minőségét konokul vette tagadásba." „Ebből következőleg tekintve, hogy a ker. törv. 261. §. szerint kereskedő által kötött szerződés a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak vélelmezendő — ennek ellenkezője pedig nem bizonyittatott — a tárgyi illetőség ellen emelt kifogás teljesen alaptalan." „De alaptalan alperesnek az eljáró e. f. bíróság helyi illetősége e. irányzott kifogása is; mert a keresk. törv. 324. §. értelmében pénzbeli tartozásokat rendszerint azon helyen kell megfizetni, hol az ügylet megkötésekor a hitelező telepe volt; alperes pedig arra nézve, hogy a fizetés hely tekintetében más megállapodás jött volna létre: mi adatot sem szolgáltatott." „Ehhez képest jogosítva volt felperes alperest a bpesti keres, tszék előtt megperelni; miután az ^.könyvkivonat hitelesítési záradéka kétségtelenné teszi, hogy kereskedelmi telepe azon biróság székhelyén van ; minthogy továbbá az, hogy a kereset alapját képező ügyletek nem Bpesten, [hanem Boroszlóban köttettek és telje— sitendők voltak, a keresk. törv. 322. §. 2-ik bekezdésében kifejezett vélelem ellenére nem bizonyittatott hanem a semm. panaszban csak pusztán állitatott; s miután a perr. 30. s 35. §§. melyek a birói illetőséget a szerződés létrejötte vagy teljesítésének helyéhez képest szabályoz| zák, a hazai s más államok polgárai kö/.t, kik Magyar| országban kötelező ügyletekre lépnek, — külöubséget j nem tesznek." „Egyébiránt a k. keresk. tszék felhivatik. hogy a | semm. panaszok szabályszerűbb felterjesztése iránt keli lőleg intézkedjék; miután jelen esetben az ügyiratok tó1 vesén a kir. táblához terjesztetvén fel, ez azt okozta, hogy j a még m. év september hóban hozott kérdésbeni végzés csak mai napon kerülhetett felülvizsgálat alá." (1877. I jan. 10. — 24253. sz. a.) Az illetékességi végzés ellen csak semm. panasznak s nem | felebbezésnek is van helye. Az ezt hivatalból visszautasító feltörvényszéki határozat \ ellen használt semm panasz merőben alaptalannak veendő s megbírságolandó. Kain Sroli ésHartmanlgnácz eőri lakosok — Haas Mór nyíregyházi bej. kereskedő e. 500 frt s jár. i ránt a nyíregyházi tszék mint keresk eidelmi bírósághoz 1876. jan. 12-én keresetet adott | be, azon alapon mert alperes bizonyos ingatlan jószágot J vásárolván, felperes arra bekebelezett 500 frt követelésének kifizetését az eladó utalványozása folytán magára í válalta, s ennek alapján azon teher töröltetett ; mind a mellett a fizetést nem teljesítette. Tárgyaláskor alpereres a keresk. illetőséget kifogásolta,— a tszék azonban birói illetőségét megállapította 1876. febr. 4 — 722. sz. a. végzésével, a keresk. eljárási rend. 11. §. értelmében, miután alperes illetékességi kifogását nem az első tárgyalásnál adta elő. Ezen illetékességi végzés e. alperes felebbezést adott be — mely a kir. táblára felterjesztetett. A kir. tábla 1876. június 19 kén — 2200 sz. végzésével azen felebbezést hivatalból visszautasította, 5*