Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 75. szám - A bagatell peres ügyek 3. [r.]

Budapest, 1877. péntek, október 5. 75. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRT Tartalom : Bagatell peres ügyek. — Keresk. döntvények. — Semmit, döntvények-. yC A bagatell peres ügyek. ///. A képviselőház — mint elülhettük — a bagatellügyi törvényjavaslatot, az elfogadott határozati javaslat következ tében, átdolgozás végett a jogügyi bizottsághoz utasította. — Ez pedig a munkálatot egypár nap alatt elvégezte, és az igy elkészített javaslatot már be is nyújtotta. — Ez ismét bizonyítéka annak, mikép codificátoraink s törvényhozóink e tárgynál minden egyébbre gondolhattak, csak nem a törvénykezés alapos javítására, mert különben egy jogszolgáltatási eljárás reform szabályozásával ily könnyen elbánni nem lehetne. — Csak azt tartották szem előtt, hogy a bíráskodásra — e téren — ujabb közegek létesitessenek, és ezek a javaslat keretébe beillesztessenek; az, hogy az eljárás — mely az igazságszolgáltatás lényegét képezi —• fog-e javulni vagy sem, — egészen mellőzött kérdést képezett. — A codiftcátió magasb igén vei, szabályai teljesen figyelmen kívül hagyattak. Mert ha az igazságügyi bizottságban, az alapos codificátió iránti érzék és képesség csak némileg is túlsúlyra emelkedhetett volna, merő' lehetetlenség, hogy általa azon egyedül correct és igazolható határozat ne hozatassék, miszerint: tekintve hogy az igazságügyi ministeiium éppen most a perrend, s különösen a sommás eljárás javításán, reformálásán dolgozik, — jelen javaslat, mint egyenesen annak keretébe tartozó, tekintetbevétel, és felhasználás végett ahhoz áttétetik. Mert a codificationális alaposság arczul csapását nagyobb mérvben alig képezheti valami, mint az, ha ugyanazon jogszervezési tárgy felett, ugyanazon időben, különböző utakon, különböző közegek tanácskoznak s rendelkeznek. Es ez történik nálunk most, midőn a képviselőházi bizottság szoros értelemben a sommás eljárás kiegészítő részét képező bagatell ügyeket tárgyalja, — és ugyanakkor az igazságügyi ministerium bizottsága a perrend novelláris reformjánál, szinte a bagatell ügyekre is kiterjedő sommás eljárás javításán, átalakításán dolgozik. Es ezen legkevésbé sem correct eljárás gyöngesége, indokolatlansága annál kirívóbb, miután az uj határozati javaslat szerint a járásbíróságok fogják képezni a bagatell ügyeknek is rendszerinti fórumát — a járásbíróságok előtti eljárás reformja pedig, a ministeri enquette által munkálatba vett novelláris változtatás egyik leglényegesb feladatát képezi. Mi sem lenne tehát természetesebb, minthogy mindkét munkálat codificálása s létesítése ugyanazon egy bizottság által eszközöltessék. Ennek ellenében el nem fogadhatjuk azon érvet, hogy a csekély ügyekbeni eljárás javítása égető, elodázhatlan szükséget képez; miután azonkívül, hogy az egész perrend reformja épp u oly égető szükséggé vált, tehát azt sem lehet elodázni, sem bármily bagatell eljárásnak utánna tenni, — ezen kívül ama sürgős, rögtöni segélynyújtás hasznait és czélját teljesen megsemmisiti az, mikép ezen bagatell javaslat a valódi segély nyújtásra képes alig lehetend, általa e téren az igazságszolgáltatás érezhetőleg javítva nem Jeend. — Erről rövid vizsgálódás után minden szakember könnyen meggyőződhetik. Az igaz, általa a bíróság közelsége eszközöltetni fog, de ez még nem biztosítása sem a gyorsaságnak, sem a jó, kielégítő jogszolgáltatásnak. Sőt ellenkezőleg ezen legéletbevágóbb kellékekre éppen az lehetend igen hátrányos, mi a közelséget előidézendi, t. i.a bírósági közegek nagy sokasága. Európaszerte constatálva van, mikép sehol sincs bőség az alkalmas, képzett bírákban, és pedig nemcsak a jogi tanulmányok nehézségei s hosszadalmassága miatt, hanem azért is, mert. [az ujabb korban, hol az anyagi érdekek messze túlszárnyalják s szellemi aspirátiókat, kevésb fáradsággal s idő alatt nyereségesebb, jövedelmezőbb állomásoUhoz juthatni. — Mind Franczia mind Németországban gyakoriak a panaszok a bírói sucrescentia elmaradottsága miatt; miért is az előbbi államban az igazságszolgáltatás gyöngeségeinek egyik forrását a bíróságok sokaságában keresik, mint a melynek, a létező erők kellően meg nem felelhetnek. — Mit fogunk már most mi, sokkal nagyobb s '.elletni szegénységünk mellett, azon sok bírósággal tehetni, a melyek a határozati javaslatban s a bizottság javaslatában tervezetnek? Magok a járá?birák nagyobb területei 2 —3 szakaszra osztatnának, hol bizonyos törvény-napokon a járásbíróság kiküldött birái végeznék a bagatell ügyeket. — Megyékben a szolgabirák ruháztatnának fel ezen hatósággal. — Egyszersmind a rendezett tanácsú városokban, a nagy községekben és a körjegy/ői szövetkezetek területén szintén neveztetnének ki békeuirák teljes hatáskörrel — a melyet legalább 50 írtig javasolnak terjes/.tetni. — Azon kivül lennének még — valami 20 frtig — a községi bíráskodás közegei, mind a nagy mind a kis községekben. — Honnan szerezhetnénk mi annyi törvénytudó embert — a képzettség legszerényebb mértéke szerint is — hogy ily sok birói állomást csak kissé türhetőleg is betölthessünk ? Azzal pedig mit nyerhet az igazságszolgáltatás, akár a nyorsaság, akár alaposság szempontjából, ha kezelése tudatlan, alkalmatlan egyénekre bizatik V Mi haszna lesz tehát a népnek, ha meg lesz a sok birája — de rosszul, hiányosan fogja kinyerni igazságát? Mert azzal senkisem ámithatja magát, hogy a javaslatban előirt kellék, az elméleti, birói vagy jogtudományi vizsga elégséges biztositékául szolgálhatna a kellő képzettségnek — ismerve főkép azon könnyűséget, melylyel különösen vidéken, ily vizsgákon átcsúszni lehet; míg ellenbeu bizonyosnak vehető, hogy azok kik csak némi birói képzett75