Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 5. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 1. [r.]

Budapest, 1»T?. péntek, január 19. 5. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: A perrendhez. — Kereskedelmi döntvények. — Semm. döntvények. HBHT" A. H)ult évi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 3 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz. Debreczenyi Miklós úrtól. Addig-addig emlegették szak- és egyéb lapok és szakértők a polg. törv. rendtartásunk roszaságát, hogy utóvégre sem lehetett többé a dolgot hallatlanná tenni, s kitérni az abból származtatott országos bajok orvoslásának megkezdése elől. — Az országgyűlés jogi bizottsága előbb annak egyelőre csak nemi módosítását vélte jónak; de miután a krónika e reparatióról hallgat, azt hiszem el is alszik az egészen. Legutóbb pedig, mint a lapokból tudjuk, az igazságügyi ministerium azzal bizta meg egyik nagy tekintélyű főbiránkat, hogy birtokában az elméleti s gyakorlati nagy ismereteknek, dolgozzon ki egy egészen uj s az előrehaldt jogigényeknek megfelelőbb perrendtartást. De, habár a legszebb reményeket méltán táplálhatjuk, hogy e kezekből a lehető legjobb s leghelyesebb törvénykezési elvek rendszeres összeállításával találkozandunk az uj műben; mindazáltal miután a legjelesebb ember is alá van vetve azon természeti korlátoknak, melyek lehetetlenné teszik, hogy ember, kivált ily — a mindennapi élet igényeinek kielégítésére hivatott s ezerféle intézkedést tartalmazó munkálatot ugy állítson össze, hogy annak legcsekélyebb része se hagyjon fenn semmi kivánni valót; — mint látjuk ezt az épen most tárgyalás alatt levő, nagy gonddal s kiváló szakértelemmel készitett büntető törvényjavaslatnál: nem lesz talán felesleges, ha a nemzet azon napszámosai, kik épen a törvénykezés mezején munkálkodnak, e közben szerzett tapasztalataikat, a nyilvánosság elébe hozzák, s legalább vázlatos megjelölésével azon eseteknek, melyek a perrend keretében helyes megoldást találhatnak. — könyiteni iparkodnak a feladat czélszerü megfejtését. Az általam alább elősorolandó néhány esetet, — miket alkalmilag jegyezgettem föl, — ily czélból kívánom e becses lap hasábjain fölemlíteni; s ámbár azok csekélységek s nem is egészen ujak, még is talán birnak annyi jelentőséggel, mint az egyes porszemek, melyek tömörülve nagyobb mennyiségben sziklákat képeznek. — De teszem azért is, hogy ha azok, kiknek hatásköre a törvénykezés terén nagyobb szabású mint az enyém, látják hogy a kis hangya is iparkodik tőle telhetőt a közhaszonra előhozni; talán kedvet kapuak jelentékenyebb tapasztalataik nyilvánossá tételével elősegélni a mű tökéletesb alkotását, melynek milliók és milliók javát eszközölni főfő czélzata. A sommás tárgyalás szabályai, melylyek mostani perrendünkben letétetvék, — ugy tapasztaltam, igen csekély kivétellel, czélszerü munka felosztás mellett tűrhetően jók, s ha bagatell bíróságok felállítása által a sommás bíróságok tulhalmozott teendői kisebb mértékre szállanak le, — semmi, vagy csak igen kevés kivánni valót hagynak fenn. Azért e részben,a netalán még jobb elvek s rendszabályok életbeléptetésére vonatkozó tapasztalatok elősorolatát másoknak hagyon fönn. — Jelen czikkem keretében egy két eset kivételével leginkább a végrehajtási eljárást érdeklő szabványokra s itt is azokra terjeszkedem ki, melyek a rendes per formákhoz kötöttebb utján is elfogadhatók lehetnek. Az esetek következők : 1. Kimondandó az uj perrendtartásban, hogy a peres beadványt még sommás bíróságokhoz is csupán ügyvédi ellenjegyzés mellett lehet benyújtani; ha pedig a fél, kivált jbiróságoknál, ügyvédi képviseletet igénybe venni nem akar, s maga nem ügyvéd: személyesen jelenjék meg bíróság előtt s ennek mondja el élő szóval jegyzőkönyvben azt, mire nézve a bírói eljárást kivánja. Ennek az a gyakorlati jelentősége lenne, hogy egyfelől a tudatlanabb népség megkiméltetnék a zug prókátorok tévútra vezető tanácsolásaitól és zsarolásaitól; más részről pedig a biróság, — kikérdezvén őt arról, hogy mit akar, — vagy felvilágosítja vélt igénye alaptalanságáról, vagy oly jegyzőkönyvet vesz föl vele, melyben világosan, érthetően leend elő adva a tényállás, és nem kell — mint most számtalan esetben, a tökéletlennél tökéletlenebb beadvány tartalmát és czélját találgatni, pótolgatni s ez által időt és munkát vesztegetni. 2. Örökösök beperlése esetén már a keresetben tartoznék felperes kimutatni: kik az örökösök, mi és menynyi az öröklés tárgya? Alkalom, mely szerint örökösök vonatnak perbe, sokszor előfordul a gyakorlati életben ; s felsőbb bíróságaink ismételten kimondották, hogy az oly birói Ítélet, melyben a fentebbi körülmények világos megoldása nem foglaltatik, végrehajthatlan — tehát semmis. —Dehogy megoldásuk eszközöltethessék, szükségse, hogy tárgyaláskor a felek által megvitattak s igazoltattak legyenek, mi legczélszerübben már a kereset fölszerelésénél eszközölhető, — már azon axiómánál fogva is, hogy minden ténybeli állitás ott, a hol tétetik, igazolandó. — Es pedig irományszerüleg igazolandók a felvetett körülmények azért, mert alperesek hallgatólagos vagy nyílt beismerése azokat meg nem oldhatja; az öröklési jog ugyanis részint a maguk igazainak ellátására koruknál, 5