Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 76. szám - A bagatell peres ügyek 4. [r.]

30 5 zosség ilynemű részletes s egyoldalú megszüntetésébe | bele nem egyezett, — a kir. tábla ítéletét stb. helyben­hagyni kellétt." (1877. május 7. — 4271. sz. a.) Váltójogi döntvények. Harmadik személyek irányában érvényesnek nem tekint­hető az ingó vagyonnak, főkép a családtagjai közt, történi oly­képeni átruházása, hogy az ingók minden jogczim nélkül to­vábbra is az eladó kizárólagos vagy közös használatában ma r iájának. Farkas Kálmán nő — előbb Tolt Titus később ennek jogutódja Reviczky János végreh. foglal­tató és FarkasKálmán végrehajtást szenve­dett e. a bpesti váltó keresk. tszék előtt igény pert, támasztott A tszék f. év márczius 2. — 20044. sz. végzésével felperesnőt azon kérelmével, hogy az 1—13 tételig ösz­szeirt ingóságok a birói zár alól féloldatassanak — elu­tasította; „mert Grünvald M. tanúvallomását hallomásra ala pitván, az figyelembe nem vétethetett; Hackls Fröhlich vallomásábóJ pedig kitűnik, hogy az igényelt ingóságok Chladek Jánosnak testileg át nem adattak, hanem azok a vételár lefizetése után is végrehajtást szenvedett birto­kában hagyattak." „Ennélfogva tekintve, hogy oly ingóságokra nézve, melyek nem öszdolgok, a tulajdoni jog csak tényleges átadás által szerezhető meg, — felperesnő azért volt el­utasítandó, mert C adek J. ezen ingóságokat testi átadás hiányában tulajdonilag meg nem szerezte; és miután senki másra több jogot, mint a mennyivel maga bir, át nem ruházhat, — azokat felperesnőre tulajdonilag át sem ruházhatta, hanem azok mint végreh. szenvedett bir­tokában levők, ugyanannak tulajdonául vélelmezendő^." „Felperesnő tehát a váltó végreh. rend. 75. §. sze­rint s azért is volt a perköltségben marasztalandó, mert ha való lenne is azon nem igazolt állítása, hogy azon követelés melynek alapján az igényelt ingóságok lefog­laltattak, ő reá ruháztatott át, ez esetben felperesnő jelen igény pertől, a zálogjogtóli egyszerű elállás által mene­külhetett volna." A kir. tábla f. év június 4. — 1805. sz. a. az e. bir. végzést megváltoztatván, az igényelt ingóságokat zár alól feloldotta, felperesnő által leteendő póteskü feltétele alatt az iránt: „hogy a Chladek J. által Farkas Kálmán­tól megvett ingókat — Farkas Kálmán Chladek rendel­kezésére bocsátotta, — és Chladek J. azokat felperesnő­nek hozományul adta." „Indokok: Felperes által hivatkozott Fröhlich s Hackl tanuk egybehangzó vallomásaikkal azon felpe­resi állitás, hogy Chladek J. Farkas K. ingóságait 500 frton megvette s ezek a lefoglaltakkal ugyanazok, teljesen bizonyittatott;" „minthogy azonban azon körülmény, hogy Farkas Kálmán által eladott ingók Chladek Jánosnak átadattak, illetőleg rendelkezésére bocsátattak, csak Hackel Antal­nak a 3. s 4-ik kérdő pontra adott — valamint azon fel­peresi állitás, hogy Chladek azokat felperesnőnek hozo­mányul adta át, csak is Fröhlichnek a 2-ik pontra adott vallomásával bizonyittatik határozottan s igy ezekre csak fél bizonyíték állíttatott elő, ezeknél fogva felperesnőnek a póteskö stb. stb." A legf. ítélőszék kővetkező"!végzést hozott: „A másod bíróság végzésének megváltoztatásával az első birósági hagyatik helyben, — az abban felhozott okokon fülül még azért is;" „mert ingó tárgyaknak, különösen a család tagiai közt történt olyképeni átruházása, miszerint a tárgyak az eladó kizárólagos vagy közös használatában, minden jogczim nélkül továbbra is megmaradnak, — harmadik irányában érvényesnek nem tekinthető." (1877. sept. ll. — 592. sz. a) Valamely betéti könyvecskének birtoka az előmulalót, az annak megfelelő betéti pénzösszeg felvételére is jogosítván, — az ezen Könyvecskén alapuló követelés, magának a könyvecské­nek is lefoglalása nélkül végrehajtás alá nem vonható. Stampfl Gusztáv pápai lakos — a ,Pápai keres k. s ipar bank' liquidáló czég 1-ső r. és Schlesinger Rudolf 2-od r. alperes e. — a pápai jbirósághoz igény keresetet adott be 500 frt betéti összeg zár alóli feloldása iránt; — miután a bank Schle­singer e. 1876. márcz. 26. 600 frt erejéig végr. intézvén,— zár alá vétetett Schlesinger által 1873. apr. 23-kán 311. sz. betéti könyvre betett 500 frt s ennek kamatai is. A bank szabályok szerint pedig a betéti könyvecskék az elő­mutató jogos tulajdonának tekintetnek, és összegük an­nak kifizettetik Es ezen betéti könyvecskét felperes ke­resetlevele mellett felmutatja, ruiut sajátját. A jbiróság 1876. június 15. — 6283, sz. a. vég­zésével, a veszprémi tszék által elrendelt végrehajtás al­kalmával lefoglalt, s a pápai bankban levő 500 ftot s ka­matait zár alól feloldotta, s igénylő tulajdonának kimon­dotta, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével; „mert 1. r. alperes beismeri, hogy a bank szabályok értelmében a névre szóló betéti könyvek is az átadás ál­tal az átvevő tulajdonává válnak. Miután pedig a köny­vecskére 1. r. alperes nem igazolta, hogy ez felperes ke­zére a foglalás után került volna, s a betéti könyvecske küllapján foglalt megjegyzés szerint a bank a 6-ik pont értelmében a pénzt a felmutatónak kiadni köteles, — fel­peres a könyvecske jogszerű tulajdonosának tekintendő." „A váltó megtartási jog itt figyelembe nem jöhet, mert ezen kérdés az igény elbírálásánál nem érintetik." A kir. tábla 1877. május 9. — 2544. SZ* íl, RZ 1-ső birósági végzést megváltoztatta s felperest kereseté­vel elutasitotta s perköltségekben marasztalta; „mert felperes sem keresetlevelében sem a tárgyalás során elő nem adta azon jogczimet, melynél fogva az igényelt követelés tulajdonát a végrehajtást szenvedettől megszerezte volna, — a végrehajtást szenvedettnek ne­vére kiállított betéti könyvecskének puszta birtoka pedig felperest fel nem menti azon kötelezettség alól, hogv azon ügyletet, melynélfogva a foglalást előzőleg annak birtokába jutott, előadja s bizonyítsa." Felperes fólyamodására — A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „A másod birósági végzés meg /áltoztatásával az 1-ső bir. végzés az ügy érdemében, sa perköltségek kölcsönös megszüntetésére nézve is helybenhagyatik; „mert a keresetlevélhez mellékelt végreh. jkönyvbSl nem tűnik ki az, hogy a végrehajtás alkalmával maga a betéti könyvecske foglaltatott volna le, — a mely esetben különben is az a végrehajtó által átveendő s a bíróság­hoz bemutatandó, illetőleg letéteményezendő lett volna. — Ellenben felperes levén a könyvecske birtokában, mi­76*

Next

/
Oldalképek
Tartalom